Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 10. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [1. r.]

6 MAGÁNJOGI KODlFlKÁCZiÓNK. A kitörlés iránti kereseteket ezentúl is csak az indíthassa meg. kinek telekkönyvben bejegyzett jogát a bekebelezés sérti és a kitörlési kereset csak akkor legyen ez által megindítható, ha valamely jog, törlés, korlátozás vagy meghatározás bekebelezése törvényellenesen történt. Ha a telekkönyv tartalma a bekebelezés tekintetében a valóságos jogállásnak meg nem felel, annak, kinek dologi jogára nézve a telekkönyv ezen tartalma sérelmes, engedtessék meg a kiigazítás iránti kereset megindítása. Végül az alkotandó telekkönyvi rendtartásban a helytelen és téves bejegyzések kiigazítására nézve a tkkvi rendtartás 168. §-ának módosításává] oly határozmányok létesítendők, melyek szerint a kétségtelenül "téves és helytelen bejegyezmények — ha más személyek jogszerzései a telekkönyvben nem jöttek közbe — minél egyszerűbb eljárás követésével a bíróság által hivatalból, azonban az érdekeltek kérelmére is — haladék nélkül — megigazíttathassanak. I)r Csillái/ Gyula, budapesti egyetemi nvilv. rendkvüli tanár. Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetheti. Tervezet 499., 616—618. §§. Az Entwurfnak a gyümölcsökre nézve adott minden jogtétele magánjog-politikai szempontból helytelen,- mondja Petrazycki, kinek munkáját (die Lehre von dem Einkommen) a gyümölcs jogi világában alapvetőnek szokták tekinteni. Ha csak fele igaz annak a gáncsnak1) és csak fele helyes annak az elitélő kritikának, melyben Petrazycki az I. és II. Kntwurfot részesítette, akkor az Entwurtból szülelett s nekünk példányképül emlegetett német polg. törvénykönyvet, a német szellem eme hatalmas productumátw alighanem csak nagyon gondos kritika után szabad követni a magyar polgári törvénykönyv készítésénél, különösen pedig a gyümölcsökre vonatkozó szabályaiban. Mert az Entwurfnak a gyümölcsről szóló elméleti meghatározása lényegében változatlanul ment át a törvény szövegébe. Csak a törvény különös részében jutott be ott. a hol lehetetlenség volt a javítás elől kitérni bizonyos correctio. A közrebocsájtott Tervezet dologjogi része a gyümölcsökre és a gyümölcs szerzésére vonatkozó szabályaiban még azt se használta fel mind, a mit a mintául használt német törvény jót nyújtott. Csak részben javított annak hibáin és sok helyt, a hol eltért tőle, rontott. Hogy a Tervezet álláspontját a gyümölcsszerzés tekintetében ismerhessük, ismernünk kell mindenekelőtt annak szóhasználatát. A Tervezet és indokolása a gvümölcs tanának kérdésében általában sok tévedést árul el. A fructusnak három értelme van. Jelenti először a tiszta (nettó) jövedelmet; ennek concrét dolog nem felel meg, tisztán abstractió müve; jelenthet másodszor valamely összeles dolgot, a mint az valamely személyhez való gazdasági viszonyában jelentkezik (bruttó jövedelemi-|; jelentheti végül természetrajzi értelemben a szerves világban a megtermékenyülés folytán előálló productumot.3) Merőben ez utóbbi értelemben vett gyümölcs a jogban korlátoltabb szerepet játszik, az nem jogi, hanem fiziológiai kathegoria.4) A gyümölcsszerzés tanában nincs szükségünk a tiszta jövedelem fogalmára se A Tervezet 1911 £-a körében a második értelemben vett gyümölcs szerepel, mely eredetileg gazdasági fogalom, olyan mint a tőke. Ismérveit a gazdálkodás szabályai adják, nem a jog vagy a természet. Ha a jog rosszul definiálja annak fogalmát, a gazdálkodó élet lerázza magáról a definitiót. Akár ki is maradhatna a törvényből az elméleti meghatározás, valamint kimarad annak elvi "elhatározása is, hogy mi a tó'ke, a törzsvagyon. A mi fiziológiailag ') L. id. m. I. köt. Nachwort-ját és II. köt. Anhang-ját. A fenti idézet a II. köt 454. oldaláról való. L. u. o. 501., 511 , 456 oldalakat. Még azon is csodálkozik, ha véletlenül valamely helyes intézkedésre talál az Entwurf-ban. „Der Enlwurf mit seinen Motiven isi ein Terapel des üdítősen lleidengottes ; sein Abgott ist die Construction" (I. köt 342. old.). Ugyanő a magánjog-politika (Civilpotitik). mint önálló tudomány megalapítását kíséreli meg. Ugyanily törekvés eredménye nálunk Meszlény „Magánjogpolitikai tanulmányok" czimQ müve. Sajnos,az előbbi műnek a gyümölcsök szerzését tárgyalandó ÜI-ik kötete még nem jelent meg. 3) L. e kérdésről általában Petrazycki id. müvét. 3) Schey : Über den redlichen u. unredlichen Besitzer im. oestr. bürg. Gesetztíuche, 25. old. 4) A gyümölcs-vásár, a fán függő almának megvétele (a T. 618. §. egyik esete) ilyen értelemben vett gyümölcsök, mint res futurae vételét jelenti iPetraiycki id m. [I. k. 6. old.). Erról később alább. nem gyümölcs, az a gazdálkodó ember s következőleg a jog számára gyümölcs lehet. Valamint áll megfordítva is a tétel. Bizonyos körülmények feltételezése mellett még a telek is lehelne gyümölcs (megfelelő telek-speculatió mellett). Ebben az értelemben a gyümölcs egy dolognak a gazdálkodó egyénhez való viszonyát tételezi fel; nem maga a viszony,') hanem az ilyen viszonyban álló dolog: fructus in natura. A 4'.)!). is ezen értelemben vett gyümölcsökre kell hogy vonatkozzék. A jog annyit operál a gyümölcs fogalmával, mint a tőke fogalmával, mert ezek viszonos fogalmak. De a szokásos kifejezési módja a törvénynek az, hogy a gyümölcsöt, a viszony azt az oldalát' inkább emlegeti, melyből a fogyasztás átlagosan történik. Haszonbérlet, haszonélvezetnél főczél a gyümölcsnverés. Vannak azonban más javak is. melyek se a tőke se a gvümölcs kalhegoi iájához nem tartoznak. Á német ptkv 100. S-a előnyöket, a Tervezet 499. !j-a helytelen megszorítással6) gazdasági előnyöket is említ. Maga a használat ténye is ilyen előny. A gyümölcsöket és ezeket az előnyöket közös nevezéssel szokták ellátni. A magyar gyakorlat «haszonvétel, >7) a német törvény 100. §. < Nutzungen» közös nevezet alá foglalja őket egybe. Mint technikus fogalomból csak az állag elpusztítása van kizárva. Tudvalevőleg a haszonbérleti és haszonélvezeti jogosultság tartalma között az a külömbség. hogy az előbbi csak a használatot és a gyümölcsszedési jogot foglalja magában, míg az utóbbi ezen felül minden a dologgal egybekötött egyéb gazdasági (esetleg nem gazdasági)*) előnyöket is. A Tervezet a fentebbi értelemben vett gyümölcs fogalmát, bár nem az egész Tervezetben, hanem a 499. §. szövegezése szerint, elejteni akarta. A 499. $. azt csak mint évi termést ismeri. Behozta a haszon szót. Mint az indokolás (ad 499. §.) mondja: »Azt a mit a Tervezet a hasznok szóval jelöl, az elmélet és a gyakorlat gyümölcs szóval szokta illetni.* Az indokolás azonban téved saját intézkedései tartalma és jelentősége felől. Mert a Tervezet a gyümölcs elméleti fogalma helyett semmit se hozott be. A hasson szó 499. §. szerint való tartalma ugvanis nem a gyümölcs elméleti és gyakorlati fogalmának, hanem — nagyjában — a német törvény Nutzung-jának felel meg. S mivel a haszonbérlet tartalma használatból (Gebrauch) és gyümölcsszedési jogból áll, a Tervezet a haszonbérlő jogosultságát saját műszavaival meg sem határoz tatja. A Tervezet 15S2. § szerint a haszonbérlő időleges haszonrételeket nyer. A »haszonvételeket« csak nem használhatjuk a 499. ^. haszon fogalmánál szűkebb értelemben. Azonban a haszonélvezőt is haszonvétel illeti meg. Az időlegesség nem lehet a kettő közt a külömbség. Még ha a Tervezet az időleges szó alatt koronként visszatérőt értene, még csak segítve lenne — bár akkor sem jól — a bajon. De az időlegesség szó szerint, a ntv — a mi gemeines Rechtünk — 581. §-ában irt Wáhrend der PachtzeiU értelmében, azaz abban az értelemben veendő, hogy a jogositotl időtlen időkig korlátlanul ne gyakoroljon jogot. Az lf)82. mai alakjában jogi lehetetlenség. A Tervezet 499. s-a nem csak a szót, hanem a gyümölcs szükséges fogalmát egyáltalán elejtette. A vízzel együtt kiöntötte a gyereket. Nem csak a haszonélvezetnél, hanem a használatnál is beszélhetünk haszonvételi jogosultságról, mert az nem gyümölcsszedésből álló haszonvételi jog gyakorlásából is állhat (T. 779. 2. p. egyes tekintetekben* veheti hasznát'. Csak épen a haszonbérletnél nem beszélhetünk róla. A 810 s- szerint való zálog is ki lehet terjesztve mindenféle haszonvételre. Olyan erősen él ugyan az emberekben a haszonbérlet helyes fogalma, hogy az 1582. károkat mai szövegében is 5) Vagy mint Vavrik (Ért. jky. III k. 338.) mondja, egy dolognak egy más dologhoz való viszonya. () egyébként teljesen tévesnek tartja azt a felfogást, hogy minden dolog gyümölcse lehet egy másiknak, mert szerinte a gyümölcs annál sokkal szűkebb fogalom. Szerintünk Vavrik nézete téves. °) Dernburg (das Sachenrecht § 183. 3.): Es genügt, dass sie (t. i. die Sachen) in anderer Beziehung dienen können, z. 11 durch Befrie'digung (les Kustsinnes oder von Liebhabereien. 7) Zsögöd egyet előadásai Mayer-féte jegyz. Dologjog 237. oldal. Frank : Közig, törvénye 205. §.. „Mivel a jobbágyföldek csak földmivelésre adattak, következik, hogy minden egyéb haszonvétel a földes urat illeti." Jegyzetben: „Ujabb időben példa keletkezett a pióczák szedésére". — Azt pedig sem Zsögöd tenti jegyzeteiből, sem Schwarz Gusztávnak az Ért. jkvek III. 334—339. lapján közölt felszólalásából nem olvasom ki a mit a Magyar jogi Lexicon („gyümölcs" felirat alatt Meszlény) azokból kiolvas, hogy t. i. ók a gyümölcs egész fogalmát fölöslegesnek és zavarónak tartják s a felvetett kérdéseket a hasznok kategóriájával jobban vélik inegoldhatóknak. Ilyesmit ők nem mondhattak. 8) Dernburg id. m. í- 186.