Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

6 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÚNK. a Tervezet álláspontja, ugy fel van cserélve itt is. A helyes álláspont szerint, a mi nem gyümölcs, ;iz nem a jóhiszemű birtokosé. Ez volna a Tervezet eredetileg akart álláspontja A mi nem gyümölcs tehát, azt a jóhiszemünek, nem obligatorius, gazdagodási kereset folytán, hanem rei vindicatio folytán kell visszaadni. A német tv. alapján helyes lehetett a 993. §-a, a Tervezet elvi alapjával azonban az obligatorius kereset össze nem egyeztethető. Ugy a korlátolt dologi joggal hirók, mint a jóhiszemű birtokos joga ekként, a mi elvi álláspontunktól eltekintve is, a gyümöicsöt képezhető alkotó részek szerzésére lett volna korlátozandó. Igaz, hogy a könnyelmű jóhiszemű, ki a dolgot egészen elhasználta, elenyésztette. sokszor jobban jár, többet élvez, mint a ki az állagot megőrizte. Ámde ez a visszásság egyáltalán jellemzi a jóhiszemű birtokos jogi állását: a könnyelmű jóhiszemünek általában kedvezőbb a helyzete. Gondos ember, ki saját ébersége által fedezi fel joga hiányát és esik rosszhiszembe, a sajáfébersége folytán veszti el a tudomásnyerés időpontjától számítva a gyümölcsökre való tulajdonszerzési jogot. K visszásságot csak nagyobb baj árán, a szigorú gondosság kívánalmának a birtoklás egész idejére való kiterjesztésével lehetne megszüntetni. Nem tartoznak rovatunk alá azok a természetes gyümölcsök sem, melyeknek tulajdonszerzésére a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz, mint pl. a Tervezet a vadakra (halak és madarakra) és ménekre. Mint már emiitettük, dologösszeségeknél a gyümölcs fogalmával együtt jár a summissio elve. Az erről szóló köteles szabálynak is a gyümölcsszerzésre vonatkozó szakaszokban kell helyet találnia. Nézetem szerint csak az nem helyes, ha a summissiot a perceptioval vagy a separatioval parallel12) szerzési módnak tekintjük. A separatio vagy perceptio caesurája a summissio esetén is szükségessé válhat. Ott, a hol apadás nem történt, summissio sincs, s a separatio vagy perceptio tényéhez fűződhetik a szerzés. Viszont a hol már megtörtént a summissio, ismét az előbbi két momentum valamelyikétől fogva történik a szerzés. A bonae fidei possessornak summissionálási kötelessége nincsen,13) de a summissio nélkül consummált lucrum még se gyümölcs, hanem elfogyasztott állag s mig a substitutio nem történt meg, fructus extantesről nem lehet beszélni. A Tervezet csak az 1594. § ban a haszonbérletnél és a 738. §-ban a haszonélvezetnél tartalmaz a summissióra vonatkozólag intézkedést. Előbbi esetben a felszereléshez tartozó állatokat a haszonbérlő, az utóbbi § nál a felszerelésben beállott közönséges apadást és a rendes gazdálkodás szabályai szerint felhasznált egyes dolgokat a haszonélvező pótolni köteles. E § ok értelme az. hogy addig nem szerzik meg az emiitett jogosultak a szaporulatra a tulajdont, mig az eredeti állag pótolva nincs. A jóhiszemű birtokost illetőleg a summissióra nézve nincs se a Tervezetben, se — azon heves támadás daczára, melyben az I ső és Il-ik Lesung részesült — a német tv.-ben kifejezett szabály. Kétségtelen azonban, hogy a summissio elve kifejezett szabály nélkül áll a jóhiszemű birtokosra nézve is. Feltéve, hogy a haszonélvezetnél és a haszonbérletnél a summissio tekintetében még szükséges 14j pótlások meg fognak tétetni, a 617. és 618. §-ok mellett elegendő lesz a summissionak elvi jelentőségét jelezni, ilyenformán: Dologösszeségeknél az állagpótlás a rendes gazdálkodás szabályai szerint eszkózlendö. 2. A 616. a Tervezet szerint a tulajdonosnak a terményekkel és egyéb alkotó részekkel szemben való jogállását fejezi ki: »A mi magunk jószágából ered, kétség kivül a mienk azonnal, hogy termett vagy tenyészett" Frank). De nem csak a tőketulajdonosnak már emiitett gyümölcsszedési jogát, hanem azt a szabályt is tartalmazza e §., hogv a tulajdonosnak a gyümölcsök perceptiójára szüksége nincs. Simul atque I3) Petrazycki lid. m I. 106. és 264. o. s utána Schwarz Éri. jkvek Itl. 338. o >, ki először általánosította a summissio szabályait, általában emliti (L k. 244. old.), hogy dologösszeségeknél a gyümölcs nem perceptioval, hanem summissióval szereztetik. 1:>> Előbb id m. I. 121. o. továbbá die Fruchtverth. 91. o. »l Az 1594. és 738. S-ok szabályai nem elegendók (Petrazycki id. m. II. 4,">7. o.). Miért van pl. a summissio szabálya a T.-be csuk azon esetre felállítva, midón a felszerelés az ingatlannal együtt képezi a haszonélvezet vagy haszonbérlet tárgyát'' holott gulyára és nyájra önállóan is lehet haszonélvezetet és haszonbérletei nyerni. A szerkesztő bizotlságnak ülésén is (Ért. jkvek III. 298. o.) több "téves nézet mondatott el a dologösszeségeket illetőleg. fructus nati sunt ita ad Dominum rei principális pertinent. ut qui ei praeripit, furti teneatur (Kelemen Jnst. jur. Hung. § 388). Vitás, hogy az elválasztott termény uj dolog-e, melyre uj tulajdonjog keletkezik (Dernburg § 110). vagy pedig csak elválasztott része a fődolognak (Holtzendorff. Rechtslexikon s. v. Frucht.)? Az indokolás a német ptkv indokaiból lefordított emez érveléssel: »mert a dologi jog fogalmából következik, hogy valamely dolog testi felosztása az eme dolgpn való jogok állását nem változtatja,, az utóbbi nézet mellett foglalt állást. Erre a kelleténél többet mondó érvelésre jegyzi meg Dernburg az id. helyen, hogv ha egyszerűen igy állana a dolog, akkor az eladónak az átadás előtt elválasztott gyümölcsöket is az eladott dologgal együtt át kellene adnia. Holott az eladott dolog haszonvételei a német tv. 446 1. bek. (Terv. 1406. § a) szerint csak az átadástól fogva illetik a vevőt.15) Se a német tv., se a Tervezet indokolásainak eme most jelzett alapfelfogásaival nem egyeztethető össze a 616. rendszerbeli elhelyezése. S ha igaz volna Savigny ama mondása — a minthogy nem az. — hogy a rendszerbeli tévedések a legvégzelesebbek, akkor a bal végzetet elkerülendő, e § t a II. rész IV. czim első fejezetébe, a tulajdonról szóló általános szabályok közé kellene felvenni Mert ha a tulajdonos az elkülönült gyümölcsnek tulajdonosa »marad, akkor stricte véve nem beszélhetük sem jogkeletkezésről, sem jogszerzésről. Czélszerüségi okokból azonban a törvény öntudatosan is eltérhet a tudományos rendszertől. A Tervezet most tárgyalt $ a szerint a tulajdonos csak annyiban marad az elválasztáskor a termények és egyéb alkotó részek tul íjdonosa, a mennyiben azok tulajdonát az elválasztáskor vagy a birtokbavételkor más valaki nem szerezte meg. E megszorítás hiányos, mert nem mondja meg a $• szövege, hogy ki az, a ki kizárhatja a tulajdonszerzésből a tulajdonost. Csak az indokolás sorolja fel (286. old.), hogy ezek csakis a 617 — 618. §. szerint gyümölcsszerzők. Pedig nem volna felesleges, magában a törvény szövegében e beszúrást megtenni, hogy »a mennyiben azok tulajdonát a jelen tv. 617—618. §§. értelmében más valaki az elválasztással meg nem [szerzi*; ezzel elejét venné a törvény netáni ellentétes magyarázatoknak, nevezetesen annak, hogy valaki a Terv. alapján és" pedig nem a 617—618. §Ü. alapján lépjen fel mint előbb szerző a tulajdonos ellen. Ellenben külön törvény pl bányatörvény alapján fellépni, nyitva áll az ut. Már is kétségessé lehet tenni, hogy az eladott vagy elcserélt, de még birtokba át nem adott telekköny vezett ingatlan átírása után, melynek tulajdona tehát a Tervezet 525., 1398. értelmében a jogszerzőre átadás nélkül átmegy, annak haszonvételei és terhei az átadás előtt a jogszerzőt ilfetik-e ? Ha a Tervezet 1400. S-a minden megszorítás nélkül a telekkönyvezett és már átirt ingatlanokra is állana, akkor ellentétben állana az Ind. 286. lapján foglalt fennebb hivatkozott felsorolással, mely csak a 617 — 618. §-ban irt kivételeket ismeri. Az ingatlan tulajdona már nem az eladóé, vájjon az átadás előtt elkülönült gyümölcsök az 1400. §• alapján mégis az eladóéi lennének? A német tv. 443. §. 2. bek. elejét vette a felmerülhető kétségnek azzal, hogv természetesen már a tkvi átirás idejére teszi a haszonvételek és terhek átszállását. Ha szükségesnek tartotta a Tervezet kifejezni, hogv a terhek és a haszonvételek az átadáskor, vagyis az ingóknál a tulajdonjog megszerzése időpontjától17) fordulnak át a vevőre, akkor hasonló kiegészítésre az 1 100 §. is rászorul. Ellenben felesleget tartalmaz a 616 midőn a más valakinek birtokbavételét is emliti. Mert ha ez a más valaki csak birtokba vétellel szerezhet a terményekre tulajdont, akkor addig, mig ő azt az elválasztás vagy elválás időpontjától számítva birtokba nem vette, mégis csak a tulajdonos marad vagy »leszi a korábban elvált gyümölcsök tulajdonosa. A tulajdonos elválasztáskor való gyümölcsszerzése (a szerzés szót nem technikus értelemben véve) csak egy másiknak ugyancsak az elválasztás idejére eső tulajdonszerzésével lehet kizárva. Uratlanná nem akarta a Tervezet az elvált terményt 15) Ehhez hozzátehetjük még, hogy exceptio rei iudicatae-t se lehet mindig az alapon emelni, hogy a gyümölcs még mint el nem választott alkatrész a fődologgal együtt már per tárgya volt (Zsögöd dolog-jogi jegyzetek '112. old.). iu) Ilyen külön törvény, mely a tulajdonos ellenében is megadja a gvümölcsszerzés jogát, az 1891 : V. t.-cz. (a telepítésekről) 19. S-a ugyané {?. kiterjesztve az 1897. XXXII. t. cz. 4. §-a által. i") Tulajdonkép azt kellene kiemelni, ha korábban vagy későbben mennének át a terhek s velők a haszonvételek. Példa az optkv 1050 1048. §§.: kikötött határidő eltelte után, de az átadás előtt elvált gyümölcsre'