Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A magyar büntetőtörvénykönv javaslatának indoklásából

238 „Eine mit dem Tode, mit Zuchthaus oder mit Festungshaft bedrohte Handlung ist ein Verbrechen stb. stb." Megemlítendő még a belga b. tör.-könyv., mint a mely harmincz évnél tovább tartott előmunkálatok után 1867-ik év­ben lépett hatályba, s a tudomány és a tapasztalat eredményeit kiválólag érvényesítette. E törvénykönyv első könyvének első fejezete sem a cselekményt, sem a mulasztást nem említi, hanem egye­zőleg a franczia büntetötörvénykönyvvel, az „infraction" — törvényszegés — szót használja; hogy azonban a cselek­ménynek és mulasztásnak körülirás nélküli egymás mellé állí­tása, ezen törvénykönyv szerkesztésénél is öntudatosan mellőz­tetett : erre nézve a legvilágosabb bizonyítékot nyújtja az 51-ik czikk, mely a kísérlet fogalmát állapítja meg, s melyben csu­pán cselekvésről: „p a r des actes extérieurs" van szó a nélkül, hogy a mulasztásról említés tétetnék. Ezzel ellenkezőleg az 1843-ik évi magyar javaslat, kifolyó­lag az 1-sö §-ból, s itt már ellentétben az 1839-iki badeni törv.­javaslattal, valamint az ebből származott büntetötörvénykönyvvel is — a 46-ik §-ban a „kísérlet" fogalom meghatározásánál szintén egymás mellé állítja a bünkezdést képező „cselekvé­seket vagy mulasztásokat". Annak helyén ki fognak terjeszkedni ezen indokok azon kérdésre is, hogy van-e a szorosan vett mulasztási delictumok­nak kísérlete? valamint azon sokkal nehezebb kérdésre is, hogy mely esetben foroghat fenn kísérlet, a mulasztás által elkövetett commissiv delictumoknál ? Most csak annak kimuta­tása képezte a feladotot: hogy az 1843-ik évi törvényjavasla­tunkban használt két kitétel a belga törvénykönyvben sem alkalmaztatik. Uja zürichi büntetötörvénykönyv is, melynek létrehozatala körül a bírálatra felkért Glaser munkájának nagy befolyása volt. Ezen törvény átalános részében sem állíttatnak egymás mellé a mulasztások, a minek igazolására szolgál mind­járt az 1-sö §., mely így szól: „Eine Handlung kann nur dann mit einer Strafe belegtw érden, wenn diese Strafe gesetzlich be stimmt war, bevor die Handlung begangen wurde," Felhozhatók még az eddig törvénynyé nem vált anyagi büntetöcodex-tervezetek; nevezetesen az olasz és az ausz­triai. Az olasz törvényjavaslat átalános része érintetlenül hagyja a mulasztást, a mit mindjárt 1. czikkének 1. és 2. §§. és 3. czikke tanúsítanak, melyekben „N e s s u n f a 11 o" és „f a 11 i pu­nibi li" fordulnak elő; de omissione vagyis mulasztás nem emlittetik. Nem állíttatnak egymás mellé a cselekmények és a mu-

Next

/
Thumbnails
Contents