Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 10. szám - Szerződést megerősitő mellékkikötések. Tervezet 1040-1054. §§

MAGÁNJOGI KODIKIKÁCZIÓNK. alig okozna. Külömben e a mit a 499. >;. az indokolás kifejezett szavai szerint mint műszót elejtett, jelző alakjában visszahozza, mert e ;i. gyümölcsöző (jövedelmezőI dologról és jogról beszél, sőt az 1587. a haszon bérbe adó törvényes zálogjogát a haszonbérelt ingatlan gyümölcseire (és nem csak az évi termésre) állapítja meg. Sőt még maga a dologjogi rész is következetlen, mert a 810. körében a gyümölcs szintén többet jelent, mint évi termést.1') Csak a lent emiitett tévedésből lehetett megmagyarázni az Ind. azt a téves kijelentését, hogy a Tervezet 499. §-ában a gyümölcs helyett haszon szóval jelzett fogalom nagyjában a külföldi törvénykönyvek vonatkozó meghatározásának, többek közt a német tv 99. §-ának és a code civil 582—586. i? ainak felel meg. Az Ind. itl még azt teszi hozzá, hogy meghatározása ugyanazon az állásponton van, a melyet e tekintetben az elmélet is elfoglal. Holott már a szerkesztő bizottság ülésében (Ért. jkv III. 334. s köv. old:) Schwarz Gusztáv ismertette az elmélet mai álláspontját. Az ő szavainak azonban alig látható a 499. >i-nál valami eredménye.10) A mi eredménye lett az ő szavainak, t. i. a tágabb, fenti értelmében vett gyümölcs szónak elejtése, az egyúttal Schwarz hibáján kivül. mint láttuk, a Tervezet 499. Sj át abba a hibába sodorta, hogy a fogalmat is elejtette. Schwarz Gusztáv a gyümölcs szó elejtését indítványozta (Ért. jkvek III. 339 old.i azzal az indokolással, hogy ha a jövedelem vagy hozadék szót használnók. nemcsak magyarabbul beszélnénk, hanem elejét vennők egy csomó tévtannak, melyek a javaslatban kifejezést találtak és melyek jórészben a gyümölcs szóval együtt járnak. Bár se a szó, se a szóhoz adotl, legális értelmezés nem lehet elég rossz ahhoz, hogy a praxis, a gazdasági élet azon tul ne járna s a maga gyümölcs fogalmát érvényre ne juttatná, mégis, ha már a Tervezet terminológiájával foglalkozunk, részemről jobbnak tartanám a gyümölcs szónak a fent kívánt értelemben való meghagyását. Fetrazycki terminológiája szerint megkülömböztetésül a fructusnak másik értelmétől tulajdonkép nem csupán jövedelmet, hanem bruttó jövedelmet kellene a 499. §. körében említenünk. De szokatlan lenne, ha azt mondanók, hogy a haszonélvező a dolog bruttó jövedelmét a separatióval szerzi meg. A jövedelem szót inkább értelmezőnek, mint genus proximumot veszem fel a gyümölcs meghatározásába, az fejezné ki egyúttal a fogalomban a subjectiv jelentőséget. l)r. Komjáthy Gyula nagybányai kir. albiró. \ Szerződést megerősítő inellékkikötések. (Tervezet 1040—1054. §§.) A l Foglaló. A kötelmi viszonyokban gyakori eset, hogy a felek akkor, a mikor mára kötés köztük létesült, ennek bizonyságául egy bizonyos pénzösszeget adnak ; de gyakorta előforduló eset az is, hogy a felek nem csak a perfect szerződéskötéskor adják azt. hanem már abban az esetben is. a mikor az alkudozások — pacta de contrahendo — aczélzott szerződés lényeges pontjai tekintetében eredményre vezettek. Ilyen esetek gyakorlati észlelésünk szerint rendszerint akkor szoktak előfordulni, a mikor a kötelem tárgya ingatlan vétele illetve eladása, de a szerződés perfectuálása tekintetében még bizonyos nehézségek forognak fenn, mint pl. a mikor még az eladó csak telekkönyvön kivüli tulajdonos, stb. Adatik pedig nemcsak annak külső elismeréséül, tehát bizonyítékául, hogv a szerződés immár létrejött, vagy pedig legalább annak lényeges elemeire nézve a megállapodás létesült, hanem — főképen akkor, a mikor a foglaló nagyobb ») A T. 585. S-ban a gyümölcs alalt Oisíot kell érteni. Egyéb terménve a fának. pl. tört ága, már nem oda tartozik. Cosack : Sachenrecht § 211.. Dernburg Ld. m 82. 10) Ugy látszik félre értette Schwarzot a Magyar jogi Lexikon id. helye is. Hogy maradhat meg a gyümölcs fogalma az objectivitas terén 1 Épen olyan, mint ha azt mondanám, hogy a tőke az objectivitas terén marad A töke is. gyümölcs is a dolognak kathegoriája ugyan, de nem fizikai kathegoriája Mikor az idézett hely arra gondol, hogy a gyümölcs az marad akkor is, ha senkivel jogi relatióban nincs, pl. uratlan, akkor összetéveszti a fiziológiai értelemben vett gyümölcsöt a müértelemben vett gyümölcscsel. Egy nagy szekér alma vagy bitang marha, mint uratlan jószág, válhat tökévé, s mig uratJan, sem'nem töke, sem nem gyümölcs. vagyoni értékből áll unnak biztosítására is, hogy a kötele" zett fél a szerződésszerű teljesítést állni fogja, illetőleg a lényegben létrejött megállapodásokhoz képest a szerződést megkötendi; a mennyiben pedig a teljesítés, a perfectuálás elmaradna, a jogosítod az ehhez fűződött vagyoni érdek tekintetében reconpensatiót nyerjen. Sőt hazai gyakorlatunk megfigyelése szerint a foglaló az esetek sokjában ép ez utóbbi czélból szokott adatni Ennyiben tehát a foglaló biztosításul »is< szolgál. I talunk e tekintetben a hazai judicaturára is s nevezetesen a Curia eme kijelentésére: 'foglalónak csak olyan pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érlék tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül és e mellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is a szerződés megkötésekor tényleg átadatott.* (392/1897., 138/1890 )S ugyancsak kivehető ez a Curia 2290'1881., 8735 1 <S7G számú határozataiból is. a melyekben jelesül ki van mondva, hogy: > foglaló után kamat nem jár, mivel a foglaló kártérítési egyenérték jellegével is bir.< De a foglalónak ezen két czélt szolgálni hivatott szerepét nemcsak a mi jogéletünkben találhatjuk fel, hanem az alapvető római jog is ismerte a foglaltnak e kettős jelentőségét, a minthogy az álta lánps jogtudomány elvei is ezt vallják A velünk tőszomszédos Ausztria is ezen az állásponton van, polgári törvénykönyvének; 908. íjában azt mondván: »mi valamely szerződés kötésekor előre adatik, különös egyezkedés esetén kivül, a megkölés jeléül vagy a szerződés teljesítése iránti biztosításul tekintendő s foglalónak neveztetik.* A foglaló eme kettős szerepe pedig fogalmilag kívánja, hogy az át is adassék; ennélfogva tárgya lehet mindaz, a mi vagyoni értékkel bír s alkalmas az átada tásra; miért is valamely értéknek puszta igérése nem lehet foglaló. A foglaló mint mellékkikötés, fő-, általa megerősített, kötést feltételez, vagyis járulékos természetű. Ezen természeténél fogva pedig a sorsa változásnak van kitéve — a szerződés teljesítése körül beállható esetektől függőleg. Ezt közelebbről disquisitálva azt találjuk, hogy a beállható esetek a következők lehetnek : 1. a szerződés teljesítésének esete; 2. a szerződés nem teljesítésének esete; 3. a szerződéstől való kölcsönös visszalépés esete. ad 1 Ha a foglaló adásával megerősített szerződés rendes, czélzott módon teljesíttetett s igy a foglaló szerepét betöltötte, akkor természetes következmény: hogy a foglaló betudandó azon szerződő fél szolgáltatásába, a ki azt adta; ha pedig a foglaló a szolgáltatással nem homogén, az azt adó félnek visszaadandó. Ezen álláspontra helyezkedik keresk. törvényünk 276. §-a is, a midőn mondja : »a foglaló a szerződés teljesítésekor visszaadatik vagy beszámittatik.« Az uj német ptk. ugyancsak igy intézkedik 337. §-ában, a mely ekkép szól: »a foglalót az azt adó által teljesítendő szolgáltatásba be kell számítani, vagy ha ez meg nem történhetik, azt neki a teljesítéskor vissza kell adni.« Ezeket az elveket követi a hazai joggyakorlatunk is. Lehet továbbá idevágólag olyan eset, hogy a szerződés csak részben teljesíttetik. Ily eset jelesül akkor áll elő, a midőn a szolgáltatás részletekből áll. Ez esetben a foglaló természetét el nem vesztvén, a foglaló az utolsó részletbe tudandó be, ha csak a felek másképen nem állapodtak meg. Ezt követi hazai joggyakorlatunk is a Curia — 438.1890. sz. a. — (nyilván erre czélozva) kimondván: >ha a szerződés részben teljesíttetett és az adott foglalónak egy része a részbeni teljesítés alkalmával szállított áruba betudatott, az által a kapott foglalónak megmaradt része foglaló természetét el nem veszti, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztositékául szolgál.* ad 2. Ha a szerződés nem teljesíttetik, vagyis a mikor a foglaló rendeltetését nem érte el: disquisitálni kell azon okokat, melyek miatt a szerződés czélzott teljesítésének az esete be nem következhetett. Az okok, melyek következtében a szerződés nem teljesíthető, érvénytelenné válik, fenforoghatnak: 1 mindkét szerződő félnél — mindkettő vétkességéből vagy pedig vétlenségéből: 2. csak az egyik szerződő félnél és hibájából. Az első esetben, mivel a szerződés teljesítését oly okok lehetetlenítik, melyeket illetőleg mind a két szerződő felel felelősség vagy vétkesség terheli, vagy pedig mind a kettő hibátlan, önként következik az : hogy a foglaló visszaadandó annak a félnek, a ki adta, ugy. mintha a szerződés teljesitietett volna. Ezt az álláspontot foglalja el fentebb hivatkozott keresk. törvényünk, kifejezést adva ennek 276. §-ában.