Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1902 / 8. szám - Általános szabályok a telekkönyvbe felvett ingatlanokon való jogokról. Tervezet 525-559. §§
J MAGÁNJOGI KOD1FIKÁCZIONK.. A rokonok vagy meghaltak, vagy alattomos haszonleséssel várják a gazdag agglegény vagy öreg leány halálai, hogy aztán az örökségen nevetve osztozkodjanak. A haráli kapcsok is ritkulnak és az élet őszén álló egyén azt veszi észre, hogy nincs egy érző sziv, a mely szeretettel venné őt körül. Pedig a lélek "érzékenysége a gyermek és az öreg korban a legnagyobb. Vágyakozik tehát valaki után, a ki gyermekként szeresse s a kire viszont ő szeretetének minden megnyilatkozását reápazarolhassa. íme, itt van az örökbefogadás intézményének természetes alapja : a vérségi kapcsolat hiányát pótolni kell egy erkölcsi kapocscsal; a mit a természet megtagadott, azt lehetőleg ellensúlyozni kell azzal, hogy valakit gyermekként szeressünk, ebből folyólag szülői jogot élvezzünk és minthogy a természetes viszony utánozásáról van szó — a törvényes örökösödés szabályai szerint az illetőt örökösünkké is tegyük És itt elérkeztünk egy nagy jelentőségű elvi kérdéshez. A régi magyar jogban (Werbőczy Hármaskönyvében: I r. 8.1. és 1. r. 66. 1.) az örökbefogadásnak a sarkpontja az örökös biztosítása volt, mert hisz Werbőczy azt mondja, hogy »midőn a főurak vagy nemesek valamelyike egy paraszti állapotú vagy nem nemes személyt örökbefogad s javainak örökösévé és a maga jogutódjává tesz«, akkor az illető királyi jóváhagyás és törvénybe iktatás után nemessé válik. Ugyancsak a hármaskönyv másik emiitett helye, midőn arról intézkedik, hogy ha valakinek magva szakad, ki legyen az örököse, statuálja az u. n. testvérré fogadás intézményét, melynek alapján idegen egyén jogosítva lesz a jószágait elfoglalni, de ez csak akkor állhat meg, ha annak, a kié a jószág, törvényes örökösei nincsenek.1) Látjuk tehát, hogy Werbáezynél az örökbefogadásnak épen az örökösszerzés a főczélja, míg ezzel ellentétben a római jog álláspontja az, hogy az arra alkalmasnak lehetővé tegye a család pótlását, hogy ugy mondjam, a fictiv családalapítást. Nem az a fő, vagy legalább a Hármaskönyvből nem olvasható ki, hogy a hiányzó család pótoltassék, hanem, hogy biztosítva legyen a birtokos nemes halála után annak örököse. Erre mutat az idézett Tripartitum 66. czimének 3. § a is, a melyben a nagy jogtudós nyomatékosan hangsúlyozza, hogy testvérré csak az fogadhat, a kinek törvényes örökösei nincsenek (haeredibus deficientilms). Kétségtelen a szerint, hogy a czél a jószág örökösének biztosítása volt. A polgári törvénykönyv Tervezete a római jogi (elfogást tette magáévá, midőn 241. §-ában kimondta, hogv az örökbefogadottnak örökösödési joga kizárható. Hogy helyes-e ez a felfogás, helyes-e az ősi jogunkkal való szakítás, azt majd kifejtjük annak helyén. De annyit már előre jelezhetünk, hogy az örökbefogadás jogintézménye valójában csak akkor teljes, ha felöleli a benső momentum mindkét megnyilvánulását, t. i. a családalapittyst és ennek természetszerű következményét, a törvényes örökösödést. Dr. E. Nagy Olivér, pozsonyi ügyvéd. Általános szabályok a telekkönyvbe felvett ingatlanokon való jogokról. (Tervezet 525-559. §§.) I. Bevezetés. Az ingatlanokra vonatkozó egész jogrendszerünk lénveges átalakulását idézi elő a tjkvi intézmény elfogadása A ki az ingatlanokra vonatkozó jogszabályok determinálását és codificálását a tjkv előtti idők felfogása szerint igyekeznék érvénvesiteni. hiába való munkát végezne; a tjkvi intézmény beállítása után, egészen más felfogás kell, hogy vezérelje a törekvéseket. Ennek a kétféle felfogásnak világos distinctióját, szabatos körülírását ma még nem kapjuk meg. azt hiszem, sehol; az eddigi törvények, javaslatok és szakírók munkálatai inkább arra törekszenek, hogy minél zajtalanabbul tudjanak átsikamlani a kérdésen; észrevehető rajtok bizonyos félelem, mely önkéntelenül kerüli a kétféle felfogás minél világosabb megkülömböztetését s megkülömböztetés után, minél szabatosabb körülírását. A tjkvi intézmény akarva, nem akarva átalakítja eddigi jogrendszerünket; ámde ez az átalakulás nem fog jelenteni s előidézni egyebet, mint jogi életünk biztonságának >i Werbóczy Tripartituma: fordította Csiky Kálmán 71.. 179. I határozott visszafejlődését, ha a kétféle fefogás világos értelmére előzetesen nem törekszünk és nem a szerint kodifikáljuk jogszabályainkat. Az egész polg. törvénykönyv összes fejezeteinek minden s át könnyebb megfogalmazni, mint a tjkvi tulajdon fejezetének §-ait; mert a többi fejezetek a római jogalkotástól elkezdve mind a mai napig, különféle népek és nemzetek el nem számlálható retortáin át klassicitássá fejlődtek s az ezen fejezetekben lerakva lévő jogszabálvokat csak alkalmazni kell a helyhez és viszonyokhoz; de a tjkvi tulajdon fejezetébe uj szabályokat kell teremteni és ezen uj szabályoknak helyes megteremtése tisztán attól függ, hogy a most emiitett kétféle felfogás egymástól lényegesen eltérő" különbségeit kellő figyelemre méltassuk, mert különben az átalakítással felidézett reformjaink utján épen jogrendszerünk visszafejlesztésére dolgozunk. Midőn a tjkvek beállittattak, másutt is, nálunk is, nem volt vele más czél szándékolva, mint a hitelrendszer emelése s az adózási rendszer tökéletesbitése. N'agy átalakulást idézett elő a tjkv mind a hitel, mind az adózás terén, de leginkább átalakította dologi jogrendszerünket;. és különös! a hitel- és adóügy reformjai mellett éber alakok virrasztottak és virrasztanak állandóan; de magánjogrendszerünk megbomlasztását nem akarják észre venni, sőt kerülni látszanak a munkát, mely a zavar tisztítását idézhetné elő. A tjkv előtti idők felfogása a ^teljes tulajdon* fogalma alatt értette a dolog feletti szabad rendelkezést és a dolog tényleges birtoklását; a tjkvi intézmény beállítása után ez a felfogás fogyatékos: a teljes tulajdon fogalmának szabatos meghatározásához — ingatlanoknál — korántsem elég két faktor; azért, hogy valaki régi módon valamely dolognak tulajdonosa is. birtokosa is, még nem tekintetik teljes tulajdonosnak tjkvi bejegyeztetése előtt; a tulajdon teljessége három momentumon alapszik, hármas faktor együttes jelenlététől függ, nem ugy, mint a tjkv előtti időkben. Nemcsak a tulajdon, hanem a zálog kérdésében is uj helyzeteket teremtett a tjkv Az eddigi törvényes zálog ideiglenes biztosíték volt; a birói zálog, véletlen biztosíték; a jelzálog állandó és bizonyos biztosíték. A törvényes és birói zálog értéke a helyzet és körülmények szerint változó; a jelzálog értéke, a felek akarata szerint határozott. Semmi kétség, hogy valamely követelésnek legbiztosabb fedezete a jelzálog. A törvényes zálog joghatálya 3, 6 hónapra terjed ki, azután magától elenyészik; a birói zálog joghatálya kétséges a zálog szerzésével járó hosszadalmasság és a mások által való megelőztetés miatt; a jelzálog joghatálya ellenben magától meg nem szűnik, mások megelőzése miatt kétségessé nem válik. A tjkvi intézmény beállításával az elbirtoklás tana is lényeges változásokon megy keresztül, ha ugy akarjuk, hogy a tjkvi intézmény helyesen beilleszkedjék jogrendszerünkbe. A tjkv előtti állapotban másként nem képzeltük az elbirtoklást, mint, hogy a birtokos a tulajdonos ellen, bizonyos idő lefolyása után, jogokat nyer. Ma már. miután ismerünk tjkvi tulajdont és tjkvi tulajdonost és miután a tjkvi tulajdonost bizonyos jogokkal kívánjuk felruházni, a tjkvi tulajdonost és annak jogait nem mellőzhetjük az elbirtoklás tanában sem, és ekkor az eddigi kettős faktor mellé itt is még egy harmadik faktor igényeit és védelmét is figyelembe kell vennünk. . . . Nem megyek végig összes jogi institutiónk összehasonlításán a tjkv előtti és utáni állapot külömbségeinek tüzetes felmutatása czéljából. lesz még időm és módom arra e lapok hasábjain; a most felhozöttak magukban is igen lényeges külömbségeket tárnak élénkbe, de tudja, legalább sejti mindenki, részint a látszatból, részint a tapasztalatból, hogv a lényeges külömbségek valósággal meg is vannak Én pedig ezek után azt állítom ismét, hogy törvények, javaslatok és" szakemberek mindeddig ezeket a külömbségeket nem méltatták kellőleg, sőt igyekeztek tudomást se szerezni ezen külömbségek létezéséről. A tjkvi intézmény beállításával el kell ismerni a tjkvi tulajdon és tjkvi tulajdonos létezését, a nélkül, hogy a valódi tulajdon és a valódi tulajdonos (igy fogom nevezni, megkülömböztetés kedveért, a tjkvön kívüli tulajdont és tjkvön kívüli tulajdonost) létezését megtagadnók; el kell ismerni a tényleges birtokot és a tényleges birtokos jogait. A hármas faktortól többé megszabadulni nem lehet, ha csak a tjkvet ki nem küszöböljük. Azután szabatos fogalmunk kell, hogy legyen azon viszonv-