Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK so weit sie nach den Regein einer ordnungsmássigen Wirthschaft als Ertrag anzusehen sind. Persze a mi álláspontunk szerint ez a beszúrás mint tautológia furcsán hangzik. Mert a mi a rendes gazdálkodás szabályai szerint jövedelemnek nem tekinthető, az a mi értelmünkben nem is gyümölcs. A kik még kételkednek s a hagyományos, egész életen át megszokott fogalmakat egykönnyen nem adják fel, azok a német tv. ezen szakaszára gondoljanak. Pedig a Motive még a legszélsőbb objectiv állásponton állott. Az a relativitás, mely a Tervezet 499. §-ában kifejezést nyert, nemcsak nem elegendő, hanem nem is helyes, mert a terményekre vonatkozik. Holott a relativitásnak a gyümölcsre kell vonatkoznia. Mert, mint a 618. §-nál is látható, a haszonbérlőt most ide nem értve, ott, a hol a termény objective képezi a jogügylet tárgyát, a relativitást a törvény feladni kénytelen. A 499. §. helyébe veendő: Gyümölcs a dologból vagy jogból a rendes gazgálkodás szabályai szerint nyerhető jövedelem. A 499. második bekezdése, valamint az 500. $ teljesen elhagyandó. Ellenben ;i német tv. 100. § ának mintájára a haszonvételek fogalma a törvény szövegében meghatározandó. Hogy a jognak lehet-e gyümölcse, ne okozzon fejtörést. Ha a tőkének alkotó része lehet jog is, akkor szólhatunk a jog gyümölcseiről is. Fentartható a természetes és polgári gvümölcs közti külömböztetés is, de nem a német tv. mesterkélt rendszere értelmében. Természetes gyümölcsök, melyek fizikailag származnak valamely dologból. Minden más gyümölcs polgári gyümölcs8.) A termények természetes gyümölcsök, s nem polgáriak. Szerzésök separatio perceptió által történik, de mint uratlan jószágok szerezhetők occupatio utján is. Ott, a hol dologösszeség van a gyümölcsszedésre jogosult birtokában, ott a summissio megtörténte előtt nincs gyümölcsszerzés. Mert a dologösszeségnél a gyümölcsnek fogalmi kísérője a summissio; ez dönti el, lehet-e gyümölcsről egyáltalán beszélni. A következőkben megkísértjük a Tervezet 616—618. § ainak megvizsgálását, különös tekintettel a német tv. megfelelő szakaszaira. II. 1. A 616—618. S-ok termények és egyéb alkotó részek tulajdonának szerzése czim alatt állanak. Ugyanezen czimet viselik a német tv. megfelelő 953—957. §-ai. De a német tv. 99. §-a még a terményeknek objectiv gyümölcs-voltában hitt. A Tervezet szerint e czim már meg nem állhat. Mert a Tervezet alapján külömbséget tehetünk a 499. ^. alá eső relativ értelemben vett és a 618. §-nál a (haszonbérlőn kivül a többi) kötelmi jogosultat illető objectiv értelemben vett termények között. A Tervezet is a 616—618. §-okban kétféle értelemben szól a terményről. Gyümölcsről technikus értelmében csak a 616. és 617. S-okban és a 618. §-ban annyiból, a mennyiben e §• a haszonbérlőre is vonatkozik Ugyan a tulajdonos mindennemű, akár gyümölcsöt képező, akár gyümölcsöt nem képező termények tulajdonosa. A 616. azonban nem azt a közönséges tételt akarja kifejezni, hogy a tulajdonos a törzsvagyon elválasztott alkat részének is tulajdonosa. A 616. íj. inkább azon socinlis nagy jelentőségű általános tétel kifejezésére szolgál, hogy a kié a tőke, azé rendszerint a gyümölcs.A 617. §. a korlátolt dologi joggal birók és a jóhiszemű birtokos gyümölcsszerzési jogát illetően, minden kétséget kizárólag a terményekről csak mint gyümölcsökről szól. Ellenben a 618. vonatkozhatik olyan termények tulajdonának szerzésére, melyek nem gyümölcsök vagy objectiv értelemben gyümölcsök (Obst). Ha az almakereskedő almát vesz a fáról, vagy a vágatási rend ellenére történt erdő eladásánál, nem gyümölcsöt, hanem a terményeket adjuk el. Objectiv értelemben vett termények s egyáltalában alkotó részek szedése nem a gyümölcsszedési tanba tartozik. Azok birtokszerzésére vonatkozó szabályok a birtoktanba, azok mint jövendő dolgok átruházására vonatkozó szabályok pedig az »átruházás folytán történő tulajdonszerzés* rovatába tartoznak. Helyes, rendszeres beosztás szerint ide a 618. körébe csak a haszonbérlő 8) Schey id. m. r>4. old. A német ptkvnek a természetes és polgári gyümölcsre vonatkozó álláspontja nem fogadható el. Petrazycki (id m. I. k. 264. old.l s utána Schwartz. (Ért. jkvek III. id. I) elvetik L. előbbinél az Entwurf s az azzal lényegre nézve megegyező német törv. bírálatát e kérdésben id. m. 269. s köv. old. gyümölcsszerzésére vonatkozó szabályok tartozhatnak. A 618. §. értelmét és szabályait tehát megfelelően korlátozni kell. Ugy a 616., mint a 617. és utóbbi értelemben határozni kivánt 618. §-nál ugyan a fiziológiai értelemben vett gyümölcsök aláesnek a müértelemben vett gyümölcs fogalmának. Hisz ez utóbbi az előbbitől mint alap-typustól kapta nemcsak nevét, hanem fogalmi kiképzését is. Nem csoda tehát, hogy gyümölcs-szerzésről szólván, gondolatban akaratlanul rászorítjuk annak fogalmát a szerves világ productumára. Részünkről következetesen keresztül akarjuk vinni, hogy a 616—618. §-ok alá csak a gyümölcs-szerzés tartozik. Szerintünk a czim-feliratot is, mely a német tv. objectiv termény-fogalmának megfelelhetett, meg kell változtatni. Mondhatják egyszerűen ^természetes gyümölcsök0) szerzése«. Tárgyalandó anyagunk körébe nem sorozzuk a nem gyümölcsöt képező alkotó részeket se. Mert azt, hogy az ilyen alkotó részek a tulajdonosé, külön kifejezni nem kell, a korlátolt dologi joggal birók az usus kivételes ritka esetét kivéve, az ilyen alkatrészeket tulajdoni joggal nem szerezhetik meg, a jóhiszemű birtokos és a haszonbérlő szintén nem. Maradna tehát a haszonbérlőn kivül a Tervezet által a 618. §. alá vonni kivánt többi kötelmi jogosult, kik nem gyümölcsöt képező alkatrészek szerzésére nyernek jogot. Ámde az erre vonatkozó szabályok megint az átruházás által történő tulajdonszerzés szabályai közé tartoznak. De nem csak ez elvi álláspont, hanem a Tervezet saját álláspontja szempontjából is, a Tervezet szövegében az alapul szolgált német tv.-el összehasonlítva, hibáztatnunk kell, hogy Tervezetünk a gyümölcsöt képezhető alkotórészek, röviden gyümölcsök, és a gyümölcsöt nem képezhető alkotó részek közti megkülömböztetést nem teszi meg. E megkülömböztetés hiánya ismét a gyümölcs fogalma elejtésének a következménye. A jóhiszemű F.igenbesitzer a gyümölcsöt nem képező alkotó részek tulajdonának megszerzéséből a némeí tv. szerint ki van zárva, valamint ki vannak zárva a 955. §. 2. bekezdésében emiitett jóhiszemű haszonvételi jogosultak is.10) Az Indokolás ugyan (ad 617.) azt mondja, hogy a német tv. példájára terjesztette ki a »termények megszerzésének szabályait az egyéb alkotó részekre is«. Csakhogy a megkülömböztetést, melyet a német tv. megtett, a Tervezet nem tehette meg, mivel a Tervezet a gyümölcs szükséges fogalmát elejtette s a 616—618. §§. keretében sem tudta azt mivel pótolni. Holott a gazdasági czélszerüség és méltányosság csak a gyümölcsöt képező alkatrészekre röviden gyümölcsökre nézve — melyek rendszerint megújuló előnyt képeznek - javasolják azok tulajdonjogának a haszonvételi joggal birók és a jóhiszemű birtokos javára való átengedését. A mi az utóbbit illeti, a Motive is utal reá (az Entwurf erste Lesung-jában pedig a 900. S- csakis gyümölcsöket emlit), hogy meg kell akadályozni, hogy a dolog esetleges feldarabolása esetén, darabonként a jóhiszemű birtokos tulajdonába juthasson A jóhiszemű birtokost pláne se dologi se kötelmi jogi korlát nem korlátolja a dolog miként való élvezetében (optkv 329. és T. 665. §-ából arg. a contrario) s így tulajdonjoga megállapításánál a törvény a gyümölcs fogalmi határán tul elvileg nem adhat concessiot a jóhiszemű. birtokosnak.11) A német tv. ezt a határt csak az »egyéb* (vagyis nem termény) alkotó részekre nézve tartotta be, ellenben a jóhiszemű birtokos és a haszonvételi jogosultak, mindenféle (nem gyümölcs) terményre is tulajdont szereznek. A német tv. 993. §-ban a jóhiszrmü tulajdonosra rótt megtérítési kötelezettség, mint emiitettük, csak obligatorius jellegű. A Tervezet, bár az ő saját álláspontja szerint csak a dolog rendeltelése szerint származott, tehát a rendes gazdálkodás szabályai szerint termelt termények képeznek a 499. §. szerinti hasznot, mégis recipiálta a tőle külömböző állásponton levő német tv. 933. § át. Mint az Indokolás mond ja: »Mi sem szól az ellen, hogy a condictiot megengedjük a dologból eredő oly hasznok szedéseért, a melyeknek szedése tulajdonkép a dolog gazdasági állagának megtámadását jelenti.* Holott a dolog állagának megsértésével szedett haszon a Tervezet szerint contradictio in adjecto. A hogy a haszonélvezetről szóló 731. S- indokolásában — mint láttuk — össze van cserélve a német tv. és a) A polgári gyümölcsöknél fizikai kapcsolat nincs. Következéskép a fizikai elkülönülés ismérve helvett a polgári gyümölcs szerzésének a kérdésében a törvénynek más kritériumok után kell néznie. Ilyenek az esedékesség vagy az'optkv. 330. §-a szerint esedékesség és a behajtás, vagy a jogosultság időtartama. A/, optkv :*.'!() §-ában irt szabály helyességére nézve 1. Schev fejtegetését id. m. 54. o. i0) Cosack id m. § 205. VIII. ii Zsögöd (Id. jegyzetek 213. old.i