Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 7. szám - A lakóhely jogintézménye. Tervezet 11-13. §§

MAGÁNJOGI KODUTKACZIONK. E tekintetben a Tervezetnek az Indokolásban kifejtett (I. köt. 58—60. old. VI) álláspontját általában helyeslem s így érvelésének ismétlésébe bocsátkozni felesleges. Azonban, bár a magánjog szempontjából nem felette gyakorlati, a teljesség érdekében fel kell vetni azt a kérdési, vájjon nem mutatkozik-e czélszerünek azon magyar állampolgárokra nézve, kiknek a magyar magánjog területén lakó' helvük vagv tartózkodási helyük nincsen, s a kik akár mint magánszemélyek külföldön laknak, akár mint a magyar állam, vagv az osz(V;ik magyar monarchia hivatalnokai külföldön vannak alkalmazva akár mint hivatásos katonák külföldön állomásoznak, itteni lakóhelyét a magánjogi törvényben szabályozni. Egyedüli anyagi jogi jelentősége e szabályozásnak a lakóhelv azon materialis fontossága folytán, mclvlvel ez a házassági törvény 41. §-a «) pontjának és 32. íj ának összefüggésénél fogva bir, és abban a felette ritka esetben van, midőn az ilyen személyek a magyar magánjog területén oly nővel kötnek házasságot, a kinek itt szintén nincs lakó- vagy tartózkodási helve, vagyis, ha mind a két házasuló fél közvetlenül a házasság megkötése előtt jő be. akár azon szándékkal, hogy az után itt közös lakóhelyet alapítsanak, akár ily szándék nélkül. A német törvény ide vonatkozó szabályozást csak a katonai személyekre nézve tartalmaz; 9. §-ának 1. bekezdése e részben következőleg rendelkezik: »Als Wohnsitz einer Militárperson, derén Truppéntheil irri Inlande keinen Garnisonort hat, gill der letzle inlándische Garnisonort des Truppentheils.« A szabályozás minden kétely és a gyakorlatban az eltérő felfogások elkerülése végett indokolt : bár a rendszer szempontjából helyesebbnek mutatkozik, ha az nem a személyjogban, hanem ott történik, a hol annak a magánjogban egyedül van jelentősége, t. i. a házassági jogban. Egyébiránt a személyjogban való szabályozás a Tervezetnek a teljesítési helyre vonatkozó rendelkezéseinek helyes értelmezése mellett félreértésre okot nem adhat. Amennyiben a hiány pótlása gyakorlatinak és czélszerünek ismertetik fel: nincs ok. hogy a szabályozás csupán a katonai személyekre szorítkozzék. Megfelelőbb a többi emiitett személyekre nézve is rendelkezni és pedig a katonai és nem katonai személyekre vonatkozólag egyöntetűen. Akár ugy, mint a magyar polgári perrendtartás átdolgozott Tervezetének 23. §-a és az említett személyeknek az 1894 : XXXI t.-cz. 32. § a szempontjából belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában belföldi lakóhelyükül utolsó belföldi lakóhelyüket, ennek hiányában Budapest IV-ik kerületét; — akár az utóbbi helvett. összhangban az 1877 : XX. t.-cz. 198. si-ával, községi illetőségi helyüket, és csak ennek hiányában, ha ez meg nem állapitható, Budapest IV-ik kerületét tt. ui. II. 1. A Tervezet 11. §-ának 3. bekezdése és 13. $-a összefügg egymással. A 11. §. 3. bekezdése igy hangzik: A ki nem önjogu, törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül lakóhelyet nem alapithat és lakóhelyéről el nem költözhetik. A 13. a gyermek törvényes (származtatott) lakóhelyét állapítja meg: A törvényes gyermek lakóhelye az, a melyik az atyjáé : a törvénytelen gyermeké pedig az, a melyik az anyjáé; az örökbefogadott gyermek lakóhelye az, a melyik az örökbefogadóé. Ez a szabály nem nyer alkalmazást, ha a gyermek más lakóhelyet szerzett (11. l'i. S-ok). Ezek a rendelkezések a bevezetésben kifejezett álláspontból feleslegesek. Feleslegesek első sorban azért, mert amennyiben a magánjogban czélszerüek és praktikusak, a családjogba tartoznak és a megfelelő szabályozást a Tervezel ezen részében tényleg felvette. Ugyanis: A szülő és törvényes gyermek közti jogviszony fejezetében a 271. §. 2 és 3. bekezdésében kimondja : A gyermek tartózkodási helyét a szülő határozza meg. A szülő visszakövetelheti a gyermeket attól, a ki jogtalanul tartja magánál. A 277 § ban: A gyermek személyére vonatkozó szülői jog a házasság fennállása alatt oly értelemben illeti egyaránt az atyát és az anyát, hogy véleménykülönbség esetében az atyának, mint családfőnek az akarata dönt. A törvénytelen gyermek jogviszonvai czimü fejezetben a 345. §. kimondja: . . . • a gyermek személyére . vonatkozólag ;i törvénytelen gyermek és anyja közti jogviszony . mindenben megegyezik azzal a jogviszonynyal. a melv a törvénves gyermek és anyja közt áll fenn az atya elhalálozása esetében. S ez irányban a 281. §. első bekezdése igy rendelkezik: Ha az egyik szülő meghalt, a gyermek személyére vonatkozó szülői jog a túlélő szülőt illeti. Az Örökbefogadás lejezetében a 234 íj. megállapítja: Az örökbefogadottat az örökbefogadó törvényes gyermekének kell tekinteni. AZ, a kit házastársak közösen fogadtak örökbe, valamint az egyik házastársnak a másik által örökbefogadott gyermeke mindkét házastárs közös törvényes gyermekének tekintendő. A 240. Ü első bekezdése pedig kimondja: Az örökbefogadás következtében az örökbefogadott atyjának és anyjának minden szülői joga megszűnik. A Gyámság és gondnokság czime alatt a Kiskorúak feletti gyámság fejezetében a 386. 1. bekezdése következőleg rendelkezik: A gyám liszténél fogva gyámoltjának törvényes képviselője, személvének és vagyonának gondviselője. Mig a 393. §. 2. bekezdésében kimondja: A gyámolt tartózkodási helyét a gyám határozza meg. A gyám visszakövetelheti a gyámoltat attól, a ki jogtalanul tartja magánál. Ezen rendelkezéseket a Teljes korúak feletti gyámság fejezetében a 456. 5j-ban kiterjeszti. Sőt a 11. §. 3. bekezdésében foglalt szabály alól a Tervezet — és helyesen — kivételt is ismer. Például: a 274. §. szerint a 14-ik életévét betöltött gyermek a szülő ellenére is a gyámhatóság engedelmével a szülői házal elhagyhatja: s igy önálló lakóhelyet is alapithat. A Tervezet Indokolása szerint (I. K 63. old.) a gyermek származtatott lakóhelyének alapját nem a szülői jogok képezik; mig a családjognak vonatkozó és hivatkozott helyei a gyermek (gyámolt) személye feletti szülői jog (gyámi halalom) körébe tartoznak. De bármint nézzük is a dolgot: csupán ezek a rendelkezések mutatkoznak a magánjogban gyakorlatiaknak és czélszerüeknek. Az Indokolás szerint (I. kötet 63. old. a gyermek származtatott lakóhelye nem szükségképen felel meg tényleges lakóhelyének: sőt sok esetben a gyermek nem is volt soha azon a "helyen, a melyet a 13. js. értelmében lakóhelyül kell tekinteni. A személyjogbeli általános szabályozás fentartása tényleg erre vezet. Erre az erőszakos fictióra azonban nincs szükség. Nincs ok, hogy a magánjog ne respektálja a gyermek tényleges lakóhelyét, midőn a gyermek fentartásáról más vagy maga gondoskodik, akár az atya (anya, gyám) ellenére és gyámhatósági engedelem nélkül lakik az valahol, hacsak a lakóhely ismérvei tényleg fenforognak, a mikor a szülő (gyám) annak megszüntetése iránt törvényadta jogával nem élt. A házassági jog szempontjából nincs szükség a fictióra; a házasságkötésre a tényleges lakóhely szerinti anyakönyvvezető minden nehézség nélkül illetékesnek elfogadható. A lakóhely pedig mint teljesítési hely ugy is csak subsidialiter jő figyelembe. Midőn a kiskorú életfenfartásáról maga gondoskodik, általában, midőn önálló lakóhelyivel bir: a szerződés vagy a jogviszony természete kizárja, vagy megfordítva egyenesen meghatározza, hogy a szülő (gyám), avagy a kiskorú lakóhelye tekintessék teljesítési helyül. Ily felfogás mellett az örökbefogadott lakóhelyének kifejezett meghatározása szintén szükségtelennek mutatkozik. Nem forog fenn semminemű kétség eloszlatásának szüksége, mert a magánjog szempontjából az a lényeges, hogy az örökbefogadás után az örökbefogadott az örökbefogadó lakóhelyén lakik-e tényleg, vagy sem. De a fentiekből következik, hogy a gyámság alá helyezett teljes korára (Tervezet 7. §.) nézve sem jelentős annak kimondása, hogy törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül lakóhelyet nem alapithat és meg nem szüntethet Megfelel ennek a felfogásnak a Tervezet azon álláspontja, hogv cltérőleg a német törvénytől (N. T. 8. §) a korlátolt cselekvőképességei személvekre nézve a lakóhely alapítása és megszüntetése feltételére külön kifejezett szabályt nem állit fel. Sőt talál ez az álláspont azon magyar állampolgároknak.