Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - A gyám hatásköre. Tervezet 386-423. §§

4 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. 30-án, 1901, február i*i án elhalt Király Teréz árvái részére 1901. szeptember 26-án, 1900. augusztus 7-én elhall Kis Anna árvái részért' 1901. február 14-én kelt végzéseivel rendeli gyámokat. A most elsorolt összes esetekben a leltár korábban lett felvéve, mint a gyámrendelő végzés kelte. Egyszóval a gyámkirendelés a mai viszonyok közt a gyámság megnyílta után legrövidebb két hó, de sokszor ."> — 7 hó alatt történik meg. A gyámi törvény 68. §-a, a porosz gyámi törvény 15. §-a, a német polgári törvénykönyv 1846. §-a addig, mig a gyám kirendelve nincs, a közgyám, illetve a gyámhatóságokra hárítja a gyámi tiszttel járó kötelezettségekel. mihez hasonló intéz kedésl tartalmaz a mi hagyatéki eljárásunk is. A Tervezet 125. §-a szerint, ha a kiskorúnak még nincs gyámja, a szükséges intézkedéseket a gyámhatóság hivatalból teszi meg, ezen szakasz azonban a fenti példák után gyakorlati értékkel nem bir. nem is bírhat, ezt egészen figyelmen kívül hagyom. A mi a közgyámnak a halaszthatatlan teendők megtételére vonatkozó jogát illeti, az, azt hiszem, a Tervezet törvényerejével megszűnik, legalább abból, hogy a Tervezet a közgyámot nem emliti, neki sehol semmi jogot nem ad, azt kell következtetnem, hogy az egész hivatalt megszünteti, miből folyólag az irányban" hogy a beiktatásig ki viselje a kiskorú személye és vagyonának gondját, csakis a hagyatéki eljárás IC. és 14. §-ai adnak utasítási. A hagyatéki eljárás 10. és 14. S-ai azonban nem elégségesek, mert bár igaz. hogy a fó'városban vagy nagyobb városokban, a hol az ingó vagyon, értékpapírból, takarékpénztári betétkönyvből áll, a hatósági közeg a hagyatékot biztosítani tudja, de hogyan lesz a biztosítás falun, hol az ingóság legnagyobb és legértékesebb része marhákból, lovakból, függó' termésből áll ? Ezen dolgokat a hatósági közegek biztosítani képtelenek és pedig annál kevésbé, mert az egyedüli intézkedésre képes hatósági közeg (a körjegyző) sokszor 8 — 10 kilométer távolságra székel. Ha nézzük a körülményeket, ha figyelembe vesszük, hogy ép az örökhagyó halála által átalakított viszonyok, körülmények, a rendelkező, a parancsoló nélkül maradt ház, gazdaság, égetően szükségessé teszik egy felelősség terhe mellett és hatáskörrel felruházott egyén jelenlétét, ha tudjuk, hogy épen az árvák érdekében az ingóságok értékesítésének, a hagyatéki leltár felvételének az örökhagyó halála után rögtön meg kell történni, ha ismerjük a népszokást, mely az osztályt az ingóságokra az örökség megnyílta után azonnal foganatosítja, ugy kétségtelen, hogy nem lehet sem a kiskorút sem vagyonát hetekig, hónapokig gondozó nélkül hagyni. A Tervezet indokolása supponálja. hogy a javaslatba hozott gyám, mint megbízás nélküli ügyvivő, teendőit a beiktatásig is el fogja látni, mire nézve, azt hiszem, felesleges részleteznem, mily különbség van a megbízás nélküli ügyvivő és a gyám hatásköre, eljárása közt. felesleges utalnom a Tervezetnek 1678- 1690. §-aira, mert az indokolás állításának tarthatatlansága és helytelensége kitűnik a következő esetből: az atya egy minden alakiságot nélkülöző iratban X. barátját nevezi meg gyámnak, a kiskornak nagyatyja, az irat hiányairól meggyőződve, a gyámi lisztet a saját Vészére vindikálja. Kérdem, melyik járhat el most a kiskorú érdekében s mi lesz, ha mind a ketten, de ellentétes módon akarnak megbízás nélküli ügvvivőként szerepelni .' Kétségtelen tehát, hogy a törvénynek határozott utasítást kell adni arra nézve is, hogy ki tartozzék a gyámi tisztet a beiktatásig is ellátni. E teendőt én a halóság által javaslatba hozott gyámra biznám és pedig nem azért, mert ő benne látom a legnagyobb garancziát, hanem azért, mert az árvaszék mai (igy tehát a jövőbeni is) szervezete mellett, úgyis mindig az lesz gyámul kirendelve, kit a hatóság javaslatba hoz. miért is a 386. §, második bekezdését a következőleg vélem módosítani, illetve megtoldani: A gyámi tiszttel járó jogok és kötelességek a beiktatással kezdődnek, azonban az. kit a hatóság a gyámi tisztre javaslatba hoz, a tiszttel járó jogokat és kötelességeket a beiktatásig is ellátni tartozik. 387. §. Ezen szakasz felesleges. Szükségtelen azt codifikálni, hogy ha a kiskorú csak maga járhat el< valamely ügyben, akkor ez ügyben a gyám nem járhat el, és pedig annál kevésbé, mert ezen ügyek, mint például házasság kötése, bűnügyek, katonai ügyek stb., mind úgyis hatóságok előtt hatósági eljárás közben folyván le. részint az ügyek természete, részint jogszabályok miatt a gyám. még ha megkísérelné is. sem járhatna el. Nincs szabály kivétel nélkül; a 386. §. alól maga a Tervezet is számtalan kivételt specifikál, így a 390. §. harmadik bekezdésében, a 391. §-ban stb. stb.; természetestehát és magyarázatra nem szoruló dolog, s hogy ha jogszabály az, miszerint e8v ügyben a kiskorúnak magának kell eljárni, ugy a 386. > nem alkalmazható, s hogy ha a gyámhatóság a vagyonkezelést másra és nem a gyámra bizza, akkor a gyám vagyont kezelni sem nem jogosult, sem nem tartozik. Különben az egész szakasz a német birodalmi p. törvénykönyv 1794. §-ának rosz átültetése, mert a német törvénykönyv "határozottan kimondja, hog> a kiskorú vagyonának és személyének gondviselése nem illeti meg a gyámot azon ügyekben, a mely ügyekre gondnok rendeltetett," mig a mi Tervezetünk gondnok helyett gondviselőt tesz. »Gondnok« és »gondviselő* más és más. A gondviselő nálunk egy általános fogalom, mely alatt mindazokat értjük, a kik akár a maguk akár más jogán valakire vagy valamire felügyelnek, a gondnoki tiszt pedig egy teljesen meghatározott megbízás. Ezen kívül, bár a német p. t. k. 1794. S-át is feleslegesnek tartom, de annak szükségességét még talán okadatolni lehet; de az átvételét nem, s különösen nem oly alakban, mint a Tervezet teszi, mert a német »Pfleger« például a Rajna menti tartományokban a gyámi tisztnek egy teljesen más faja volt, mint a mi gondnokunk. »Pfleger*-ként szerepelt a nagykorú férj kiskorú neje felett, az élete 15 évét betöltött kiskorú részére, ha a szülői hatalom alól elhocsájtatott, a gyámság alatt lévő kiskorú részére, ha 18-ik életévét betöltötte. Pfleger rendeltetett stb. stb. Ezeken kivül a német p. törvénykönyvet életbe léptető törvény 210. S-a is annyira-mennyire indokolttá teszi az 1794. $-t, de a mi Tervezetünk 387. §-ának indokát találni nem lehet: de ha már annak okvetlen meg kell is maradni, minden esetre a ^gondviselő* helyett a ^gondnok< a helyesebb, határozottabb szöveg. 388. §. Figyelemmel a Tervezet 423. §-ára, e szakasznál ahelyett: A gyám nem lehet gyámoltjának törvényes képviselője jobbnak látnám határozottan kimondani, hogy: »A gyámnak nem szabad gyámoltját képviselni ....«, mert ezzel határozottabban és biztosabban meg lenne állapítva az. hogy ha a gyám érdekelt és mégis közbenjár, vétkes kötelességszegést követ el. 389. §i A mai szakaszt helyesebbnek tartanám a következőleg: A gyámhatóság egyes ügyekben a gyámtól a képviselet jogát megvonhatja. Ez azonban csak akkor van helyén, ha attól lehet tartani, hogy a gyám gyámoltja érdekét kellőleg képviselni nem fogná. Ezen módosítás mellőzi a 388. §. felhívását, mit mellőzni azért tartom czélirányosnak, mert a Tervezet a 388. §. felhívása mellett még azt is mondja: »vagy más oknál fogva*, szóval általánosít, ez esetben pedig a 388. §. felhívásának mi értelme sincs. 392. §. A szakasz ellen kifogás nem tehető, a szakasz utolsó bekezdése azonban a Tervezet egy lényeges hibáját igazolja, ez pedig az, hogy a gyámhatósági eljárás csak majd ezután készül, de ennek daczára a Tervezet számtalan eljárási szabályt állapit meg, már most. A 392. §. utolsó bekezdése is megadja "az ellenőrző gyámnak a jogot, hogy a gyámhatóság határozata ellen jogorvoslattal élhessen, ugyanezen jogot adja meg a 443. §. a "meghallgatott* rokon vagy sógornak, miből minden erőszakos magyarázat nélkül, azt hiszem, az következik, hogy a hol a felebbezési jogot a Tervezet ki nem mondja, az ott nincs is meg, illetve, bog} a felebbezési jog a 133-ban nem emiitelt rokonságú érdeklődőkre ki nem terjed. A gyámság és gondnoksági ügy helyes ellátása, a gyámságságnak, a gondnokságnak a gyámolt, gondnokolt érdekében való vitele: közérdek, ha pedig ez áll. ugy a panaszjogot, a felebbezés jogát ha már nem is általánosítjuk, de mégis a legtágabb körre kell kiterjesztenünk. Különösen lenni kell ezt akkor, mikor az árvaszéknek oly szervezete van. oly szervezete lesz, mint a miénknek. Közigazgatási ügyekben szabály, hogy a felebbezés nem felfüggesztő hatályú, igy tehát sem a panaszjog általánosítása sem a felebbezési jog kiterjesztése esetén nem kell attól félni hogy az intézkedés joghatályossága kérdésessé válik ; de ha ettől eltekintünk is. mert sok ügy már természeténél fogva addig, mig jogorvoslattal van megtámadva, joghatályos nem lehet azért még a jogorvoslattal élhetés jogának tágabb kiterjesztése csak az ügy javára fog szolgaim, mert a kit az ügy annyira érdekel, hogy azt figyelemmel kiséri s daczára anna"k hogy a határozatról értesítve sem lett, az ellen mégis jogorvoslattal