Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar polgári törvénykönyv általános része

ben elégtétellel tartozik. Ezen feltételes teher annak örököseire is átszáll. Ellenben a feltételes jog csak azon esetben száll át az örökösökre, ha élők közti ügyletből, elenben nem száll át, ha halál esetére szóló intézkedésből ered. 89. §. Ha kétségtelen, hogy a feltétel többé teljesedni nem fog: azon esetben felfüggesztő feltétel mellett keletkezett jogügylet ugy tekintendő, mintha soha sem jött volna létre; feloldó feltétel alatt kötött jogügylet pedig ugy, mint melynek folytatólagos fennállása többé veszélyeztetve nincsen. 90. §. (218. §.) Ha a feltétel teljesül: azon esetben más határozott intézkedés hiányában rendszerint a felfüggesztő feltétel mellett létrejött jogügylet hatása a feltétel teljesültével áll be; feloldó feltételnek bekövetkezése pedig a jogügyletet jövőre nézve szünteti meg. 91. §. (220. §.) Feltétel azon esetben is teljesültnek tekintendő, ha az, kinek a nem teljesedés előnyére van, annak teljesülését czélzatos vétkességgel gátolja. 92. §. (221. §.) Lehetetlen, vagy szükségképen beálló akár mult, akár a jelen időbe eső, valamint oly feltételek, melyek az illető jogügyletnek természetéből, vagy a tárgynak minőségéből önként következnek, a jogügyletet véghezvivö személynek szándékához és az egyes ügyletek különös szabályzataihoz képest itélendők meg. 93. §. (222—223. §.) Oly jogügylet, mely Vagy annak szándékolt joghatásával meg nem férő, vagy jogellenes, vagy végre a közerkölcsiséggel ellenkező feltétellel köttetik, semmis. 3. Időmeghatározás. 94. §. (224. §.) Jogügyletben kiszabott oly idő, melynek bekövetkezése kétes, feltételnek tekintendő. 95. §. (225. §.) Ellenben az akaratnak olyszerü kijelentése, mikép az azzal szándékolt hatás valamely kétségtelenül bekövetkezendő időponttal álljon be, feltétlen jogügyletet létesít. 9G. §. (22G. §.) Ha az idő akkép határoztatik meg, hogy annak bekövetkeztével álljon csak be a joghatás : a jogosított ezen időpontig a szerzett joggal nem élhet ugyan, de addig is a kérdéses jog általa teljesen megszerzettnek tekintendő. 97. §. (227. §.) Ellenben ha az idő olykép határoztatik meg, hogy ez által valamely jognak tartalma állapíttassák meg: azon esetben a kijelölt időpontig az időmeghatározással egyidejűleg történt akaratkijelentés alapján