Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A magyar váltótörvénykönyv tervezete. [2. r.]

243 számos alkalmaknál, különösen 186G. január 4-én tartott legfőbb törvényszéki ülésben hozott határozatokat. Jelenleg Ausztriában kétségbevonhatlan szabály gyanánt tekintetik, hogy ezen két esetre a 43. czikk nem alkalmazható, így lesz-e azonban ez nálunk is? Meg nem bocsájtható gondatlanságnak kell tehát nyilvánítanunk, hogy a k. n. v. r. 43. czikke a tervezet 51. czikkébe egészen változatlanul vétetett át, és hogv nem döntetett el a jelzett kontroversia, mely a szöveg szerint okvetlenül nálunk is fel fogna merülni. Az 51. czikkhez irt indokolásban az egyik eset, ha t. i. maga a telepes a váltó birtokosává vált, meg van ugyan mint vitás érintve, de a másik eset, ha t. i. maga az intézvényezö van telepesként megnevezve, érintve sincsen, a mi annál feltűnőbb, mert épen ezen eset. mely a gyakorlatban sűrűbben előfordul, mint a másik, leginkább alkalmat adott a kontroversiára. Ezen ujóbb érintett eset iránt az indokolás sem nyújt tájékozást és igy megkísértjük mi ezen mulasztás pótlását. A k. n. v. r. 43. czikkének ratioja az, hogy mert rendesen az elfogadó az, a ki a telepest a váltón megnevezi, feltételeztetik, nogy az elfogadó és a telepes közt oly kötelmi viszony áll fenn, mely szerint a telepes az elfogadó helyett a fizetést teljesíteni köteles lesz, és igy az elfogadó érdekében telepítve levén a váltó, ez a váltóelfogadásával, midőn egvszersmind a telepest megnevezte, ugy szólván feltétül tűzte ki, hogy a váltó fizetése a telepestől követeltessék, és azért a váltó a telepes által történendő fizetés végetti bemutatásának sikertelen történte óvás által konstatálandó. Ellenben midőn az intézvényezö önön magát jelölte meg telepesnek, és az intézvényezett a mellett is elfogadta a váltót, avval kijelentette, hogy az ő érdeke a telepítés által érintve nincs, tehát az iránt sincs érdekelve, hogy a fizetés végetti bemutatás a telepesnél történjék. 52. czikk. Egészen azonos a k. n. v. r. 30. czikkével, persze a nürnbergi novellát beleértve, mely utóbbi az Ausztriában érvényben levő k. n. v. r. 30. czikkének szövegébe szinte fel lön véve. 53. czikk. Ezen czikk tartalmára nézve teljesen azonos a k. n. v r. 31. czikkével, kivéve a k. n. v. r. 31. czikkének azon részét illetőleg, mely az iránt intézkedik, mely idő alatt kell legkésőbben a látra szóló váltót fizetés végett bemutatni, mert a tervezet „rendszere" a „bemutatást" külön felosztási alapul elfogadván, a k. n. v. r. 31. czikkének ezen részét a tervezet 50. czikkébe szóról szóra felvette. Itt is látható a „rendszer" félszegsége. A természetes, mert a logikai rendnek megfelelő szólásmód ez: „A látra szóló váltók a bemutatással járnak le; de nem szabad a bemutatást határtalan időre halasztani, hanem