Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A sajtó utján elkövetett rágalom. Polgári biróság vagy esküdtszék?

47 első birósági itéletben felhozott körülmények vádlott ellen több súlyos gyanuokot képeznek, tekintve azonban, hogy e gyanuokok, mint a körülmények összetalál k o z á s á b ó 1 kivont puszta feltevések, vádlott határozott tagadásával szemben a fennálló törvényes gyakorlat szerint nem szolgálhatnak törvényszerű bizonyítékul stb. " Ezen felmentés a gyilkosság elkövetésének vidékén, a hol az iszonyú tett felzavarta a kedélyeket, roppant feltünést okozott. A népesség alsóbb rétegei megzavarva állottak egy itélettel szemben, mely a két első biróság által elitélt gyilkost büntetés nélkül elbocsátotta. De a míveltebb osztályok is kétkedve fogadták a felmentő itéletet és nem tudtak abban megnyugvást találni, hogy a midőn azon biróság, mely a vádlottat a tárgyalás folyamában közvetlenül látja; ellentétes hazugságait, magaviseletét és ez ellenében a tanúknak egyenes őszinte és határozott vallomásait figyelemmel kiséri és a fenforgó körülményeket közvetlenül mérlegeli: nem irtózik vádlottat 20 évi börtönbüntetéssel sujtani, midőn a felsőbb biróság ezen itéletet felülvizsgálván, azt indokaiból megerősíti és helybenhagyja, akkor a legfőbb itélőszék bűntelennek nyilvánitsa a vádlottat, holott meggyőződését csak az élettelen iratokból meríti. Mindezen aggodalmak és kételyek azonban, melyek a kedélyeket nyugtalanitották, e helyt nem érdekelnek. Jogi szempontból csak azon érdeke van a közlött legf. itélőszéki határozatnak, a mennyiben azt mondja ki, hogy a b ü n j e 1 e n s é g e k összetalálk o z á s a törvényes gyakorlatunk szerint tör vényszerű bizonyitékot nem képez. Az itt felállított bizonyítási szabály ellenében mindenekelőtt hivatkozunk magának a legf. itélőszék gyakorlatára. Az utóbbi ugyanis azt mutatja, hogy akárhányszor, pusztán a körülmények összetalál k o z á s a alapján, a vádlott határozott ta g a d á s a ellenére megállapitotta a bűnösséget. P a u 1 e r (Büntető jogtan II. k. 653. §. ) a bűnjelenségekröl azt állitván, hogy azok teljes erejű bizonyitékot alkothatnak, megjegyzi, hogy ezt a kir. curia számos itélete kétségen kivül helyezi és erre nézve a következő példákra hivatkozik: A hétszemélyes tábla 1864. évi april 7-ikén 852. szám alatt Szittka Lajos tolvajsági, april 9-én Dobrich Józsa tolvajsági, april 22-én 534. sz. a. Ticze Mihály emberölési bünpereiben több összevágó gyanuok alapján hozott marasztaló itéleteket maga részéről is helyben-