Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 3. szám - A büntetés kezdetének számitása

213 első részben sorban előadja a mü az igazságügyministerium szereplését: I. a polgári magánjog; II. a polgári törvénykezés; III. a büntető jog; IV. az igazságszolgáltatás közegei és V. a nemzetközi ügyek terén. A második részben külön fejezetekben tárgyaltatnak: 1. az igazságügyministerium, 2. a közvetlen vezetése alatti intézmények, u. m. telekkönyvi kiküldöttségek, központi telekkönyvi hatóság, országos vegyészet és országom fegyintézetek, 3. a bíróságok, 4. a kir. ügyészségek szereplési köre. Ehez XXXIV statistikai táblázat járul, mely az 1872-iki állapotokat tünteti fel. Az utóbbiak becsét nem kell kiemelnünk; a statistika jelentősége az igazságügy terén a szervezés végleges befejezésével szemben és az igazságügyi reformok küszöbén különösen nagy szerepet játszik. Az első rész ellenben, mely az igazságügyministerium hat évi történetét lehetőleg röviden összefoglalva ismerteti meg, aligha fog ily osztatlan megelégedéssel találkozni, mint a statistikai kimutatás. Reméljük, lesz még alkalmunk ezen csak „lehetőleg röviden" prognostikált jelenség okait kutatni és felderíteni és azokra nézve megjegyzéseinket előadni. A statistikai rész a legkomolyabb tanulmányozást igényelvén, ezen szempontból a munkát nem tudjuk már most eléggé ajánlani olvasóinknak. A kiállítás igen csinos és a 2 frtnyi ár — a munka terjedelméhez képest — mérsékeltnek mondható. A pesti kir. it. tábla fegyelmi bíróságának gyakorlatából. A közigazgatási tisztviselők ellen az I870 : 42. t. cz. VI. fejezete értelmében indított tiszti keresetek felett a törvényhatóság székhelyére illetékes e. f. kir. törvényszék itél,. azonban nem az 1871 : VIII. t. cz.-b en szabályozott eljárási módszerint. B. megye fegyelmi bizottsága N. N. szolgabíró ellen az 1870 : 42. t. cz. 79. §-a értelmében fegyelmi vizsgálatot teljesítvén, a megye közgyűlése a panaszlott szolgabíró ellen, a tiszti kereset megindítását elrendelte. B. megye tiszti ügyésze ennek folytán a tiszti keresetet a b. gy.-i kir. törvényszékhez beadta, mire a nevezett kir. törvényszék az ügy tárgyalására határidőt tűzött ki, s azt a tiszti ügyész, mint közvádló közbejötte mellett, az 1871 : VIII. t czikkben szabályozott eljárás szerint teljesítvén, vádlott szolgabírót, 1873. évi april hó 26-án 5. fegy. sz. alatt kelt ítéletével, hivatali kötelesség mulasztása által elkövetett fegyelmi vétségben vétkesnek mondatta ki, s büntetésül hivatalának elvesztésére és az eljárási költségek megtérítésére ítélte. Ezen határozat ellen ugy a tiszti ügyész, mint a vádlott felebbezéssel élvén, a kir. itélö tábla fegy. bírósága 1873. évi május hó 10-én i43. sz. alatt hozott határozatával, a b. gy.-i kir. törvényszék fegy. bíróságának határozatát s az annak alapját képező eljárást megsemmisítette s az ügynek további illetékes eljárás végett a b. gy.-i kir. törvényszékhez leendő áttételét elrendelte, azon indokokból, mert a kir. törvényszékek, mint első fokú fegyelmi bíróságok illetékessége alá, az 1871 : VIII. t. cz. 3i. §-a értelmében csak az első bíróságok területén alkalmazott bírósági hivatalnokok és szakértők tartoznak, s igy a közigazgatási tisztviselők ellen fegyelmi uton eljárni, a kir. törvényszékek hivatva nincsenek; mert továbbá az 1871 : VIII. t. cz. 39. §-a értelmében vádlóként csak a kir. ügyész, mint közvádló vagy a magánpanaszló vannak jogosítva fellépni.