Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)
1874/1 / 4. szám - A bűnvádi eljárási költségek ujabb szabályozása
misitette es a kir. járásbíróságot utasította, hogy az iratokat véleményes jelentése kíséretében a magyar királyi igazságügyministeriumhoz felterjeszsze. Y\ A bűnvádi eljárási költségek ujabb szabályozása. Az igazságügyi m. kir. ministerium a bűnvádi eljárási költségek meghatározása és az azokra vonatkozó számadások mikénti vezetése tárgyában, 1872. évi június 5-én kibocsátott szabályrendeletét folyó évi márczius hó 30-án, 7620 sz. a. kelt rendeletével hatályon kivül helyezte és az uj szabályok életbe léptetésére f. évi május hó 1-ét tűzte ki. A ministeri rendelet, melvnek kapcsában ezen szabályrendelet szétküldetett, azon okokat sorolja elő, melyek a ministert a fennállott szabályok megváltoztatására indították. Nevezetesen előadja, hogy „a rendelet kiadásakor tervezett közegek egy része nem lépett életbe, ellenben időközben szerveztetett oly intézmény, mely a rendelet kiadásakor nem létezett; továbbá, hogy a bűnvádi átalány kezelésével megbízott közegek változtak; hogy e rendelet több pontjának nem eléggé határozott szövege, úgy a felek mint a kincstár érdekében hátrárányos gyakorlatra, és téves értelmezésre vezetett; s végre, hogy átalában a kérdéses rendelet a most fenálló bűnvádi eljárással kellő összhangban nem állott," Azon körülmény, hogy a kerületi orvosi intézmény el lett ejtve, hogy a kolozsvári egyetem felállíttatott, hogy az átalány kezelése a kir. ügyészekre bízatott, s hogy időközben az ideiglenes bűnvádi eljárás általános szabálvképen elfogadtatott, mellékes indoknak tekinthető, s a szabályrendelet megváltoztatása főképen a szöveg nem is több, hanem egyetlen egy, nevezetesen a 17. §. 3-ik pontjának, s ennek sem határozatlan, hanem téves volta miatt történt. Ugyanis a 17-ik §. az orvosi dijsza bályt a következőképen állapítja meg: 1) Erőszakos nemi közösülés s. a. t. megvizsgálásaért 3 ft. L2) Bonczolásért . . . . . . 10 „ 3) Az orvosi vélemény készítéséért 5 „ 4) Csecsemők bonczolásaért sat 4 „ 20 kr. 5) Ha a vizsgálat rothadt hullákon eszközlendö, a meghatározott illetéken felül még 5 „ 6) Mérgezéseknél sat 10 „ sat. sat. A 3-ik pont e szerint egészen határozott, s annak világos értelménél fogva nem szenvedhet kérdést, hogy az orvosok minden vélemény készítéséért felszámíthatták az 5 forintot, akár vonatkozott a vélemény bonczolásra, akár más orvosi vizsgálatra. Ha tehát ezzel a szabályrendelet azt akarta mondani, hogy az orvos sem a bonczolás, sem más vizsgálat alkalmából rendszerint kiállítandó véleményeért semmi dijat nem számithat fel, hanem a kérdéses 5 forintot csakis akkor követelheti, ha bonczolás alkalmával a vezető orvos véleményétől eltérő úgynevezett külön véleményt ad: akkor nem határozatlan, hanem teljesen téves kifejezést használt, a mennyiben a 3-ik pont határozott szövegéből az ujabb rendelet 2, 3, és 4. pontjából visszatükröző fenebbi értelmet, semmiféle magyarázat útján kihozni nem lehet. Az uj rendelet azonban nem csak ezen munkaköröket szabályozta, hanem a díjtételeket is, még pedig akképen, hogy nemcsak a 3-ik pontra vonatkozókat, hanem a többieket is legtöbbnyire leszállította. Van tehár az ujabb szabályozásnak a fen említett 5 indokon kivül még egy hatodik, be nem vallott indoka is: a gazdálkodás. Hogy lehet-e e téren gazdálkodni r azt nem vagyunk illetékesek megítélni. Fel kell tennünk, hogy mielőtt az igazságügyi minister magát a dijak ily mérvű leszállítására elhatározta, teljesen elfogulatlan szakértők tanácsával élt. Hogy mind e mellett ezen intézkedésnek nem lesz-e hátrányos következménye ? azt minden esetre figyelemmel fogjuk kisérni; s egyelőre csak azon sajátságos jelenséget emiitjük fel, hogy mig az igazságügyi közegek illetményei leszállittatnak, addig a rendőri közegek részére, az 19*