Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

MAGÁNJOGI KOD1F1K.ÁCZIÓNK. 3 ben a többször nősülő' apa előző házasságbeli gyermekei vagyonát az azelőtti módon s az ujabbi házasságára való tekintet s külön megszorítás nélkül kezeli. Ha a törvényes rendelkezés az előbbi házasságból származott gyermekek jogait az uj házasságkötés folytán előállott körülmények, a változott helyzet s a kiskorura nézve idegen, esetleg ellenséges érzületű második házastárs káros befolyásától akarja megóvni s biztositani, akkor nézetem szerint egyenlő módon kellene intézkedni minden második házasságra lépő gyermekes szülővel, tehát ugy az apával mint az anyával szemben, azaz: vagv mindkettőt, vagy egyiket sem vetni ily megszorítás alá. Mert az élet azt igazolja, hogy amint találkoznak a férjeik által befolyásolt nők illetve anyák, éppen ugy vannak s csak olyan számban nejeik által befolyásolt férjek illetve apák. Sőt mondhatni, a tapasztalás az úgynevezett mostoha anyák befolyását tünteti fel sok esetben a legkárosabbnak, amely a családéletben s az ezzel összefüggő vagyoni kérdésekben erősen érezteti hatását. Ugy vélem, hogy a félárva gyermek vagyonának állaga hatályos intézkedésekkel biztosítandó a szülők mindenikével szemben, de a vagyon jövedelméről magában a második házasságra lépés miatt egyik szülőt sem kötelezném számadásra. Mert ha a második házassága folytán a szülő jobb anyagi helyzetbe jut, ugy a számadási kötelezettségre szükség éppen nincsen ; ha nem, és az első házasságbeli gyermek vagy gyermekek jobb anyagi helyzete folytán ezek vagyona jövedelméből a velők közös háztartásban élő második házasságbeli gyermekeknek is jut valami az előbbi gyermekek vagyona állagának sérelme nélkül, ebben semmi rosszat vagy hátrányosat nem lehet látni, mert azt hiszem, hogy erkölcsileg meg nem engedhető s igen visszataszító látványt nyújt az, hogy addig, amig az első házasságbeli gyermek a vagyona szoros elkülönítése mellett a jövedelemből bővelkedik mindenben, a második házasságbeli s a közös szülő folytán rokoni kötelékben lévő gyermekek talán szükséget szenvedjenek. Ha a számadási kötelezettség a maga ridegségében alkalmaztatik a másodszor férjhez ment anyával szemben, ugy sok esetben a családéletet s háztartást gyámhatósági felügyelet és ellenőrzés alá kellene vetni, ami sem nem lehetséges, sem meg nem engedhető. Másként pedig a kiskorú vagyona jövedelmének hova fordítása sok részében kielégítő bizonyossággal meg nem állapitható s a számadási kötelezettség megállapításával a Tervezet a jogszabály kijátszására nyert ingert és alkalmat, amit a törvényhozónak bizonyára kerülnie kell. Családjogokat szabályozó törvényekben férj és nő. apa és anya között külömbséget tenni szükség nélkül nem kell; hogy a múltban a nőnevelés hiányosabb volta, s a nők önállóságának hiánya miatt e megkülönböztetésnek volt alapja és értelme, megengedem, de ma már ez az alap megszűnt, a nők is gondos nevelésben részesülnek, a felsőbb tanintézetek is nyitva állanak előttük és több igazgatási ágban (posta, vasút, távírda stb.) az állam is alkalmazza őket. A törvén}- nem a mult, hanem a jelen s jövő számára készül, a haladott viszonyokra tehát a törvény tervezetében minden esetre tekintettel kell lenni. Nem érthetek egyet a Tervezet 364. és következő §-ainak rendelkezésével sem, mely a nagyszülőkről s azok gyámságáról intézkedik. Eme törvényszakaszok ugyanis a nagyszülők részére a gyámság tekintetében biztosított elsőségen kívül ugy szólván semmi külömbséget nem tesznek a nagvszülő s a távolabbi rokonok, vagy idegenek köréből vett gvám közölt. A szoros vérségi összeköttetésre való tekintettel nézetem szerint az unokája felett a gyámságot viselő nagyszülőt, szülők nemlétében valóságos szülőhelyettesnek kellene nézni s részére a szülőket megillető jogokat biztosítani. A Törvénytervezet szerint a nagyszülőgyám csak olyan számadási kötelezettséggel tartozik, mint bármely más gyám. Én részemről azt tartanám helyesnek, hogy a kiskorú unoka vagyona állagának biztosítása mellett a nagyszülőgyám a vagyon jövedelméről részletes számadással ne tartozzék s a jövedelem azon feleslege, amely az unoka tartásán és nevelési költségein kívül fenmarad, haszonélvezet czimén a szülőt helyettesítő s a kiskorú unokát tartó nagyszülőt illesse. Ha az életet tekintjük, ugy az esetek legtöbbjében azt látjuk, hogy a nagyszülők sokszor még jobban szivükön viselik az unokák érdekeit s jövőjét, mint magok a szülők. Az unokák sorsának biztosítása végintézkedésük legfőbb czélja s a legtöbb nagyszülő végrendelkezésének soraiból az unokák jövője iránti aggodalom s a biztosítás czélzata olvasható ki. Ha már most a szülők nem létében a szülei gondozás és nevelés terhe az unokák felelt a nagyszülőkre nehezedik, nem-e indokolt, a kegyelet és méltányosság által magyarázható rendelkezése volna a törvénynek, hogy az idegen gyámoktól megkülömböztetve, a számadási kötelezetlség alól felmentse s csak a kiskorú unoka vagyona állagának megőrzésére kötelezze őket? Az élet is azt mutatja, hogy szülő akad többször, aki gyermekének jövőjét s vagyoni helyzetét könnyelműségével koczkáztatja, míg ellenben nagyszülő alig, mert utóbbi a saját élete java részét már leélve, a szenvedélyektől mentesen, a szerzett életlapasztalatok szemüvegén keresztül biztosabban ítéli meg a viszonyokat, önző czélokat, maga iránti tekinteteket sokkal kevésbbé táplál s a jövőbe vetett aggodalomteljes gondoskodással s ;iz unoka vagy unokák sorsának biztosítása gondalatával van eltelve. A fentebbieknél fogva a törvénytervezetben az unoka felett gyámkodó nagyszülőket a vagyon jövedelme felőli részletes számadás kötelezettsége alól felmenteném, szülők nem létében a szülőket illető jogosítványokat és haszonélvezetet a nagyszülőknek biztosítanám s a lörvénytervezet családjogi részét a megfelelő helyén egy ily értelmű fejezettel bőviteném ki. Végül nem helyeselhetem a törvénytervezet 371. -j-ának azon rendelkezését, amely a gyámság elfogadását férjes nő részéről férje engedélyétol teszi függővé. Utalva azokra, amiket fentebb előadtam, ezen rendelkezésben is sértve látom a házasfelek közli egyenjogúságot, mert a nős férfinak sem szükséges neje beleegyezése a gyámság elvállalásához s ha ugv veszszük, a gyámság elfogadása és viselése a család szempontjából egyaránt lehet káros, ha a férj vagy neje viseli, mert tagadhatatlan, hogy mig gyámi teendőit teljesili, ezen idő alalt családja érdekében cselekedhetett volna, tehát a gyámság bizonyos tevékenységét minden esetben elvonja a saját családjától s némi áldozattal jár. Ez azonban a kérdésnek tul rideg, önző felfogása s ez okoskodást követve, sok árva gyám nélkül maradna. Az árvák azonban nem maradhatnak gyám nélkül, a gyámság polgári kötelesség. A kérdés tulajdonképen az lehet, váljon a gyámság elvonja-e a férjes nőt családi kötelmei teljesítésétől "? Ennek megítélését egy mai korban nevelkedett nőre bátran reá lehet bízni s nem szükséges férje esetleges szeszélyének kitenni. A férj eltilthatja nejét attól, ami a házassággal és családélettel ellenkezik vagy az erkölcsökkel meg nem egyező. De nem tilthatja meg nejének azt, hogy a jótékonyságot gyakorolja, jótékony egyleteknek tagja legyen, valamint azt sem, hogy gyámságot viseljen, amely bizonyos tekintetben a társadalmi jótékonyság egy neme. A törvénytervezet nivatolt S-a még annál hiányosabb, mert nem tesz különbséget gyermekes és gyermekleien férjes nő között. Tehát a férj minden esetben megakadályozhatná, hogy neje a gyámságot elfogadja, azaz az előbbi esetben is. amidőn a gyermektelen férjes nőre a gyámság viselése bizonyos lelki szükséget is elégi! ki. Óhajtanám, hogy az általam fentebb előadottak illetékes helyen annak idejében méltánylásra találjanak és az egészében kiváló becsű törvénytervezet elvétve mutatkozó téves rendelkezései megfelelő módon megigazíttassanak, illetve kiegészíttessenek. A törvényszakaszok mikénti szövegezésére javaslatot előterjeszteni feleslegesnek véltem, meg- lévén győződve, hogy a fejlegetett elvek helyeslése esetében azoknak a törvénybe megfelelő beillesztéséről s alkalmazásáról a törvényszerkesztők gondoskodni fognak. í)r. Gram Károly. a nagyvárad-városi áryaszék helyettes elnöke. Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§. A tévtanok itt függetlenek a szótól, s meg vannak a német törvényben is. Helyes törvénymagyarázatot a gyümölcs szó mellett is el lehet érni. A jövedelem vagy a hozadék értelme is megállapításra szorul. A niagyar ember hamar rámondja a törzsvagyon egy részének eladására is, hogy egy kis jövedelmet csinált, pedig az állag sérelmével járó eladás rendszerint nem jövedelem.1) Viszont vannak bevételek, melyek nem jövedelmek, hanem tőke-szaporulatok. S nem szabad feledni azt sem, i) Petraiycki a jövedelem fogalmi jegyeiből az állag fenntartását, a periodikus visszatérést és a fogyasztási alapul való szolgálást sorolja lel Mind olyan kritériumok, melyek reá illenek a gyümölcsre is. A jövedelem ilyen értelemmegállapitásában petitio principii is rejlik. A munkajövedelemnek az állagkimélés nem fogalmi jegye. Az állagkimélés azonban a fructusnál is nem szó szerint, hanem annak gazdasági értelmében veendő. Ásványok termelése mindig átlagfogyasztással jár. Nem találja fején a szeget, mikor a fenti kritériumoknak „Verhaltungsregel" mivoltában keresi a relativitást. Mert az a relatív viszony, mely a dolog és a személy közt létezik, a „Regei" folytán bizonyos fokig objeetiv szabályozást nyer (id. m. 38. és 93. oldal).