Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A bizonyítás terhe és a polgári törvénykezési rendtartás 163. §-a

a nagykikindai kir. törvényszék őt a gyilkosság bűntényében bűnösnek kimondotta, s e miatt 12 évi börtönre Ítélte. Vádlott és a kir. ügyész által közbevetett felebbezés folytán, a kir. itélö tábla az első bíróság Ítéletét, indokaiánál fogva helybenhagyta. A legfőbb Ítélőszék azonban a vádbeli cselekményt „szerelemféltési indulatból elkövetett emberölési bűnténynek" minősítvén, ily változtatással az első bíróság ítéletét helybenhagyta. A legf. Ítélőszék Ítéletében egy szóval sem említtetik, miért minősíttetik a cselekmény emberölésnek és miért nem gyilkosságnak, továbbá az sem, miért tartotta fen a gyilkosságra kiszabott büntetést, holott enyhébb qualificatiónak adott helyet. Gyermekölés vagy gyermekgyilkosság. N. N. a szegszárdi kir. e. f. törvényszéknek 1611 — 1873. sz. alatt kelt ítéletével, a teherben-létel, a gyermekszülés eltitkolása és a csecsemőnek közvetlenül a születés utáni elásása által okozott kivégzése miatt, gyermekölés bűntényében bíróilag bűnösnek mondatván ki, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 évi börtönre Ítéltetett. Ezen első folyamodásu bírósági Ítéletet, felebbezés folytán, a kir. Ítélőtábla és a legf. ítélőszék a kérdéses cselekménynek gyermek-gyilkossági bünténynyé való minősítése mellett indokainál fogva helybenhagyta. Hogy miért gyermekgyilkosság és nem gyermekölés, azt sem a kir. itélö táblai, sem a legf. itélöszéki Ítélet nem mondja. Fogalmilag helyesebb a fent előadott cselekményt, mint az ember élete elleni egyik bűntettének speciíicus nemét, gyermekülésnek nevezni. Gyermekgyilkosság a gyilkosság egyik qualiíicalt nemét jelenti. Az ujabb büntetőtörvények „Kindestödtung"-ot említenek. Történetileg is alig lehetne a gyermekgyilkosság elnevezést magyar jogunkban elfogadottnak tekinteni; legalább Pauler, Körösi emberölést említenek. Miért kellett tehát ezen változtatást eszközölni; csak nem azért, mert az ausztriai büntetötörvénykönyv is Kindesmordról szól ? A kegyelmi kérvények szabályszerű tárgyalása. A m. kir. igazságügyministerium az ócsai kir. járásbíróság által, hivatalos közeg iránti ellenállás miatt, i4 napi fogságra itélt M. E. abbeli kegyelmi folyamodványára nézve, miszerint fogságbüntetése legfelsőbb kegyelem utján pénzbirságra változtassák át, a szabályszerű eljárást elrendelvén, a pestvidéki királyi ügyész az ügyészi utasítás 34. §-a értelmében indítványt tett. Az ócsai kir. járásbíróság ezen indítványt elvetette és a kérelem érdemében határozván az elitéltnek családi viszonyaira való tekintetből a fogságbüntetésnek 70 frtnyi pénzbirságra leendő átváltoztatását végzésileg kimondotta. A pesti kir. itélö tábla f. évi 58o. sz. a. kelt végzésében a kir. ügyész felebbezésének helyt adva a járásbirósági határozatot hivatalból mégsem-