Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - A tulajdonból származó követelések. Tervezet 659-682. §§

4 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNií. személyekkel szemben érvényesíthető igényeket kívánták érteni ; a „jogosítvány" alatt pedig a harmadik személyektől függetlené^ ket, a milyenek ius accessionis, utendi, fruendi, disponendi stb. A Halmosy-féle Tervezet és a s/ász polgári törvénykönyv ugyané rendelkezéseket: A tulajdonnak birói érvényesítése' czime alatl foglalja össze. Az osztrák polgári törvénykönyv II. részének II. fejezete: Tulajdonból folyó keresetek. és •Vélelmezett tulajdon alapján indított keresetek czime alatt tárgyalja ezen rendelkezések egy részét. " A Tervezet e fejezetének czimét tehát, mely sokkal többet mutat, mint a mennyit tartalmaz, helyesnek nem tarthatjuk, már csak azért sem," mivel senki sem fogja az exceptio-kat ezen czim alatl keresni De nem tartjuk helyesnek az exceptióknak, különösen a doli exceptióknak elhelyezését sem. mert ezen elhelyzésből az következik, hogy a tulajdonos a birtokos ellen igen", a birtokos a tulajdonos ellen azonban lel nem léphet. A mennyiben azonban itt a megfelelő czim alatt az exceptiók is elhelyeztetnének, a birtokos önálló követelési joga is kiemelendő volna Hahár a Tervezet ezen fejezetének czimét, tekintettel a német polgári törvénykönyvre, modernnek nevezhetjük is. jóváhagyó jelzőt rá nem alkalmazhatunk. A jelen tartalom mellett akár: a tulajdon birói érvényesítése, akár: a tulajdonból származó keresetek czim megfelelőbb volna, habár igy is eliminálni kellene belőle a 681. és 682. S-okal, melyek a birtok kei-esethez még közelebb álló keresetet statuálnak, mint a Publiciana actio bármely más törvénykönyvben foglalt szabályozása Hogy a következetlenség vádját elkerüljük, előre bocsátjuk, hogy alább közlendő Tervezetünkben csupán e fejezet tartalmát tartottuk szem előtt s az általunk javasolt rendelkezéseket e keretbe voltunk kénytelenek illeszteni, mert más elhelyezést csak az egész rész kritikájával kapcsolatban lehetne javasolni. A Tervezet ugy czime, mint tartalmára nézve legközelebb áll a német polgári törvénykönyvhöz, a mi leginkább szembetűnik, ha a két törvénykönyv rendelkezéseit egymással szembeállítjuk. Tervezetünk A német ptkv 659 §. 1. bek. 985. 2 bek nincs 660 §. 1006. §. 661. |. 986. §. 1. bek. 1. mondai és 2. bek1) 662. S- nincs 663. |. 1. és 3. bek. 987. $. 1. és 2. bek. 2 bek. nincs 664. §. 989. §. 665. §. 1. bek. 990. §. 1. bek.2) 2 bek. 988. §. 666. s- 991. $. 1. bek.3) 667. § 992. §. 668. s. 993. s. 669 §. 997. §. 670. jj. 994. §. 1. bek. és 995. S. 671. §. 994. §. 2. bek. 672. S- nincs 673. §. 996. §. 674. §. 998. §. 675. §. 999. §. 1. bek.4) 676. s, nincs 677. §. 1001. §. 2. mondat5) 678. §. 1001 §. 679. §. 1. bek. 1002 §. 1. bek.1') 680. §. 1005. §. 681. §. I. 2. 3. 1007. §. 2. bek. és 3. bek. 1. mondat 682 S- nincs Ez összehasonlítás élénken illnstrálja. hogv Tervezetünk forrását fel kell keresnünk, bár ha a szembeállított szakaszokat egyenkint vizsgáljuk, a bennük foglalt rendelkezésekben nem fogjuk mindig az azonosságot felfedezhetni, a mit kellőképen ki kell emelni, hogy ne vádolhassanak azzal, hogy e kimutatás által a Tervezet készítőit fordítókként jellemeztük. E §. 1. bekezdésének második mondata nincs a magyar TerveA Tervezet készítői a német polgári törvénykönyv anyagát kellőképen értékesítették s igy meddő volna ebből az anyagból venni azokat az adatokat, melyek a Tervezet hiányait hivatvák megvilágítani. A kritika eredményes ennélfogva csak ugy lehet, ha az eredeti forrásra: az elméleti jogszabályokra és az élet követelménveire leszünk tekintettel. E czélból a jogintézményeket elválasztva kell tárgyalni. A) Kei vindicatio. Hogy ezen kereset lényegét megvilágíthassuk, szükséges lesz mindazon körülmények vizsgálata, melyek ezen keresettel kapcsolalban.vagy ennek előfeltételeként 'előfordulhatnak. E czélból a következő körülményeket kell vizsgálat alá venni a) Ki indíthatja e keresetet0 li) Ki ellen indítható? c) Mit tartozik felperes bizonyítani0 il) Mi a czélja e keresetnek ? e) Mily kifogásokat érvényesíthet alperes'.' /') Mi történjék a tulajdonos változása esetén? g) Mi történjék a birtokos változása esetén'.' h) Milyen a nem elsajátiló szándékkal birtokló helyzete'.' i) Mikép kell a dologgal a per alatl bánni? j) Mi történjék a birtokát rosszhiszemüleg tagadó alperes birtokossal ? a—b) Ki indíthatja e ka esetet s ki ellen? Paul. L. 23. pr. Dig. h. t. In rem actio competit ei, qui aut iure gentium aut iure civili domínium adquisivit.71 Dig. S 2 in f. I. de act. . . In controversiis rerum corporalium . . is agit. qui non possidet . (t. i. a nem birtokos tulajdonos). Ulp. Dig. XLIV. 7. 1. 25. pr. in rem actio est, per quom rem mostram, quae ab alio possidelur, petimus et semper adversus cum est possidet.81 A római jog, a Tervezel 659 íj-a. a német ptkv 985. S-a. a szász 295. S-a, >iz osztrák 366. S- a porosz I.dr. I 15. czime, mind megegyeznek ezen rendelkezés lényegében. A Tervezet azonban ezen következőleg szövegezett szabályon kívül: A tulajdonos a birtokostól a dolog kiadását követelheti (tulajdoni kereset)« második bekezdésként még a következő rendelkezést tartalmazza : -A tulajdonos attól is követelheti a dolog kiadását és a 660-667. és 679—681. S-okban a birtokosra nézve felállított szabályok arra nézve is állanak, a kinek irányában a birtokos a dolgot terhelő jognál vagy jogviszonynál fogva, van a birtokra jogosítva (523. §.) « Ezen utóbbi rendelkezés, a Tervezet elvi álláspontjára való tekintettel volt lelveendő, mivel az úgynevezett hidaló elleni kereset, nem látszott elegendő eredménynyel kecsegtetni, még a törvénykezési eljárás 94 S nak kisegítő rendelkezése daczára sem.'-'") Mert a Tervezet azon álláspontja, hogy birtokos az, ki a dolog feletti tényleges hatalmat elnyeri (505. §.), a hozzáfűzött magyarázattal kizárja, hogy birtokos alatt mást értsünk, mint a ki a tényleges hatalmat gyakorolja. A 659. §. ezen második bekezdésének szükséges volta tehát könnyen belátható. Kzzcl kapcsolatban azonban a törvénykezési rendtartás 94. §-nak első bekezdésében használt birlal kifejezést, mint a polgári törvénykönyv terminológiájával ellenkezőt, szó nélkül nem hagyhatjuk, mert ha nem is egymásra hivatkozó, de egymást kiegészítő törvények terminolózetben 2) E §. 2. bek. nincs a magvar Tervezetben. *) E ij. 2. bek. „ \) E §. 2. bek. , 5) E §. 1. mondata nincs a magyar Tervezetben. % E §. 2. bek. ") Dworzak: System (]. röm. Prlvatrechls 17 1, lap. 8) Hadrian óla az ellen is indítható a kereset, ki a dolgot birta de rosszhiszeműen elidegenítette. Paul DigVI. 1. .7. §. 3 qui ante Itteni contestalam dolo desiit possidere, tenetur in rem actione. (Bein - Das Privatrecht u. der Civilprocess d. Hömer. 2í)7. 2l)S lap. Puchta I'andektcn 243. lap ) '•') A (kezesi rdts !I4, g. : „Az, a kit, mint valamely dolog birtokosát melyet harmadik személynevében birlal, vagy oly szolgálóin vagv más dologi jog iránt perelnek, melyet egy harmadik nevében gyakorol a perbebocsátkozást megtagadhatja, ha a harmadikat elődjekép megnevezi és nyilatkozatiétel végett megidézését kéri. A nyilatkozattételi"' kitűzött határnapon az alperes joga, hogy a perbebocsátkozást megtagadhatta megszűnik. J ' Ha a kitűzött halárnapon az elődkép megidézett harmadik e minőségét kétségbe vonja vagy nem nyilatkozik, az alperes az elódkép'mc"idézett személyivel szemben jogosítva van a kereseti követelésnck%leget tenni. Ha az elődkép megnevezett harmadik, e minőségét a kitűzött határ napon elismeri, az alperes beleegyezésével ennek helyébe léphet A felperes beleegyezése a belépéshez csak arra a követelésére nézve szükséges, a mely az első bekezdésben megjelölt viszonytól független A mennyiben az előd az alperes helyébe lép, az alpcTes kérheti hogy a perből bocsássák el; azonban a dolog, illetőleg a jog tekinteté ben hozóit Ítélet vele szemben is végrehajtható " .