Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 3. szám - A pesti molnármesterek pere a m. államkincstár és szab. kir. Pestvárosa ellen

201 bűnügyekben sokszor megtámadták ; a fenforgó esetben szigorú volt, szigorúbb mint a két alsóbb bíróság: a súlyosító körülményről felállított elmélete azonban ezen szigor értékét jelentékenyen devalválja. Büntető jogunk érdekében óhajtjuk, hogy ezen elmélet követőkre ne találjon. Orgyilkosság; bünszerző és bűnrészes közvetlen tettes nélkül. Hideg Ádám, kistarcsai földmíves, 1871. évi september 26-án a Kis Tárcsáról Pestre vezető uton agyonlőve találtatván, az e tekintetben teljesített vizsgálat által constatáltatott, hogy a meggyilkoltnak neje Turai Mária férjének meggyilkoltatását Hajdú András nevü cselédjével együtt már hosszabb idő óta tervezvén, s eme tervének kivitelére Kratki Mihály nevü szeretőjét reá beszélvén, ez utóbbi a kérdéses gyilkosságot végre is hajtotta. A pestvidéki kir. törvényszék és a kir. ítélő tábla Turai Máriát az orgyilkosság bűntettében mint bünszerzöt, Kratki Mihályt — a ki ellen a közvetlen tettességre nézve számos más jogos gyanuokokon kivül még azon jogszerű gyanuok is fenfor^ott, hogy a tett elkövetése után Hajdú Andrásnak egy kilőtt pisztolyt adott át ezen szavakkal: „adtam már neki eleget" — mint közvetlen t et t e s t, Hajdú Andrást pedig mint büntárst bűnösnek kimondta ; a legfőbb Ítélőszék Turai Mária és Hajdú Andrásra nézve a kir. itélő tábla Ítéletét szinte helyben hagyta, ellenben Kratki Mihályt a közvetlen tettesség vádja alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentvén, őt az orgyilkossági bűn részességben mondta ki bűnösnek; mert azon körülmény, melynek bebizonyítása az orgyilkosságbani közvetlen tettesség begyőzésére megkivántatik, hogy vádlott a pisztolyt, melylyel hogy a tett elkövettetett az feltételeztik, kezeihez kapta, és hogy Hideg Ádámot azzal ő lőtte agyon s igy a gyilkosságot tényleg ö követte el, a per során törvényszerűen igazolva nincsen. Jelen ügyben vádlottkép három személy szerepelt, t. i. Turai Mária, Kratki Mihály és Hajdú András, más személyek ellen sem a tettességre, sem pedig a bünrészességre nézve még legtávolabbi gyanú sem merült fel; ezen három személy közül Turai Mária nem volt közvetlen tettes, hanem bünszerző, Hajdú András szinte csak bűnrészes, ha tehát a legfőbb Ítélőszék ítélete szerint Kratki Mihály szinte csak bűnrészes és nem közvetlen tettes, akkor azon kérdés merül fel, hogy hát ki a közvetlen tettes, vagyis ki gyilkolta meg Hideg Ádámot? Ily körülmények közt igen kívánatos lett volna, hogy a legfőbb ítélőszék emiitett ítéletében ezen rejtélyt is — megfejtse. Sajátságos eset, de bizony megesik a törvényszerű próbák rendszerében. Ha péld. a bünszerző és egyik bűnrészes beismerésben van, ezek ellen a törvényes bizonyíték alapján maMAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1874. I. U