Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 10. szám - Szerződést megerősitő mellékkikötések. Tervezet 1040-1054. §§

8 MAGÁNJOGI KOD1F1KÁCZ1ÓNK. Ellenben az osztr. ptk . valamint az uj német ptk, ezen esetekre kifejezett intézkedést nem tartalmaz Hazai joggrakorlatunk azonban következetesen követi ezen jogelvet (Curia 841 1885 , 643 1895.). A második esetben pedig, miután a foglaló poenalis, jelléggel bir, természetes következmény: hogy a szerződésszegő félnek adott foglalóját vesztenie s illetőleg a kapottat kétszeresen (egyszer mint olyat, aztán meg annak egyenértékét) visszatérítenie kell. Miután azonban a foglaló büntetési jellege mellett még kártérítési természettel is bir, következik az is: hogy a .szerződés teljesítése körüli vétlen fél a szerződésszegésből származó s a foglalót meghaladó tényleges kárának a megtérítéséi ugyancsak követelhesse Ily eset nevezetesen akkor szpkott bekövetkezni, a mikor a foglaló csekély értékű, ugy hogy a kár összegét nem fedi De ez esetben természetesen a foglaló kell, hogy betudandó illetve visszaadandó legyen. A kártöbblet megtérítése elutasithatatlan követelmény, mert ellenesetben nagy (ját állana fenn a jogügyletek keletke zése körül. A szerződő feleknek ugyanis nem áll tehetségében mindenkor oly magas értékű foglalót adni, a mely alkalmas lenne az esetleges kárt teljesen kiegyenlíteni. A minthogy vallják is ezeket a jogelveket az ez érdemben rendelkező tételes törvényeink. Keresk codexünk 277. S-ában kimondja, hogy: »egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás hiányában az, kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik;* hozzátéve: »a szerződésszegő a mellett a másik félnek mindkét esetben a foglaló összegét meghaladó kárt is megtéríteni köteles.- S ugyancsak azonos rendelkezési tartalmaz Cselédtörvényünk is, megállapítván 18—19. §-aiban a kártérítési jogosultságot a yazda részére a foglaló megtérítésén felül. A velünk tó'szomszédos Ausztria eodexe is ilykép rendelkezik 908. § ában: »a vétlen fél a kapott foglalói megtartja, vagy az általa adott foglaló kétszeresét követelheti vissza ; de ha evvel meg nem akar elégedni, kártérítést is sürgethet.<> De eme jogelveket minden nevezetesebb európai törvényhozási műben is megtaláljuk iv. ö. a code civil 1590. czikkét; a szász ptk. 895. s-át). Hazai joggyakorlatunk ugyancsak állandóan követi azokat iCuria : '62968/1876 , 701/1878., 621/1882., 1154/1886). Eltérést mutat azonban részben ép az uj német ptk. 338. $-a, a midőn azt mondja, hogy: ha a foglalót adó által teljesítendő szolgáltatás valamely neki betudható körülmény következtében lehetetlenné válik, vagy ha a szerződés az ő hibájából szűnik meg: ez esetben a másik fél jogosítva van a foglalót megtartani; ha a másik fél a nemteljesités miatt kártérítést követel, ez esetben a foglaló kétség esetén beszámítandó, illetőleg, ha ez nem történhetik, a kár megtérítésekor visszaadandó.* Ezen — lehet mondani — az európai kodifikáczióban egyedül álló álláspont kétségtelenül annak a germán felfogásnak a szüleménye, a mely szerint a foglaló voltakép csak >>előleg< . ad 3. Ha végre a szerződő felek a szerződéstől közös egyetértéssel visszaléptek, akkor természetes, hogy az előbbi állapot visszahelyezésének van helye, vagyis a foglaló visszaadandó ugy, mintha a felek szerződést nem is kötöttek volna. Az előttünk fekvő Tervezet a foglalóra vonatkozó szabályokat 1010—1042. §-aiba foglalta, még pedig elismerőleg legven mondva, a fenti disceptatíónk szerinti alapelvek felölelésével. Hiányosaknak találjuk mindazonáltal a Tervezet idevágó szabályait a következő részletkérdésekben: 1. Nem volt a Tervezet teljes figyelemmel a szerződő felek nem korlátozható szabad akaratelhatározására, azon ősrégi juris regulá-ra: Volenti non fit injuria. Nem ad ugvanis expressis verbis kifejezést annak, hogy a foglalót sem betudni nem kell, sem pedig visszaadni, ha a felek ekképen állapodnak meg. Lehetnek s birói gyakorlati tapasztalatunk szerint elő is fordultak esetek, a mikor a felek a fenti megszorításban egyenesen concertáltak. Miután a felek, a kik a kötelem urai, a kötelem szabad természetéből kifolyóan nem korlátozhatók, kivéve azon eseteket, a melyekben a közerkölcsiség emeli fel tiltó szavát: nemcsak megengedhetőnek, hanem külön kife jezendőnek is találjuk a mondott megállapodás jogérvényességét magában a törvénykönyvben. A minthogy keresk. törvényünk ennek nyílt kifejezést is adott 277. §-ában, a mely szerint a foglalóra vonatkozó törvényes jogkövetkezmények csak akkor állnak be, ha egyéb megállapodás nem történt avagy eltérő kereskedelmi szokás nincs. Az Indokolás ugyan felemlíti, hogy a foglalóra vonatkozó szabályok nem »parancsolók«; de ez a jelzés még a müveit laikus előtt sem áll egészen világosan. 2. Nem tartalmaz a Tervezet intézkedést arra az esetre, ha a foglaló egy jövőben megkötendő szerződésre nézve adatik. A foglaló — a mint fentebb jeleztük — nemcsak a már teljesen perfect szerződéskötés jeléül adatik, hanem sok esetben akkor is, a mikor a felek között az alkudozások a ezélzott szerződés lényeqes pontjaira nézve eredményre vezettek; a mely esetben a lényeges pontokra nézve létrejött megállapodás bizonyságául kiván szolgálni nemcsak, hanem egyúttal a véglegesítés, a perfectio biztositékául is Mert nyilvánvalóan származhat kár abból is. hogy a czélba vett végleges szerződés megkötése elmarad Ily esetben tehát a foglaló természetének, rendeltetésének kifolyásaként a helyes jogelv csak az lehet: hogy az ilyes foglaló a "szerződés megkötésekor visszaadandó, illetőleg, hogy az, ki a szerződést megkötni vonakodik, az ilyes foglalóját elveszti, illetve annak kétszeresét megtéríteni tartozik. A Curia ugyan egy adott esetben — 4831/1871. sz. a. — a következő kijelentést tette: »a foglaló kétszerese csak a véglegesen megkötött szerződés meg nem tartása miatt követelbető; előleges egyezkedés alkalmával adott előleg kétszeresének megfizetése, azért, mert a másik fél a szerződéstől visszalép, nem követelhető. « Ez a határozat látszólag nézetünket nem osztja. De a határozat tudtunkkal csak egymagában álló s nyilván oly concret eset alkalmából hozatott, a midőn a perbeli körülmények arra vallhatták, hogy voltakép nem >foglaló«, hanem csak egyszerű »előleg« adatott, a mely esetre a hozott határozat kielégítő is. Valóságos foglaló esetére vonatkozólag azonban a jogérzetet épenséggel ki nem elégítené. Mert ha áll az, hogy foglalót lehet adni egy kötendő szerződésre nézve is, akkor szükségkép kell állania, a foglaló poenalis természeténél s az osztó igazságnál fogva annak is, hogy az, ki a szerződést megkötni nem akarja, a kapott foglaló kétszeresét térítse vissza; különben az egyik fél a másiknál szemlátomást mostohább elbánásban részesülne. Ez észrevételeinkhez képest a Tervezetnek a foglalóra vonatkozó rendelkezéseit ekkép véljük kiegészitendőknek : 1040. §. Foglaló az a pénzösszey vayy egyéb vagyonbeli érték, mely a szerződés kötésekor létrejöttének jeléül és a teljesítés biztosításául adatik. Foglalót lehet adni kötendő szerződésre nézve is. 1041. % Eltérő megállapodás hiányában, a szerződés teljesítésekor a foglalót be kell tudni annak a félnek a szolgáltatásába, a ki adta: ha erre nem alkalmas, vissza kell adni. Visszajár a foglaló akkor is : 1. ha a felek a szerződést megszüntetik: 2. ha a teljesítés mind a két fél hibájából, vagy oly okból, a melyért egyik fél sem felelős, lehetetlenné válik . •3. ha kötendő szerződésre nézve adatott, a szerződés megkötésekor. 1042. g. Ha a szerződés megszűnik, vagy a teljesítés tehetetlenné válik s azt vayy ezt az egyik fél vétkessége okozta; vagy ha a felek valamelyike a szerződést megkötni vonakodik : a vétkes fél a vétlen javára az adott foglalót elveszti, a kapottat pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. A vétlen fél e mellett — ha megkötött szerződés forog szóban — a foglalót fölülmúló kárának megtérítését is követelheti. Rullkay Aladár, szepes-szombati kir. járásbiró. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest V., Báthory-utcza 20