Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)
1874/1 / 1. szám
4 dicsőség után, miszerint részesei legyenek a reformmunkának, azon megnyugvás után, miszerint az alakuló jogintézmények keletkezését alaposan ismerjék. Vállalatunk iránya már az előadottakból teljesen felismerhető. Igazságügyünk reformjának körvonalai le vannak téve az eddigi törvényekben és törvényhozási tárgyalásokban. Az 1870: 26. t.-cz. 1. §-a a bírósági szervezet és az eljárás reformjára nézve a következő ígéretet proclamálja: „Addig is, míg a törvényhozás a felebbviteli bíróságok szervezetét a szóbeliség és közvetlenség alapján behozandó törvénykezési rendszernek megfelelöleg véglegesen megállapítaná." Majd ismét az 1S71 : 33. t.-cz. 28. §. ujabban fennen hirdeti a szóbeli büntető és polgári eljárást. Az esküdtszék létesítését az 1871 : 31. t.-cz. 19. §-a a következő rendelkezésben helyezi kilátásba : „Az esküdtszékről külön törvény rendelkezik." Még részletesebb programmot tartalmaznak a különböző ministeri nyilatkozatok 1867 óta. Nem tartjuk a törvények feladatának, hogy ily ígéreteket tartalmazzanak és csak azért hivatkozunk reájuk, mert véleményünk szerint ebből is csak az világlik ki, hogy a jogreform irányának körvonalai hazánkban megállapítottaknak tekinthetők. Nem azért fogjuk azon intézményeket elérni, melyek a fenti idézetekben foglalvák, mert a törvényben mintegy meg vannak ígérve, — hisz az ujabb törvény nem tartozik azt figyelembe venni, — hanem azért, mert a fejlődés átalános törvényei utalnak azokra. Az európai mlveltség, a szellemi és anyagi haladás solidaritása következtében jogi életünk reformja lényegében a nyugoti Európa jogintézményeihez fog simulni. Sajátos hazai viszonyainkat, nemzeti szükségleteinket nem kell elhanyagolnunk, de ezek miatt utóvégre is csak kivételesen fogunk eltérni az átalános fejlődés folyamától. Csatlakoznunk kell az európai fejlődéshez az anyagi és alaki törvénykönyvek tekintetében. Örvendjünk, ha azt kezdetben Öntudatosan értékesíthetjük. És helyezzük abba büszkeségünket, hogy utóbb a fejlődésnek mi is közreműködő tényezői lehetünk. Számot adtunk azon tényezőkről, melvekre támaszkodva indítjuk meg vállalatunkat, azon szellemről, melyben tevékenységünket kifejteni akarjuk, azon irányról, melyben haladni kívánunk. Rövid körvonalokban szabadjon még folyóiratunk főbb rovatait bemutatni. 1. Irányczikkek az igazságügyi reform kérdéseiről. 2. Codificatió: javaslatok, bizottsági és parlamenti tárgyalások, bírálatok. 3. Jogtudományi értekezések a magánjog, a kereskedelmi jog, a büntető jog, a polgári és büntető eljárás, a közigazgatási jog köréből, szoros kapcsolatban az igazságügyi átalakulás kérdéseivel.
