Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - Örökbefogadás. Tervezet 221-248. §§ [4. r.]

I. évfolyam. Budapest, 1902. márczius 12. 11. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI , Király-utcza 98 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre . . 6 „ Tartalom: Örökbefogadás. Irta : dr. E. Nagy Olivér, pozsonyi ügyvéd. — Teljeskoruság. Véleménykülönbség az atya és anya közt a gyermek személyére vonatkozó szülői jog gyakorlása közben. Törvényes gyámság. Ideiglenes teljesítése a gyámi teendőknek. Irta : dr. G r á m Károly, a nagyvárad-városi árvaszék helyettes elnöke. — Gyümölcs es annak szerzése a Tervezetben. Irta: dr. Komjáthy Gyula, nagybányai kir. albiró. — A jognyilatkozatok értelmezése. A szerződéskötés hiányai. Irta: dr Meczner Sándor, sárospataki jogakadémiai tanár. )K Örökbefogadás. (Tervezet 221—248. §§.) Az adoptio joghatálya az adoptált leszármazóira •fcsak akkor hat ki, ha ezek az örökbefogadás után születnek, inig ellenben ha az adoptiókor már vannak az adoptálandónak leszármazói, akkor ezek csupán az esetre jutnak az adoptanssar jogviszonyba, ha velük külön szerződésre lép. Az örökbefogadó rokonaira az uj jogviszony nincs hatással, viszont a gyermek rokonainak a jogai és kötelezettségei sem változnak az örökbefogadás által (1763. és 1764. §§.). Ellenben az adoptált szüleinek a joga természetes csorbát szenved, a mennyiben elvesztik a gyermek feletti szülői hatalmat, a törvénytelen gyermek anyja pedig megszabadul tartási kötelezettségétől. Ha azonban az örökbefogadó szülői jogai bármi okból megszűntek vagy szünetelnek fez utóbbi pl. azért mert cselekvőképességében később korlátozást szenvedett), akkor a gyermek természetes szüleinek jogai és kötelezettségei újra felélednek (1765 Az örökbefogadás szoros kapcsolatot létesítvén, a családi kötelékből folyó eltartási kötelességre is befolyást gyakorol. Szülő gyermekét és viszont, ha ez rászorul, eltartani köteles. Sőt ez a vérségi kapcsolaton alapuló kötelezettség még más vérrokonokra is kiterjed. Az örökbefogadó az örökbefogadottal szemben azonban közelebbi viszonyban áll, mint az utóbbinak egyéb rokonai, a miért is az 1766. §. 1. bek. előírja, hogy tartási kötelezettsége is megelőzi a többi rokonokét. Igen érdekes és czélszerü intézkedés az is, hogy a hivatalban levő gyám a gyámoltját nem adoptálhatja előbb, míg csak a gyámságról le nem mond. Tehát a törvény nem akarja kizárni azt a nagyon is természetes eventualitást, hogy abból a közeli, úgyszólván családi viszonyból kifolyólag, a melyben gyám és gyámolt állanak, adoptio ne történhessék. Azonban a kódexnek számolnia kell minden esetlegességgel. Hátha a gyám csak azért akarna adoptiót. hogy igy megmeneküljön hűtlen sáfárkodása következményeitől? Addig, mig hivatalban van. tilos neki az örökbefogadás. De ha lemondott, gyámi működéséről számot adott és gyámoltjának vagyonát kimutatta, akkor már szive vonzalmának követéséhez a törvény is segédkezet nyújt neki (1752. §.). A vagyoni garantia nyújtása egyébként oly követelmény, hogy az elől még más örökbefogadó sem térhet ki. Az 1760. íj. kötelezőleg megszabja, hogy az örökbefogadó, ha az általa gyakorolt szülői hatalomnál fogva a gyermek vagyonának a kezelése őt illeti, arról a saját költségén leltárt kell felvennie s a gyámhatóságnak beterjesztenie, a leltár helyességét pedig nyilatkozatával erősiti meg. Ha azt elmulasztja, akkor a vagyonkezelés az ily bizalmatlanságot keltett örökbefogadótól meg vonható. Mikor lép hatályba az örökbefogadási szerződés ? A felekre kötelező már a jogügylet megkötése által (1754. §. 2. mondat). Tulajdonképeni joghatálya azonban a birói megerősítéssel kezdődik, tehát harmadik személyekkel szemben ekkor tekintetik létrejöttnek iid. § 1. mond.). Ha a szerződés megkötése után, de a megerősítés előtt a felek valamelyike meghal, akkor a következmény különböző a szerint, hogy az adoptáló, vagy az adoptált halt-e meg ? Ha az örökbefogadó halt meg, de a birói megerősítésre irányuló kérvény előzőleg már benyujtatott, vagy a benyújtásra a jogyügyletnél való közbenjárással megbízott bíróság vagy közjegyző legalább is felkéretett, akkor a szerződés megerősítésének mi sem állja útját (1753. §. 2 bek.). Tehát az örökbefogadó részéről csakis e most emiitett előfeltételek fenforgása mellett érhető el a közbejött halál daczára is a joghatály. Ellenben ha a gyermek, azaz az örökbefogadott halt meg a megerősítés előtt, akkor ez az eset a jogviszonyt teljesen megszünteti, ekkor ugv is a megerősítés ki van zárva (id. §. 1. bek). A vagyonjogi korrektség egyik követelménye, hogy örökbefogadó és örökbefogadott vagyona közt mindig tisztán legyen látható a különbség. Már pedig ha az adoptáló házasságra lép az adoptio tartama alatt, akkor, uj vagyonjogi viszonyok lépvén hatályba ő és házastársa között, könnyen lehetséges, hogy bonyodalmak keletkeznek. Azért ily esetben a szülői hatalmat gyakorló örökbefogadó s az örökbefogadott között a vagyonközösség megszüntetendő (1761 és 1669—1671. §§.). Igen fontos az 1771. § is, a mely kimondja, hogy ha oly személyek, a kik örökbefogadási viszonyban vannak, egymással házasságot kötnek, ámbár ezt a törvénykönyv 1311. ^-a tiltja, akkor már pusztán a házasságkötés ténye által is megszűnik az örökbefogadási jogviszony. Ha az ily ulon létrejött házasság semmis, akkor az egvik házastársnak a másik felett fennálló szülői hatalma a házasságkötés következtében eo ipso elvész, kivéve, ha a házasság semmissége alaki hibán alapul és a házasság még anyakönyvelve nem lett. Végül meg kell emlékeznünk arról is, hogy a kódex lehetővé teszi az örökbefogadási jogviszonynak az örökbefogadott halála utáni felbontását a többi érdekelt személy, tehát pl. az örökbefogadottnak a jogviszony létrejötte után született gyermekei által. Ép ugy felbonthatja a jogviszonyt az életben maradt örökbefogadó házastárs is akkor, ha egy házaspár fogadott valakit örökbe s az egyik házastárs meghalt. Ezekben igyekeztünk a német birddalmi polgári törvénykönyvnek értekezésünk tárgyául kitűzött fejezetéről szóló rendelkezéseit főbb vonásaiban ismertetni. Reánk nézve — a mint már előbb kifejtettük — ezek igen nagv horderó'vel birnak nemcsak azért, mert a legújabb tételes törvény intézkedéseit tárják elénk, hanem azért is, mert magánjogunk kodifikációjára feltétlen hatást gyakorolnak. VI. Az osztrák törvénykönyv elvei. (Osztr. ptvkv 179—185. §§ ) Az a körülmény, hogy az osztrák polgári törvénykönyv sokkal régibb a németnél, kitűnik az előbbinek nemcsak több. ma már alig elfogadható elvéből, hanem abból is, hogy a jogintézmények statuálásánál messziről sem éri el azt a precizitást, a mit egy modern kódextől joggal megvárhatunk. Az igaz, nem a bőbeszédüségben sarkallik a jó törvénykönyv előnye, hisz »breviter et bene« kifejezni valamit sokkal nehezebb és jogászilag sokkal méltánylandóbb, mint terjengősen dolgozni fel az anyagot. Azonban kétségtelen, hogy a mai felfogás megkívánja a törvény tételes intézkedéseiben a precizitást egyrészt s minden fontosabb elv szabályozását másrészt. Nem elég a főeszmét odadobni s minden részletkérdés kidolgozását a joggyakorlatnak hagyni fenn. Ez a törvény intencióit nagyban befolyásolhatja, sőt nem egyszer egyes jogesetekben ellenkező megoldást szülhet. A német törvénykönyv — a mint láttuk — aggódó gondoskodással irta körül az örökbefogadás ugy alaki, mint anyagi sza-