Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A magyar váltótörvénykönyv tervezete. [2. r.]

240 Glaser azon következtetésre jut: hogy az ezen kérdés körül fölmerülő vitát nem oldhatja meg a törvény, s hogy arra nincs is szükség; mert a gyakorlati fontossággal biró azon kevés kérdésre nézve, mely itt figyelembe jő, a különös rendelkezésekben lehet intézkedni. így áll a kérdés ma. Egymás mellé állítani tehát a cselekményt a mulasztással, s ez által azon véleményre adni okot, hogy a kettő között nincs különbség vagy pedig arra: hogy mulasztás által elkövetett büntetendő cselekményt, csak a szoros értelemben vett d e 1 i c ta omissionis képeznek: ez hiba volna; mig más részről a tüzetesebb meghatározás — a mint az az 1867-ik évi ausztriai javaslatban czéloztatik, s a mint azt a birodalmi tanács jogügyi bizottsága mind az 1868. mind az 1870-ik évi előterjesztésében is elfogadta — mint épen kimutattuk, szintén lényeges kifogás alá esik. Ily helyzetben a jelen törvényjavaslat szerkesztésénél a hatályban levő európai törvények rendszere látszott leginkább elfogadhatónak, azért is, mert a szorosan vett mulasztási bűntettekre és vétségekre nézve a mulasztás mint causa efíiciens a különös rész illető helyein világosan meg van jelölve; s mert a mulasztás által elkövetett commissiv bűntetteknél és vétségeknél mindig — habár nem is mindig elég világosan kifejezve — cselekvés is fordul elő, s ezek tekintetében a cselekményekről szóló szabályoknak alkalmazhatósága iránt kétség nem forog fenn. 35. czikk. A tervezet ezen czikke a k. n. v. r. 36. czikkének kiván megfelelni. Mig azonban a k. n. v. r. 36. czikke egy fontos jogelvet állapit meg, addig a „tervezet" 35. czikke semmi lényegest nem fejez ki és nem egyébb mint tautológia: „A ki forgatmányos, az igazolja forgatmányos minőségé t" : még ez sem igaz; forgatmányosi minőségét nem igazolja a forgatmányok ö hozzá lenyúló lánczolata, hanem maga a forgatmány, melyben mint forgatmányos megnevezve van, vagy ha üres a forgatmány, melyben mint forgatmányos a kitöltés által megnevezhető volna. A javaslat a k. n. v. r. 36. czikkének tartalmába be nem mélyeden. A k. n. v. r. 36. czikke azon fontos jogelvet állapítja meg, hogy és mikor elégséges a forgatmányosi minőség a szerzett tulajdonjog igazolására, azaz, hogy a forgatmány már önönmagában benfoglalja az u. n. *) A magyar váltótörvénykönyv tervezete Dr. Apáthy István m. k. egyetemi jogtanértól. Budapesten. 1873. A MAGYAR VÁLTÓTÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETE.*) III. \