Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - Pénztartozás. Kamat. Tervezet 1132-1137. §§

8 MAGÁNJOGI KOD1FIKÁCZIÓNK. a hozzájegyzell lelek esetleges terhei elsőbbséggel l)irnak a jószágtest terhei fölött, bátran el lehet mint magától értődőt — hagyni, miért a Tervezet szakaszát e részben helyeseljük. 861. §. Ez a szakasz azt a nehéz kérdést rendezi, hogy a jelzálogjog mily vonatkozásban álljon egyfelől a növedékhez és a terményekhez, másfelől a tartozékhoz Tervezetünk álláspontját az "indokolás tüzetesen megokolja. Teljesen osztjuk az Indokolás abbeli nézetét, hogy e kérdésben a német ptk. nem lehet utmutaló, mert tulságos casuistikába bocsájtkozik. (Lásd 1120—1122. §-ait). A nehézséget az okozza, hogy a növedék és tartozék megkülömböztető határvonala könnyen elmosódik, összefoly és éles elválasztása a keltőnek concret esetekben alig ejthető meg. Utalunk a manapság oly gyakori légszesz, villamos bevezetési hálózatokra, a távbeszélő szerelvényekre, melyek nagvobb gazdaságokban az egyes telepeket a központtal összekötik s a rendelkezést rendkívül megkönnyítik. A Tervezet — szerintünk — kellő mérsékléssel rendezi ezt a complicált kérdést, mely rendezés egyébként mostani törvényes intézkedéseinkkel is összevág. Részünkről csak egyszerűsíteni szeretnők ezt a szakaszt; de még egy uj szempontot mégis belevennénk a német törvényből s ez a -rendes gazdálkodás köre.« Ez alapon kell és lehet elbírálni az adolt esetben, hogy a termény, az alkotó rész, a tartozék a jelzálogjog-hálózatba vonassék-e vagy sem. Kihagyandónak véljük a szövegből különösen az összeírást, valamint a csődnyitást, mert ezeknek felemlitésére itt nincs szükség, elég, ha a csődtörvény szól róluk ; kihagyandónak tartjuk továbbá a második bekezdés második mondafát is, mely egyrészt fölösleges, mint magától értetődő, de másrészt szerkezeié is fogyatékos. A tehát igy hangzanék helyesebben : A jelzálogjog nem terjed ki azokra a terményekre és alkotórészekre, melyek az ingatlantól a rendes gazdálkodás menetében az árverésig elválasztattak. Mindazon tartozékok ellenben, melyek az árverésig az ingatlan tulajdonosának tulajdonai, alávetnék a jelzálogjognak, hacsak a rendes gazdálkodási üzem körén kivitt nem esnek. 8(52. §. Ez az egy szakasz a német ptk. 1123—1126. § ainak anyagát öleli föl s — szerintünk — minden tekintetben sikerültebb a német szövegnél: egyrészt tartalmilag agyakorlati élet igényeinek megfelelőbb, másrészt formulázási tekintetben is tökéletesebb. Módosítását csak annyiban indítványozzuk, hogy ugy az első, mint a második bekezdésben »végrehajtási összeírása vagy — ha összeírás nem volt — elárverezése vagy a tulajdonos elleni csődnyitás hatályának kezdele« helyébe egyszerűen »elárverezése« szót helyezzük. 863., 864 §§. A 863. §. első bekezdésében kétszer fordul elő »kiterjed« ; ez csak szépség-hiba ugyan, de mégis bántja a fület. Ugy lehel rajta segíteni, hogy a második »kiterjed«-et pótoljuk: »a jelzálogjog körébe esik«-kel. A 863. második bekezdésében az »utáni« szót egvszerü »után«-nal váltsuk fel. A 864. § szerintünk igy hangozzék : Ha építtet volt tűzkár ellen biztosítva, a jelzálogos hitelező követelheti, hogy a biztosító a kárösszeget — szükség esetén zárgondnok kezelése alatt — a leégett épiilei helyreállítására fordítsa. Dr. Katona Mór, pozsonyi jogakadémiai tanár. X Pénztartozás. Kamat. (Tervezet 1132—1137. §§.) I. A Tervezet 1132. S első bekezdése szerint, külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozás, ha belföldön fizetendő, belföldi pénzértékben fizethető, hacsak az ellenkező kifejezetten ki nincs kötve. Nem szenved kétséget, hogy ugy a szerződő felek akaratkijelentésének érvényrejutása, valamint a nemzetközi forgalomra való tekintet, egyaránt indokolják ezen §. disposltiv rendelkezését. Ha tehát a belföldön fizetendő pénztartozás külföldi pénzértékben való fizetése kifejezetten ki van kötve, a fizetés ugyanabban a pénzériékben egyrészről követelhető és másrészről teljesítendő. Világos, hogy a hitelező azért köt ki magának külföldi valutát, mert azt magára nézve, előnvösebbnek tartja; mig az ilynemű kikötés az adósra nézve onerosus és sokszor komplikált természetű is, a mennyiben a külföldi értéktörvények és az ottani értékviszonyok szerint kel teljesíteni a kötelezettségét. Ezen szempontból megfontolandónak tartom, vájjon nem volna-e méltányos az ilyen terhes kikötést a viszonosság feltételéhez kölni. ITa például egy franczia hitelező kívánja, hogy az adósa Magyarországon fizetendő pénztartozását franczia valutában, tehát az ottan divó ertekviszonyok szerint teljesítse, akkor ezt csak akkor követelhetne, ha a Krancziaországban fizetendő pénztartozás teljesítése magyar pénzértékben is kiköthető. Ezen kérdés elbírálása vahójában a nemzetközi magánjog hatáskörébe tartozik, de addig is, a mig ott nem találja szabálvozását, nem volna méltányos, ha a belföldi fél analóg esetben" hátrányban volna a külföldi féllel szemben. II. A Tervezet 1133. §a a következőkép rendelkezik: A ki oly pénztiemben való fizetésre vau kötelezve, a mely a lejáratkor már nincs forgalomban, a fizetést abban a pénznemben tartozik teljesíteni, mely a forgalmon kivitt helyezett pénznem helyébe lépett. — Ka ilyen nincs, a fizetés a forgalmon kivitt helyezett pénznem fémértéke szerint országos pénznemben teljesítendő. Ezen § második bekezdésében foglalt rendelkezést nem tartom indokoltnak. Valamely pénznemnek a fémértéke még nem azonos annak forgalmi értékével. A forgalmi értéknél számításba jön a fémértéken kívül még a pénznem előállítási költsége is, első sorban a pénzverési költség. Ha már most valaki köteles nekem pénztartozását arany koronákban megfizetni, azok azonban időközben forgalmon kivül helyeztettek és helyökbe semmiféle pénznem nem lépett, akkor, ha az adósom nekem más országos pénznemben a forgalmon kivül helyezett pénznemnek csupán a fémértékét lériti meg, mindenesetre kevesebbet kapok, mintha az aranykoronák még forgalomban volnának, illetőleg kevesebbel kapok a forgalmon kivül helyezett ezen fémnem volt forgalmi értékénél; és a mennyivel én kevesebbet kapok, annyival gazdagszik az adósom. Annak rátióját azonban nem tudom belátni, hogy a hitelező azért, mert a kikötőit pénznem megszűnése folytán fungibilisvollát elvesztette, károsodjék, másrészt az adós jogtalanul gazdagodjék, holott a pénztartozás keletkezésénél a szerződő felek inlentiója a kötelezett pénznem teljes értékének a fizetésére irányult. Ha, mint ebben az esetben, a mellékkikötés nem teljesíthető, a pénztartozás értéke megállapítandó ugy, hogy a hitelező országos pénznemben a megfelelő értéket, vagyis annyit kapjon, mint a mennyi értékkel birt a kötelezett pénznem akkor, mikor még forgalomban volt. Annak a megállapítása pedig, hogy a forgalom ideje alatt mennyi volt a kötelezett pénznem név- vagy árfolyamszerü értéke és ha ez utóbbi változó volt, a középérték, nehézségekbe nem ütközik III. A Tervezet 1135 íi-ának második bekezdésében kimondja, hogy 8"/ti a kamat-maximum, mely birói uton érvényesíthető, még akkor is, ha ennél magasabb kamat okiratban ki van kötve En a mai pénz és forgalmi viszonyok között, a 8% kamat-maximumot sokallom. Mikor az 1877 : VIII. és 1883 : XXV. t. czikkek életbe léptek, az országos pénzintézetek még 5°/o—6%-eket fizettek betétekért, az akkori nemzeti bank kamatlába is magasabb volt a mainál, a késedelmi kamat is kivétel nélkül 6°/o volt és igy akkor a 8°/o maximum indokolt lehetett Azóta azonban a gazdasági viszonyok megváltoztak és ennek folyományaként a kamatláb is általában alászállt. A pénzintézetek már csak 4"/o-et fizetnek betétekért, sőt az utolsó időben a főváros 3 legnagyobb pénzintézete a betéti kamatlábat 3 és V/Vo re szállította le. Az osztrák-magyar bank, a pénzviszonyok e fokmérője is azon van. hogy a kamatlábat 3 és Vg re leszállítsa és a váltók kivételével a törvényes késedelmi kamat is 1" u tel lejebb meni. Ilyen változott viszonyok között tehát a 8°'o. mint birói uton érvényesíthető kamat-maximum, már csak anachronismus lehet és manapság megfelóbb volna ezt is egy százalékkal redukálni, a kamat-maximumot tehát 7%-beri megállapítani. De tekintettel arra, hogy előreláthatólag a gazdasági viszonyok mindinkább consolidálódni fognak és a pénz ez állal még olcsóbb lesz. czélszerübbnek tartanám a kamatmaximumot akként megállapítani, hogy az a törvényes kamaton fölül két százaléknál magasabb nem lehet. Dr. Reismann Simon, bpesti ügyvéd Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest V., Báthory-utcza -20.