Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A magyar váltótörvénykönyv tervezete. [2. r.]

252 úr tehát bátran belenyugodhatott volna a k. n. v. r. 38. csikkének egyszerű fordításában minden toldás nélkül. 60. czikk. A tervezet ezen a k. n. v. r. 39-ikének megfelelő czikkben minden helyes ok nélkül külön intézkedik arról, hogy „ha a váltóra a részfizetés feljegyezve nincsen, a váltóadás a váltó harmadik jóhiszemű birtokosának az egész váltóösszegért felelős." Minden helyes ok nélkül, mondjuk, mert a mennyiben a „tervezet" 88. czikke a k. n. v. r. 82-ik czikkét szóról szóra átvette, mely czikke igy szól: „a váltóadás csak oly kifogásokkal élhet, melyek magából a váltójogból erednek, vagy melyek ötet a mindenkori felperes ellen közvetlenül illetik": ebben a leghatározottabban kifejezve van az, hogy a jóhiszemű felperes ellenében előzője kezéhez teljesített fizetést kifogáskcp érvényesíteni nem lehet. Hogy a m. váltótörvény 1. r. 123. §-a szinte jónak tartott ily külön intézkedést alkotni, ez nem lehet irányadó, mert a m. váltótörvény ösmeretes böbeszé.düsége nem tartozik épen ennek előnyei közé. 61. czikk. Szerző úr figyelmét kikerülte azon nagy különbség, mely az úgynevezett „váltószabalytalanságok" iránt a m. váltótörvény és a k. n. v. r. álláspontja között fenforog Az utóbbi szerint — és ezen álláspontot szerző úr is elfogadja — ha a hátiratok során hézag van, azaz ha egy indossált váltó birtokosa a hátiratok ö hozzá leérő összefüggő sora által nem legitimálja magát, nemcsak a váltó fizetését nem követelheti senkitől, hanem egyáltalában semmi jogot sem gyakorolhat a váltókötelezettek irányában. Ez egészen máskép van a m. váltótörvény szerint (a váltótörvény I. r. 170-ik és következő §§-ai). Már most, „ha a bemutató jogosultságát a váltóösszeg telvételére igazolni nem képes, „ez egészen azonos azon esettel, ha a fizetés a lejáratkor nem követeltetik", mert ha egy nem jogosult követel valamit, ez jogilag épen semmi. Mit fejez ki tehát a Gl. czikk többet az említett toldással —- „ha a bemutató a fizetés követelésére jogosultságát nem igazolja" — mint kifejezne ezen toldás nélkül? A 61. czikk még egy eltérést foglal magában a k. n. v. r. 40. czikkétől; a mennyiben a tervezet 61. czikke csak a bíróság kezéhez történő letételt említi, a k. n. v. r. pedig a váltóösszeg letételét még más letétek elfogadására jogosított ható ság vagy intézetnél megengedi. Ezen a 61. czikkben foglalt megszorítás benső indoklással nem bír. 62. és 63. czikk. A váltóban kitett lejárat épen olyan lényeges kellék, mint a kelet, váltóösszeg, intézvényezett megnevezése stb. A kész kitöltött váltóban minden kellék fixirozva van változatlanul. A váltóban egyszer kitett lejárat ép olyan megmásithatlan, mint a többi váltókellék. A váltó a rajta