Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 3. szám - A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Első rész. Általános meghatározások. Irta dr. Báttaszéki Lajos, köz- és váltóügyvéd. [könyvismertetés]

202 rasztaló Ítéletet kell hozni, ha pedig a közvetlen tettes tagadásban van és törvényes próbák nincsenek, akkor az Ítéletben sujtatik a bűnszerzö és bűnrészes, és tettest nem emlit. Rágalom vagy illetlen kifejezés. M. J. ügyvéd végrehajtási kérvényében a törvényszéki elnökről többi között ezeket mondá: „A törvényszéki elnök a birói hatalommal oly botrányos módon visszaélt, mely a hazánkban uralkodott austriai büntető törvénykönyv 103. §-a rendeletéhez képest 1 —10 évig terjedő súlyos börtönnel lett volna fenyítendő, továbbá kézzel fogható részrehajlást követett el." A kir. törvényszék ezen kérvényt a további eljárás megindítása végett a kir. ügyészségnek adta ki. A kir. it. tábla 1873. évi május 19-én kelt végzésével az első bírósági végzést azon indokból hagyta helyben, „minthogy az ügyvéd által elkövetett oly büntetésre méltó cselekmény megfenyitése, mely az 1804. az ügyvédi utasítás 27. § a vonhacó, a kir. ügyész felperessége alatt eszközlendő." A legf. it. szék 1873. évi september 10-én kelt végzésében „minthogy a neheztelt kifejezések az ügyvédi utasítás 27. §-ában foglalt esetekkel nem ugyanazonosithatók, mindkét alsó bíróság végzéseinek megváltoztatásával felebbezö ügyvédet az általa, a végrehajtást kérő folyamodványban használt illetlen és a birói tekintélyt sértő kifejezésekért az állampénztárnak fizetendő 100 frt nyelvváltságban marasztalta el." Nem hisszük, hogy a legf. it. szék Ítélete a bírói tekintély és becsület védelmére elegendő volna. Eltekintve attól, hogy a szó legszorosabb értelmében vett rágalom itt illetlennek mondatik, a 100 frtnyi bírság nem oly büntetés, mely ezen merényletet megtorolná. Azt sem fogadhatjuk el ellenvetésül, hogy a fenálló gyakorlat a fentebbi cselekményben nem láthat egyebet, mint széksértést. Akárhány esetet tudnánk idézni, melyekben a beadványok tartalma által elkövetet rágalom vagy becsületsértés bűnvádi uton ítéltetett el. Mindenesetre figyelemre méltó jelenség, hogy maguk a bíróságok, a jelen esetben a legf. it. szék, mutatkoznak oly enyhéknek a bírósági becsület megtámadásának büntetésében. JOGIRODALOM. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Első rész. Általános meghatározások. Irta dr. Báttaszéki Lajos, köz- és váltóügyvéd. (W) Bár mily megelégedéssel üdvözöljük is, hogy gyakorlati jogászaink ujabb időben az irodalom terén is igyekeznek tevékenyen magánjogi törvénykönyvünk czélba vett organisatióját előmozdítani; és bár mennyire méltányosnak találjuk is, hogy ily dicséretes igyekezettel szemben a tudományos bírálat