Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)
1874/1 / 1. szám
3 fogjuk bírálni bíróságaink tevékenységét, a hazai és külföldi jogirodalom termékeit, a külföld jogi fejlődését a törvényhozásban, a bírósági gyakorlatban, az irodalomban. A kapkodó dilettantismust, mely tudatlanságból vagy könnyelműségből nem akarja számba venni, hogy az igazságügyet csak alapos szakértelemmel lehet rendezni, ostorozni fogjuk, bárhol jelenkezzék is. Ki akarjuk mutatni, hogy a kik az elvileges haladást gúnyolják, szintén elvek után indulnak, csak hogy oly elvek után, melveket tapasztalatok és tanulmányok hiányában önmaguk alkottak korlátolt látkörükben. Fel akarjuk tárni, hogy a kik a külföld üdvös reformjait ellenzik, oly avas intézményekhez fogódzkodnak, melveket ugyan szintén a külföldtől kölcsönöztünk, csakhogy az utóbbi szerencsés fejlődésben azoktól már megszabadult. Reméljük, hogy vállalatunk korszerűnek fog bizonyulni és sikerülend a tudományos jogi szemlét hazánkban megalapítani. A törvénykezés uj egyénei, a mint buzgalommal, önfeláldozással rajta vannak, hogy az igazságszolgáltatás követelményeinek megfeleljenek, ugy kétségen kívül szívesen nyújtanak majd segédkezet igazságügyünk tudományos mívelésében. Az igazságügy tudományos mívelését a szó legteljesebb értelmében vévén, alatta a jogi életnek elvileges, módszeres alapokon nvugvó átalakítását és fejlesztését értvén, reméljük, hogy számosan indíttatva érzik magukat, vállalatunkhoz csatlakozni, azt szellemileg istápolni. És még egy körülmény kedvez vállalatunknak. Az 1869. IV. t.-czikkel bezáródott a régi Magyarország igazságügye és alapja tétetett le az uj Magyarország uj alakú, uj szellemű igazságügyének. Az uj alapon folyik azóta a reformmunka, de még csak igen csekély része létesült annak, a minek megteremtése szükséges, a minek égető szükségét érzi a bíró, az ügyész, az ügyvéd és a jogkereső közönség, a minek létesítése iránt szünetlenül a legjogosultabb, legtürelmetlenebb felszólalások történnek. A munkálatok azonban végre is oly stádiumba értek, hogy azoknak törvényhozási tárgyalása már most bizton várható. Épen most választotta meg a képviselőház azon bizottságot, mely az ügyvédi és közjegyzői rendtartást fogja tárgyalni. A magyar büntető törvénykönyv javaslata elhagyta a sajtót és az igazságügyministerium most hívja össze azon szakértőket, kikre a javaslat megvitatását akarja bízni. A magyar polgári törvénykönyvön négy felé is dolgoznak és az első javaslat megjelenése a jövő évben bizton várható. Ily nagymérvű készülődések mellett a tudományos törekvés gazdag aratásra tarthat számot. Minél több hivatott egyén hozzá szól a javaslatokhoz, minél több oldalról meghányják valódi szükségleteinket, annál jogosultabb azon várakozás, hogy a codificatio munkája sikerülend. Váljon vérmes reménynek mondható-e az, ha azt hiszszük, hogy hazánkban minél többen vágynak azon 1*
