Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

147 is bizhatják, kik nem ügyvédek; azonban a megbízottnak, ha nem ügyvéd, munkadij nem jár. Zugirászok megbízottak nem lehetnek. Ha a fél ügye vitelét zugirászra bizta, vagy ha a fél vagy ügyvéde vagy megbizottja a kellő előadási képességgel nem bir, a biróság őt a további előadástól eltilthatja, a tárgyalást rövid, de mégis elegendő időre elhalaszthatja s a felet ügyvéd vagy más ügyvéd rendelésére utasíthatja; s ha a fél a biró rendeletének nem engedelmeskedik, az ujabbi tárgyalást a fél kizárásával ugy folytathatja, mintha a fél meg sem jelent volna. Rendes perekben a fél, ha maga nem ügyvéd, ügyvédet tartozik Ugye vitelére rendelni; s azt, ki annak vitelével nem-ügyvédet bizott meg, ugy kell tekinteni, mint ha a per felvételére meg nem jelent, vagy periratát be nem adta volna. Birói minőségben alkalmazott tisztviselők a magok, sőt nejeik és gyermekeik ügyeit személyesen is vihetik. 10. § Az idézett törvény 89. §. helyett: Az ügyvéd vagy megbizott tartozik meghatalmazványát eredetben vagy hiteles másolatban az első tárgyalási jegyzőkönyvhez vagy az első perirathoz mellékein', s egyszersmind nevét minden beadványra sajátkeztileg ráirni. Ha az ügyvéd vagy megbizott törvényszerű meghatalmazvány nélkül lép föl: a felet rendszerint ugy kell tekinteni, mintha meg: nem jelent vagy periratot be nem adott volna. Ha azonban az ügyvéd vagy megbizott igazolni képes azt, hogy őt a fél ügye vitelére meghatalmazta, vagy ha a bemutatott meghatalmazvány pótolható hiányokban szenved, a biróság a törvényszerű meghatalmazványnak záros határidő alatti utólagos beadását rendelje el, s a meghatalmazvány hiányának következményét csak ezen határidő sikertelen lejárta után mondja ki. II. §. Az idézett törvény 93. §. helyett: Sommás eljárás alá tartoznak: 1. olyan keresetek, melyek tárgya osztatlanul 500 frt értéket tül nem halad, ha külön ügybirósághoz utasitva nincsenek ; 2. az összegre való tekintet nélkül: a) okiraton alapuló olyan pénzkövetelések, melyek 500 frtot meghaladnak, ha a tartozás részletenként követelhető, s az egyenként követelhető lejárt részletek 500 frtot ttil nem haladnak; b) a pénzkölcsön visszafizetése iránt indított olyan kereset, melyre nézve a sommás eljárás írott kötelezvényben kiköttetett; c) gyermektartási keresetek az atya ellen, ha ez az atyaságot kétségbe nem vonta; ugy szintén a nő és gyermek részére ideiglenes illendő tartás és lakás kirendelése iránti keresetek, a váló házastársak között; d) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség teljesítése iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényes kelékekkel ellátott okiraton alapszik;