Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A magyar váltótörvénykönyv tervezete. [2. r.]

244 vagy a váltóban ez iránt foglalt külön utasításhoz képest, vagy ilyennek nem létében a kiállítástól számítandó két év alatt eszközölni kell." Ezen észszerű szólásmódot a „tervezet" következőkép forgatja fel: „A látra szóló váltókat fizetés végett be kell mutatni vagy a váltóban foglalt utasításhoz képest, vagy legkésőbb a kiállítástól számítandó két év alatt (50. czikk.) „A látra szóló váltók a bemutatással járnak le (53. czikk.) 54. czikk. Ezen czikk a k. n. v. r. 32. czikkének fordítása; a fordítás azonban a következő hibákat tartalmazza: A 54. czikk első mondatából a kelet után bizonyos időre szóló váltók egészen kimaradtak, pedig a lejárati idő kiszámítására ezen •czikkben 1 — 3 alatt felsorolt intézkedések egyaránt ugy a lát után mint a kelet után bizonyos időre szóló váltókra is vonatkoznak. A második botlás a következő: A k. n. v. r. 32. czikkének utolsó kikezdése azon szabályt állítja fel, hogy „fél hónap alatt mindig 15 nap értendő"; következik ezután ezen szabály alkalmazásának előadása, kérdéses lehetvén t. i. ha a határidő egy, vagy több egész hónap és egy fél hónapban állapíttatott meg, számitassék-e a félhónap a határidő kezdetén vagy végén? Ilyen szöveg mellett az intézkedés egészen szabatos. Ha a határidő lát- vagy kelet után „félhónapu-ra szól, ott a váltó lejárta a lát- vagy kelet után 15 napra áll be. Tudni fogjuk tehát e szerint, ha a váltó kelet- vagy lát után félhónapra szól és a váltó például febr. 15-ikén kelt vagy febr. 15-én mutattatott be elfogadás végett: a váltó nem február 28-án, vagy ha az év szökő év, február 29-én fog lejárni, hanem márczius 2-án, illetőleg márczius 1 én. Nem igy a „tervezet" 54. czikkének 3. pontja. Ebben csak annyi foglaltatik, hogy „ha a határidő egy vagy több egész és egy fél hóban állapitatott meg, a fél hó, mely alatt tizenöt nap értendő, az egész hónap, vagy hónapok után számíttatik." Itt tehát az, hogy „fél hó alatt tizenöt nap értendő" nem önálló szabályként adatik elő, hanem incisumként, vonatkozással az előadott esetre, ha a határidő egy vagy több egész fél hónapra szól. Ezen incisumból nem következik épen magától, hogy az előadott esetben, ha t. i. a váltó csak félhóra szól, lejár-e szinte a kelet, és illetőleg a lát után 15-öd napra, és nem lenne-e minden kétely kizárva, hogy a fentelőadott példa szerint a váltó nem február 28-án vagy február 29-én, hanem márczius 2-án vagy márczius 1-én jár le. 55. czikk. Ezen czikk a „hazai" vásárokra kiállított váltók lejáratáról intézkedik. A k. n. v. r. 35. czikke a vásárokra kiállított váltók fizetési határidejének megállapítását a partikuláris törvényhozásra bizta, csak pótintézkedést foglalván magában olyan helyekre, melyekre a külön törvényhozás e tekintetben törvényileg nem intézkednék. Ausztriában a k. n. v. r. behozatalára kibocsátott 1850.