Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar polgári törvénykönyv általános része

20 szerzett jog teljesen érvényesíthető ugyan, de az időpont bekövetkeztével azon jog hatálya önként megszűnik. 98. §. (148. §.) A határidők következőleg számitandók : 1. Napok alatt rendszerint éjféltől éjfélig terjedő naptári napok értendők; a határidő kezdetének azon naptári nap veendő, melybe a kiszámitandó időnek első pillanata esik; ellenben a határidő végpontjának a kezdeti naptól fogva számított időközt befejező utolsó naptári napnak végpillanata; 2. meghatározott hónapok napjaiknak naptári menynyisége szerint számitandók. Ha egy vagy több hónapban kifejezett időköz naptárilag meghatározott napon veszi kezdetét: ugy az időköz az azt befejező hónapnak hasonszámú, vagy ha az utolsó hónap oly számú napot, mely a kezdeti napnak megfelelne, nem tartalmaz, azon hónapnak utolsó napjával végződik; 3. fél hónap alatt tizenöt nap, meghatározott naptári hónapnak fele alatt mindig annak tizenötödik napja értendő; 4. évekre menő időközök a hónapokra nézve felállított szabály szerint számitandók; 5. fél év alatt hat, negyedév alatt három hónap értendő. 99. §. A határidő számításának ezen módozata, a jelen törvénykönyvben megállapitott minden határidőre nézve feltétlenül alkalmazandó; ellenben az oly határidőkre, melyeknek kiszabása az ügyfeleknek akaratától függ, csak akkor, ha e tekintetben azok eltérőleg nem intézkedtek. II. szakasz. Jogellenes cselekvények- és mulasztásokról. 100. §. (233. §.) Rendszerint mindenki felelős jogellenes cselekvényeiért és mulasztásaiért, eredjenek azok akár szándékos vétkességből, akár csak vigyázatlanságból. 101. §. (230. §.) Vétkesnek tekintendő a cselekvény vagy mulasztás, ha a másnak jogát sértő eredmény jogsértésre irányzott czélzattal idéztetett elő. 102. §. (237. §.) Ily czélzat hiányában a könnyelműségből, tudatlanság- vagy restségből származott jogellenes cselekvények és mulasztások vigyázatlanságból eredetieknek tekintendők, és vigyázatlanság feltevését is kizárja az, ha a cselekvény és mulasztás folytán bekövetkezett jogsértés a fennforgó körülmények közt nem volt előre látható.