Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

4 MAGÁNJOGI KODlFlKÁCZIONk. hogy a jövedelem lehet nem csak tőkéből húzott, hanem munkával kiérdemelt jövedelem — quaestus — is (id. m. I. 70. old ). Az az argumentum, a mit az Indokolás a jövedelem ellen felhoz, hogy t. i. »az azért nem fogadható el, mert oly fogalom, mely csak az illető gazdasági alany, nem pedig a tárgy szempontjából bir tartalommal^ az »elmélet« mai álláspontja mellett czáfolatot alig igényel. Arra azonban jó, hogy a Tervezet haszon kitétele ellen ugyanezen argumentummal érveljünk. Aztán a gyümölcs szónak — tán ez ép a baj — magyarosabb a zamatja. Ősrégen lehetett, mikor csak Ohstoi jelentett. Az Indokolás amaz állítása pedig, hogy tágabb értelemben is csak évi termést jelentene, téves. Mondják átvitt értelemben: fáradság gyümölcse, szerelem gyümölcse, méhének gyümölcse. Használja "Pázmány Péter [kalauzában) ekként: »Maga gyümölcse, nem vallásának jövése és bimbója az ő feslettségét vagy (a Praedicatiókban) a praedicator az Isten áldásától várja gyümölcsét tanításának.-2) Hogv a haszon szó, ha a Nulzungen-t /iasíow-vétellel fordítjuk, a "jelzett kisebb körű fogalomra nem alkalmazható s félreértésekre vezetne, mondanunk is felesleges. Fokozná a félreértést a használni ígebrauchen) és használat (usus) szókkal való rokon hangzása is. Az optkv hivatalos magyar fordítása szintén növeli a zavart.') Már is összetéveszti maga a Tervezet is a használni igét a hasznát venni kifejezéssel, pl. a 490. S-ban hasznát venni áll használni ígebrauchen) helyett.4) A mi a Tervezetnek a terményekből alkotott, egyébként a relativitást kifejezni akaró fogalom-meghatározását illeti, nem nehéz kimutatni, hogy az az elmélet álláspontjával meg nem egyezik, mint az Schwarz már az alapelvi vázlatok tárgyalása során előadott fejtegetéséből is kitűnik. A 499. és 731. íj-ok indokolásaiból megállapítható, hogy a meghatározás »a melyek a dologról annak rendeltetéséhez képest származnak, nemcsak az ->egyéb terményekre, hanem általában minden terményekre vonatkozik, s hogy csak az ilyen értelemben vett termények képeznek hasznot. Minthogy azonban minden termény rendeltetése szerint származik, mert azokra is áll e szabály: naturae sequitur semina quisque suae, első pillanatra azt hihetnők, hogy minden termény, minden fa egyszersmind haszon lenne. E szerint az értelmezés szerint, ha egy haszonbérlő egy uradalmat kibérel s annak minden fáját, minden terményét levágja, tulajdont szerezne, mert a 618. szerint a kötelmi jogosult separatió vagy birtokba vétellel a termények tulajdonát megszerzi s mert nem mondhatjuk, hogy a Tervezet 1582. s köv. §-ai mostani alakjukban a termények tulajdona szerzésében akartak volna korlátot állítani. Ezen értelmezés alapján továbbá a jóhiszemű birtokos is tulajdont szerez a letarolt erdő összes fajára.0) Az Indokolás azonban elejét veszi az ilyes magyarázatnak azzal a kijelentéssel, hogy a rendeltetés szerinti származás alatt az állag kímélését érti. »Szükséges volt — úgymond — a hasznok fogalmát megfelelően korlátozni. Az állag idő előtti megsemmisülésével járó rablógazdaság eredményét a dolog hasznának nem minősíthetjük.« Ez indokolással szembe kell állítanunk a német törvény Motive-jait. A német törvény is használ a Tervezet 499. §-hoz hasonló kitételt, nem ugyan a termények, hanem az Ausbeutére nézve, »\velche aus der Sache ihrer Bestimmung gemass gewonnen wird< , sőt e kitétel a magyar Tervezeténél még annyiban jobb is, mert nem a származik, hanem a nyer (termeli igével él. E most jelzett kitétel alatt azonban a Motive a jelzett korlátozást, t. i. az állagkimélést, nem érti. e kívánalmat se a 2i Szarvas-Simonyi : Magyar nyelvtörténeti szótár Gy. szó alatt Ugyanott még több példa. ») A Friichte-i hol hasznoknak (519., 330.. 632 §.), hol gyümölcsöknek (405.. 295. §.) fordítja. Maga az optkv. a Nutzuna alatt hol haszonvételeket, (51-.'. §. hol csupán polgári gyümölcsöket (330. §.) ért; legalább Schey szerint id. m. 54. old.), ellenkezőleg Krainz (System § 97.), ki minden haszonvételt ért alatta ') A haszonkölcsön helyett is jobb volna használat-kölcsönt mondani (T. 1369. íi.t, az 1589. §-ban a „haszonvétel folytán" egvszerüen kihagyandó vagy a haszonbérlet folytán kitétellel pótolandó. Ellenkezőleg — a mint a német törvény 597. §-a mutatja : a T. 1599. §-ában a haszonbérlő nemcsak a hasznok, hanem a haszonvételek aránya szerint tartozik kártérítéssel. Az 1400. tj-ban haszonvétel Írandó a 316. g-ban szintén. Ellenben helyes a 129. §-ban „külön javaknak a házasság idejébe eső haszonvételei.'' A haszonbérlet helyett is lehetne mondani — ha nem félünk a szokatlanságtól — gyümölcs-bérletet. 5) Később látni fogjuk, hogy a jóhiszemű birtokosra nézve és a haszonélvezőre nézve tényleg igy értelmezi a T. a terménv-fogalmat. terményeknél, se az Ausbeutére nézve nem ismeri. A Motive (III. 68. o.) kifejti — a mi Tervezetünkkel ellenkező, bár szintén helytelen - álláspontját, mely szerint az állagkimélés kívánalmát nem tartja helyesnek a termény fogalmába bevinni azért, mert az elhomályosítja e fogalmat (verdunkelt den Begriff, indem sie in denselben ein Moment hineinzieht, welches seine Bedeutung nur für das einem Anderen als dem Eigenthümer der Sache zustehende Recht zum Fruchtbezuge hat), az Ausbeutére nézve pedig, nem csak hogy a gazdasági rendeltetés szerint való használat, a tőke-kímélés elvét zárja ki, hanem utal arra, hogy ezeknél a tőke elhasználása átlag a szabály Az Indokolásban és a Motive-ben ekként rokon meghatározások egészen ellentétes értelmet akarnak kifejezni. Mellesleg megjegyezhetjük, hogy a rendeltetés szónak a legális meghatározásokba való felvétele, mint Petrazycki (id. m. II. 441. o.) kimutatta, a római rabszolga-gyermekeknek köszönhető. Mert a rabszolganők gyermekeit egyideig nem tudták a fructus fogalmából kizárni. Ulpianus e szavai: »non temere ancillae eius rei causa comparantur, ut pariant« nyomán képződött aztán ki a rendeltetés szerint való termelés kívánalma. Az Indokolás azonban a saját maga által adott magyarázatnak nem vonja le a consenquentiáit. hanem mikor a haszonélvező jogainak korlátjait fejtegeti, már a német álláspont (a termény objectiv értelmében) szellemében beszél, s a jóhiszemű birtokos megtérítési kötelezettségét is a német tv. szellemében állapítja meg. A német tv. szerint természetes, hogy a haszonélvező minden terményre, ha azt separálja, tulajdont szerez, mert a 99. §. szerint minden termény gyümölcs s mert az 1039. §. is hasonló értelemben intézkedik. Dologjogilag jogosult tehát az egész erdőt letarolni, a szőllőtőkéket kiirtani.0) A Motive (ad 988. §.), miután előre bocsájtja, hogy a jó gazdálkodás szabályai ellenére szedett gyümölcs is gyümölcs, csak azon az állásponton lehet, hogy a haszonélvezőre gazdasági szempontból rótt korlátozás obíigatorius jellegű. A Tervezet 731. § ának indokolása meglepően szintén erre a vele össze nem egyeztethető álláspontra jutott »A kétféle megszorítás azonban kötelmi természetű, tehát csak kötelmi hatálylyal bir, minélfogva a haszonélvező megszerzi azoknak a terményeknek tulajdonát is, melyeket a szerződési korlátozás vagy melyeket a dolog gazdasági rendeltetésének megváltoztatásával avagy a rendes gazdálkodás szabályáinak megsértésével szedett.« E kérdéssel az ország vagyonának egy tekintélyes része, milliók lehetnek érintve.7) Az Indokolás minden szava tehát végzetes horderővel birhat. Ha a Tervezet saját álláspontjához következetes, akkor azt kellett volna mondania, hogv a rendes gazdálkodás szabályainak megsértésével szedett terménv nem lévén >haszon<-, a haszonélvező se szerez azokra tulajdont. Az Indokolásban nyilvánuló nézet azonban csak magánvélemény, melyet a gyakorlatnak nem kell követnie s remélhetőleg nem is fogja követni. Mennyiben adta fel a Tervezet álláspontját a 668. §-nál, alább látni fogjuk. Sőt eltér magának a termény szónak a 199. §. adott szűkebb értelmezésétől is, midőn a 618. §-nál terményekről nem a 499. §. relatív értelmében, hanem ismét a német törvény termény-fogalmának objectiv értelmében beszél. A Tervezet 618. §-ában emiitett kötelmi jogosult mikor függő terményt vásárol, nem a 199. §. alá eső terményt veszi meg. A haszonélvező, jóhiszemű birtokos és a többi később nevezendő jogosultak a természetes észjárás szerint g\ümölcsszedési jogot nyernek. A mi törzsvagyon, az nem az övék. Csak a gyümölcs. Ebből következik azon fontos szabály, hogy a gyümölcsszerzés tanában se a terménynek a 499. §. értelmében való relatív, se a német törvény objectiv fogalmával nincs dolgunk, hanem csak a gyümölcs fogalmával. Lehet az objectiv értelemben vett termény (erdő), továbbá a természetrajzi értelemben vett gyümölcs (alma. körte) is jogügylet tárgya, de ezek szerzése nem a gyümölcsszerzés tanába tartozik. A helyes álláspont már utat tört magának a német tkvbe is s az Entwurf készítői az elhangzott kritika folytán a haszonbérletről szóló 581. §-ba (Entwurf 531 helyett, mely csak Fruchtgenuss ról szólott) belevették: den Genuss der Früchte ') Dernburg id. m. § K. ') Gondoljunk csak a haszonélvezet tárgyát képező erdőkre Krainz emliti (id. m. § 97., 3.), hogy Austriában a Schwarzenbergi hitbizoniánví uradalomban egyetlen egy vihar egy millió frt értékű fát csavart ki Nem nehéz eldönteni a mi álláspontunkból, hogy a széttörte fák meaynyiben képeznek gyümölcsöt.