Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 3. szám - A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Első rész. Általános meghatározások. Irta dr. Báttaszéki Lajos, köz- és váltóügyvéd. [könyvismertetés]

203 egyes dolgozatok felett hivatalát elnézéssel, sőt még pártfogó lag is gyakorolja: egészen elhibázottnak látnám a kritika feladatát, ha ily elnézésben és pártfogásban oly dolgozatot is részesitne, mely mint az előttünk fekvő tervezet, távolról sem közelíti meg azon igényeket, melyeket s legszerényebb álláspontból irányában támasztani kötelezve vagyunk, ha egyátalán komolyan kritikát gyakorolni akarunk. Akár a tervezetben felvett egyes értelmezések és magyarázatok tartalmát és egymás mellé sorolását, akár pedig az egyes rendelkezések foglalatját és logikai sorozatát tekintjük: bizonyos, hogy valamint szerző a tudomány terén nem igen látszik otthonosnak, úgy sejtelmével sem látszik birni annak, miképen kell egy törvénykönyvet készíteni, mit abba felvenni és mit abból kihagyni. Rendelkezéseinek hiányos voltánál fogva még az akadémiai vizsgákra készülök számára sem ajánlható repertóriumnak: holott berendezését és a felvett anyag beosztását tekintve ez volna az egyedüli czél, melynek megfelelhetne. Nincsen a 300 §. között talán egyetlen egy sem, mely a kritikát ki nem hivná és így kénytelenek vagyunk lemondani arról, hogy a tervezet minden hiányait egyenként feltárjuk: bírálatunk indokolására elégséges lesz, ha csak néhány hiányra utalunk, e mellett tisztán csak a rendelkezéseket tartván szem előtt, az értelmezések és magyarázatokról pedig eltekintünk. Hogy mily könnyelműséggel és boszantó felületességgel szabályozza szerző a 4—10. §§-ban a magánjogi törvények hatályát, ezen törvények alkalmazhatóságának helyi és időbeli határait, erre nézve szolgáljanak a következő példák. Szerinte 1. a magyar törvény, minden megkülömböztetés nélkül, a magyar állam polgáraira azon magánjogi cselekvények és ügyletek tekintetében is kötelező, melyeket Magyarországon kivül végeznek. 2. A tervezet szerint továbbá az uj törvénynek előbb végzett cselekvényre befolyása nincsen, mégis ha az illető cselekvény hatálya az uj törvény életbelépte után áll elő, ezen hatályt már az uj törvény szabályozza. A magánjogi törvények magyarázatára vonatkozó 11 — 13 §-át illetőleg, a mily megható a szerzőnek azon jóakaró figyelmeztetése „hogy egy mondat kiszakítva nem tekintendő, hanem mindennel mi előtte állva vagy utánna következve, reá vonatkozik"; ugy bizonyára csak mosolyt idéz elő, ha látjuk mit ért szerző a jogszokás alatt, mikép ruházza fel a legfőbb itélöszéket azzal, miszerint egy, mondd egy határozattal kötelező és minden hasonló esetben követendő jogszokást alkothasson és hogy utalja végre a világosságot kereső állampolgárt az észjog elveire. És ha szerző a jogszokást csak azon esetekben rendeli figyelembe vétetni, midőn valamely törvény arra világosan hi14*