Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - A tulajdonból származó követelések. Tervezet 659-682. §§

MAGÁNJOGI K.ODIFIKÁCZIÓNK. 5 "iájának nem szabad eltérőnek annál kevésbé elvi ellentétben állónak lennie. A (159. §. a (525. és 626. f okkal szoros összefüggésben állván, ugy ezek, mint a 659. §. egy imminens biányára kell itt a figyelmet felhívni. E jj ok rendelkezése ugyanis nem kielégítő s nagy igazságtalanságok forrása lehet. A következő eset ezt eléggé" illusztrálja : A. minden ismert hozzátartozó nélküli külfölditől B. egy értékes festményt vesz. melynek átadási ideje egy bizonyos időre van megállapítva. Mielőtt az átadás megtörténik, A. szolgája a képet ellopja. A. maga pedig, mielőtt a bűnvádi feljelentést megtelte volna, elhal li a képet kifizette, de világos, hogy azt át nem vévén, annak a 625. §• szerint nem tulajdonosa, feljelentést A. helyett nem tehet, így tehát a képel meg nem kapja. Még szembeszökőbb az eset, ha 4.-nak egyetlen fia lopja el a képet A kár mindenesetre B. t éri, épen azért a 636. §. megfelelően kiegészítendő, oly értelemben t i.. hogy ha az átruházás természeti akadály következtében lehetetlenné vált, a vevő tulajdonossá váljék. Ezen pótló rendelkezés annál is inkább ily értelemben veendő fel, mivel az 1104 §. 2 bek. szerint: ha valaki oly dolgot szerez, melyről a szerződés kötésekor tudta, hogy az elidegenítő azt harmadik személynek köteles szolgáltatni; a harmadik kártérítés gyanánt követelheti, hogy a dolog megszerzője azt ugyanazon feltélelek mellett, melyek mellett az elidegenítő arra kötelezve volt, neki engedje át< Ha tehát a törvényhozó a jelen esetben, a rosszhiszemű szerző ellen ilyen tág kötelmi keresetet ad. jóllehet forma szerint tulajdonossá vált, mindenesetre tulajdoni keresettel lesz megtámadandó, mikor a dologra semmi jogot nem szerzett. c) Mit tartozik felperes bizonyítani? Ulp. Dig l. I. 9. ubi enim probavi rem meam esse, necesse habebit possessor restiluere A szász ptk. 298. §. : Dem Kláger liegt bei der Eigenthumsklage der Beweis ob. dass <•>• Eigenthümer und dass der Reklagte Inhaber der Sache ist.< 10j A Tervezet erre nézve nem intézkedik, de nincs is erre szükség, mivel a bizonyítandó ténykörülmények meghatározása nem a polgári törvénykönyvbe, hanem az eljárási szabályok körébe vág. Ezen általános elvet a 660. §. rendelkezései áttörni látszanak, mert vélelmeket állítván fel, a bizonyítás módjai is irányítják. E vélelmek azonban a tulajdoni pertől függetlenek lévén, velük nem, mint a perben lényeges, hanem mint a tulajdonjog bizonyításának általános elveivel foglalkozunk. A Tervezel 660. §-a: A vélelem a mellett szól, hogy aki az ingó dolog birtokosa, az egyúttal tulajdonosa is.«n) A 659. ^. második bekezdésének esetében a vélelem annak javára szól, a kinek irányában a birtokos a birtokra jogosítva van.« A vélelem nem áll oly korábbi birtokossal szemben, a kitől a dolgot ellopták vagy elrabolták, vagy a ki a dolog birtokát akarata nélkül más módon vesztette el; de ebben az esetben is áll a vélelem, ha a 631. §.la) második bekezdésében megjelölt dolgokról van szo Korábbi birtokos javára azt kell vélelmezni, hogy birtoklása idején tulajdonos volt.« Ezen vélelem az alperes javára szolgálónak látszik, pedig ép ugy a felperes tulajdonosnak is előnyére szolgál. Meri oly esetben, mikor felperes a dolgot olyantól szerezte, ki a dologhoz lopás, rablás vas^y más tiltott uton jutott, feltéve, hogy a dolog a 031. § 2. bekezdésében említett pénz, előmutatóra szóló vagy forgatható papír, vagy pedig a szerzés körülményei a 631. ?i. 2. bekezdésében említetlek — a felperes ellen ki van zárva annak a bizonyítása, hogy előzője nem lévén tulajdonos, ő sem lehetett azzá. Az előadottakból kitűnik, hogy a pénz, előmutatóra szóló vagy forgathaló papírok iránti rei vindicatio a tolvaj, rabló, sikkasztó és találón, valamint csalón kívül más ellen, nevezetesen ezek jóhiszemű singularis jogutódai ellen nem indítható, a w> üptk. 369. S- „Wer die Eigenthumsklage übernimmt, muss den Beweis führen, dass der Beklagte die eingeklagte Sache in seinerMacht habe und dass dicse Sache sein Eigenthum sei " Malmosv Tervezete 104—109. §. «) Ugvanigv Döntv.-tár r. f. XXIII. k. Cr>. 1. XXIV. k. 64. 1. Uj f. VIII k. 10:'." 1., I "k. 107 I. 12) 031. §. 2. bek : „Az első bekezdés szabályát nem lehet alkalmazni a pénzre, az előmutatóra szóló és forgatható papírokra és oly dolgokra nézve, a melyeket valaki közárverésen, vagy kereskedőtől, en nek üzleti körében, az efféle dolgok darusításával foglalkozó iparostól vagy termelótól vagy oly helyen és időben vásárolt, a hol és a mikor az efféle dolgok elárusittatni szoktak." rosszhiszemű utód ellen a 631 |-nak a 029. §-ra való hivatkozása alapján azonban igen. A 031. $ a 660. hivatkozása folytán e fejezetre is kihatván, nem mulaszthatjuk el annak megemlítését, hogy e második bekezdése, minden casuistikus volta mellett sem öleli fel mindazon eseteket, melyekben a szerző tulajdonosnak nem tekinthető. Ugyancsak kiierjesztendő volna a ^. rendelkezése más helvettesilhető dolgokra is. A 000. ^. 3. bek szószerint véve azt a szabályt állítja lel. hogy a pénz, előmulatóra szóló, vagy forgatható papírok birtokosa, még ha tolvaj vagy más büntevő avagy találó is, tulaj (Ionosnak vélelmezendő, természetesen csak addig, míg ez be nem bizonyul. De ezen felül azon rendelkezése, hogy tulajdonosnak kell vélelmezni »a közárverésen vagy kereskedőtől ennek üzleti körében, az efféle dolgok elárusitásával foglalkozó iparostól vagy termelőtől, vagy oly helyen és időben vásárolt* dolog vásárlóját. »a hol és a mikor az efféle dolgok őlárusittatni szoktak* l3', nem áll összhangban a Tervezet 629 ,ü. és 631. § aival, melyek szerint ez utóbbi esetekben a szerző tulajdonossá lesz. Miből világos, hogy a 660 S. 3. bekezdésének a iiil § 2. bekezdésére való hivatkozása ellentmondó s így mellőzendő; a pénz, előmutatóra szóló és forgatható papírok azonban kivételekként fentarlandók. A 000. §-nak további hiányául róható fel, hogy nem rendszeres. A Tervezet a némel polgári törvénykönyvnek közvetlen és közvetett birtok fogalmait mellőzi, a nélkül azonban, hogy szabályozásukkal is ugyanezt lehelné s ezen körülmény az oka a 660. §-beli rendszertelenségnek. A § első bekezdése a közvetlen birtokról, a 2 ik a közvetetlről szól, a 3-iknak ugy a közvetlen, mint a közvetettről kell szólnia, csakhogy az nem tűnik ki elég világosan a bekezdések elrendezéséből, miért is a 2-ik bekezdés a 3-ik helyébe volna teendő. Annak részletezése, hogv felperes tulajdonos mit tartozik bizonyítani, ezek után csak ismétlés volna. '/) Mi a czélja e keresetnek ? Paul. Dig. L. 16. 1. 75. Restiluere id videtur, qui íd reslituit, (juod habiturus esset actor, sí controversia ei facta non esset14) L 20 D. de rei vindic. Nee enim sufficit, corpus ipsum restitui: sed opus est, ut et causa rei restituatur: id est, ut omne habeat petitor, quod habiturus foret, si eo tempore, quo iudicium accipiebalur, restitutus illi homo fuisset. L. 35. D. de verb. sign. Restituere autem is intelligitur, qui simul et causam actori reddit . A szász ptk. 303. : »Die Eigenthumsklage geht auf Anerkennung des Eigenthums des Klágers, Herausgabe der Sache nebst Zuwuchs und auf Nebenforderungen.« A Halmosy féle Tervezet 112. §.: »A tulajdoni keresel, a tulajdon elismerése; a dolognak növedékével. tarlozékaival és egyéb járulékaival való kiadatása végett intéztetik * A tulajdoni per ezen czélja a Tervezet szerint is megvan, a mi a 663. de különösen a 079. §-ból15) tűnik ki, de ezen rendelkezések nélkül is a dolog természetében feküvén, a tulajdoni per olv kritériumát képezik, mely nélkül meg sem állhat. Felperes tulajdonos érdeke s ebből folyó czélja a dolgot minden hasznaival együtt ugy visszakapni, mintha azt tőle soha el nem vették volna. Ebben benne foglaltatik azon követelmény is, hogy leiperesnek ezen restitutioból kifolyólag költsége ne legyen. A dolog, ha ingó, ott adandó tehát vissza, a honnan elvitték. Mert felperesnek joga nem csak az, hogy a birtokos-alperes a saját birtoklását megszüntesse, hanem, hogy a dolgot oly helyzetbe juttassa, melyben felperes-tulajdonos a dolog felelt a tényleges hatalmat gyakorolhassa. A Tervezet 659. § nak első bekezdése e czél elérése czéljából felperest arra jogosit|a, hogy a dolog „kiadását" követelhesse, ezen kifejezés azonban, mely kétségkívül csak azt jelenti, hogy saját birtoklását megszüntetni köteles, nem fejezi 13) 631. §. 2 bek. második része. 1J) Paul. ugyanott. . fructus non modo percepti sed et qui percipi honesté potücrunt. Ulp L. 13. D. h. t. . . et si deterior sit facta. 151 679. § : „A hasznok kiadása és a kár megtérítése iránt a 663. és 664 §-ra, valamint a költség megtérítése iránt a 670—675. S-okra alapított követelések ingó dolgokra nézve ennek kiadásától számított hat hó alatt, ingatlanokra nézve egv év alatt elévülnek. Ha a tulajdonos a dolgok kiadása végett pert indit, külön per utján csak ugy lehet azokat a követeléseket érvényesíteni, ha az ebbeli jog fenntartását a tulajdonos a keresetben, a birtokos az első tárgyaláskor bejelentette ° Hasonló döntés mint az utóbbi bekezdésben Döntv tár III. k. 297. 1.