Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar alaki büntető jog fejlődése az utóbbi két év alatt

27 letartóztatására, szabadlábra helyezésére is feljogosittatott: mondom, e biró nem szorítkozhatott többé, — mint azt elébb tevé — a puszta elfogatásokra s az elönyomozatok megtételére. Ezek lényeges nehézségek voltak, melyekhez már csak függelékül járult még az ujabban kinevezett tövényszéki elnökök azon óhajtása, hogy a már végkép értelemnélkülivé vált Írásbeli eljárás, mint az örökös restantiák kovásza — ha lehet, kiküszöböltessék. Ily körülmények közt adattak ki az akkori igazságügyminister által a bűnvádi eljárás „egyöntetűsége" érdekében megállapított „szabályok". Ezen ideiglenes szabályok midőn megjelentek s később mikor országgyűlési tárgyalás alá kerültek, sok oldalról jövő támadások számára szolgáltak czélpontokul. Szerintünk elég igazságtalanul. Az ideiglenesség, a „kisegítő eszköz" czége alatt jelent meg e javaslat, s ugy bírálták, mintha egy rendszeres, végleges törvény követeléseivel lépett volna fel. Hogy a vádemelést határozottan a k. ügyészre bizta, hogy a vizsgálat menetét megjelelte, hogy a személyes szabadság javára biztosítékokat nyújtott, hogy a bíróság cselekvési körét kimutatta, a szóbeliséget lehetővé s az egyöntetűséget legalább elérhetővé tette, — szóval hogy a mindent veszélyeztető zavarban és anomáliák közt „modus vivendit" adott, mindezt nem tekintették ; de ritka éleslátással észrevették rajta, hogy nem „kimerítő", nem „alapos", — sőt azt is felfedezték, hogy sem az adhaesio, sem a jogorvoslatok, sem pedig az újból felvétel kérdései nem találnak benne megoldásra! Azonban az utas, kit sorsa nyomtalan ösvényeken haladni késztet, nem keresi a gázlámpák szabályos sorát, hanem hálásan tekint az eg}'szerü jelzőre is, mely a fuvatokkal borított út irányát mutatja s üdvözli az egyszerű mécs világát, mely öt az eltévedéstől óvja. A kritikaszterek czélt érhettek. A javaslat most is a képviselőház valamely munkás bizottságának fiókjában hever, de az abban megirt szabályokat időközben megele-