Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - A gyám hatásköre. Tervezet 386-423. §§

MAGÁNJOGI kODIFlKÁCZlüNK. 3 A Tervezet indokolása e tekintetben nem is hagy bennünket kétségben s határozottan kimondja, hogy a gyámhatóságot ugy mint jelenben a jövőre is testületi szervezettel biró közigazgatási hatóságok fogják ellátni Vájjon helyes lesz e ez: ezt fejtegetni nem feladatom, ezt hivatottabb egyének fogják e lapok hasábjain megtenni, mintán azonban a kérdés az én tárgyammal is szoros összefügésben áll, kénytelen vagyok a kérdésre a következó'kben kitérni: Tudvalévő dolog, hogy a Code Civil területén a gyámhatósági jogokat a családi tanács a békebiróval; a német birodalmi polgári törvénykönyv területén és Austriában az első fokú bíróságok, mig nálunk a törvényhalóságok felügyelete alatt álló testületi szervezettel biró közigazgatási hatóságok gyakorolják. A városi és fővárosi árvaszékeket, kik csekélysége folytán a területnek, melyre hatáskörük kiterjed, a törvény követelményeinek jobban megfelelni képesek — figyelmen kivül hagyva én a fent emiitett rendszerek között a mi rendszerünket tartom a legrosszabbnak, a legkevésbé czélra vezetőnek. Más helyütt1) mar előadtam, példákkal illustráltam azt, hogy nálunk az árvaszék az alakiságok rabja; központi szervezete miatt meg van fosztva a helyes, czélirányos müködhetés feltételétől, t. i a viszonyok ismeretétől: felelősség mellett intézkedik másnak felelősség nélküli véleménye alapján s igy hatáskörét teljesen átruházza közegeire: a községi elöljáróságokra, szolgabiróságokra s ő mást nem tesz, mint ezek véleményekben foglalt határozatait végzésekbe gyúrja, a mi mellett nagy területi hatásköre és Írásbelisége miatt az ellenkező vélemények meghallgatásától el van zárva. Jó a gyámi törvény, még jobb a Tervezet, de, daczára ennek, mivé lett az a gyakorlatban és mivé lesz ez utóbbi is a gyakorlatban a mai rendszer mellett, azt csak azok tudják, kiknek a gyámhatóságokkal érintkezni kell. Volt alkalmam látni, hogy milyen üres szalmacséplést végeznek a mi megyei árvaszékeink mint testületek. Összeül három intelligens jogvégzett ember a felett tanácskozni, hogy a kért házassági jóváhagyást, nagykorusitást. ingatlanok eladását engedélyezzék-e? Megállapítják, hogy az alakiságoknak elég van téve, a gyám kéri, a közgyám, a községi elöljáróság ajánlja a jóváhagyást, igy az ő hátuk fedezve van, anyagi felelősség és kár egyiküket sem érheti. Meritumba bocsájtkoznak, ehhez azonban egyiknek sincs egy szava sem; nem is lehet, hogyan tudnák ők, hogy a nagykorúsítás szükséges-e. a házasságkötés helves lesz-e, az ingatlan a megfelelő árért lett-e eladva; és daczára ezeknek, jóváhagyják a szerződést vagy elutasítják, a szerint, a mint a községi elöljáróság javasolja. De hát akkor mit tesz tulajdonképpen, és miért van a mai árvaszék? Erre felelni nem tudok, mert az én véleményem szerint a mai árvaszékről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a kiskorú érdekéi gondozza, a gyámot ellenőrzi, sőt a mai szervezet folytán az árvaszék csak egy rossz kerékkötő, a mely saját erejénél fogva a kiskorúnak használni nem, hanem csak ártani tud, s a kinek egyetlen előnye, hogy a kiskorúnak nála elhelyezett pénzeért az egész megye "szavatol, a mely egyedüli előnyét is azonban magával a kiskorúval méregdrágán meg is fizetteti. Központosítás, testületi szervezet, s az ezek állal létrehozott Írásbeliség olyan dolgok, melyekkel a modern közigazgatás, igazságszolgáltatás már rég leszámolt és ezek daczára miért ragaszkodunk mi a mi elavult, a modern államokban példa nélkül álló intézményünkhöz?! Azt mondja a Tervezet indokolása, ne válljunk meg nemzeli intézményeinktől! Helves. de én a mai árvaszéket, nemzeti intézménynek, daczára" az indokolásnak, nem tartom, mert az árvaszékről, mint közigazgatási hatóságról, csakis a bíróságok szervezése óta lehet beszélni, mert addig az_igazságszolgáltatással egy kézben volt, s számlalan tény, mint például a király gyámrendelési, ellenőrzési, felügyeled joga a mellett bizonyít, hogy a gyámi ügy nem is közigazgatási, hanem igazságügyi teendőnek tekintetett. A lefolyt 30 év pedig még a szerzett tapasztalatok nélkül sem telte a megyei árvaszékeket nemzeti intézménynyé ; s végül, mert a 48 előtti megye csakis a kivételek, t. i. a nemes származású kiskorúak felett gyakorolta a gyámhatóságot, mig a nagy többség, a jobbágy árvák felett, illetékes községe a földesúrral együtt gyakorolta a gyámhatóságot, tehát nemzeti intézményről e tekintetben sem lehet beszélni. Az indokolás a mai rendszer mellett az 1870. évi 42. és az 1877. évi 20. t.-czikkel is érvel, ez azonban nem érv, mert mindnyájan tudjuk, hogy az árvaszéket mindkét lörvényl) Jogtudom. Közlöny 1900. év 39. szám. czikk csak azért hagyta a megyénél, hogy a féltékenyen őrzött önkormányzati jog csorbát ne szenvedjen. Ezen indokok mellett a Tervezet csakis általános dicséreteket, mivel sem bizonyított subjektiv állításokat hoz fel indokul a mai rendszer mellett, ilyen a »quid juris . quid consiliU-.val való érvelés; pedig hogy miért tudná jobban megoldani a (juid consilii kérdését egy árvaszéki ülnök, mint egy járásbiró vagy albiró, azt igazán nem tudom. Hogy miért nem lehet me8 egy aljárásbiróban a jogi képzettség melleit a közönséges hétköznapi gazdasági kérdések ismerete ép ugy, mint egy árvaszéki ülnökben, illetve, hogy mi alapon supponálja a Tervezet azt, hogy egy árvaszéki előadó a gazdasági kérdések ismeretében egy aljárásbirónál jártasaim, hogy egy aljárásbiró miért nem tudja, mi a gondos családatya teendője, hogy miért hiba az aljárásbiró fiatalsága, kinek a törvénynél fogva legkevesebb 26 évesnek kell lenni, s miért előny ezzel szemben a 2 > éves árvaszéki jegyzők, a 24—25 éves árvaszéki ülnökök fiatalsága, ezek mind oly kérdések, melyeket az indokolás az állításon kívül mivel sem old meg. A mi már mos! azt a kérdést illeti, hogy a mai rendszer helyett melyiket válaszszuk, ugy én annak a hive vagyok, hogy a gyámhatósági teendőket a kir. Járásbíróságokra mint egyes bíróságokra ruházzuk. Csekély területi kiterjedés, így a könnyen megszerezhető — emberek, viszonyok ismerete, jogi képzettség, gyakorlat a járásbirákat (albirákat) a gyámhatósági teendőknek a mainál czélirányosabban való ellátására képesítenék. A gyámhalósági teendők két harmadrésze olyan lévén, mely a járásbíróság működését szintén igénybe veszi (mint hagyatéki, telekkönyvi ügyek), egy a mainál sokkal gyorsabb, egyöntetűbb ügymenet lenne elérhető, el lenne kerülve az, hogy ugyanazon egy ügyet ugyanazon egy képesítéssel biró két hivatalnok vizsgáljon felül más és más szempontból. Ha a járásbíróság lenne a gyámhatóság, a kiskorú rokonait is sokkal nagyobb hatáskörrel és beleszólási joggal lehetne felruházni, mint ma, amivel az intézmény nagyon sokat nyerne és javulna, mert kétségtelen — a mint azt különben az indo kolás is elismeri — hogy a kiskorú ügyeinek vitelére, érdekei megóvására leginkább az van hivatva, képesítve, a kit hozzá a vérség, a család érdeke kapcsol. Ha azonban az illetékes tényezőknek minden áron az a meggyőződésük, hogy a gyámhatóság csakis a közigazgatási hatóságok kezei közt van jó helyen, s hogy a gyámhatósági teendőket csakis a közigazgatási hatóságok képesek jól és helyesen ellátni, ugy én a mai rendszernél helyesebbnek tartanám a mai központi árvaszékeket decentralizálni, s a gyámhatósági teendők ellátását az elsőfokú közigazgatási hatóságokra ruházni A főszolgabírónak járása lakóival való folytonos érintkezése, hivatalok, községi elöljáróságok vizsgálata, képviselőtestületek alakítása s még száz meg száz eset miatt, a járási közigazgatási tisztviselő minden községét évenkint többször kénytelen felkeresni, s igy meg van az alkalma magát a helyszínén tájékozni, ezenkívül az összes hivatalok közt neki áll leginkább módjában a gyámokat, községi elöljáróságokat hatékonyan ellenőrizni. A járási számvevőségek már szervezve vannak, ezek elvégeznék az összes nyilvántartásokat, számadások felülvizsgálását, az adóhivatalok kezelnék a pénzt és értékeket. A mi a reform mikéntjét illeti, további apróbb részletkérdésekbe bocsájtkozni e helyütt nem tarlom helyesnek, a fentieket is csak azért adtam élő, hogy indokoljam azon meggyőződésemet, mely szerint, ha rendszert nem változtatunk, hiába van a Tervezet, egy európai színvonalon álló gyámügyi igazgatási létrehozni lehetetlen. Ezek előrebocsájtása mellett meg kell még jegyeznem, hogv az egyes szakaszokhoz irt véleményemet természetesen nekem is azon szempontból kellett megtennem, mely iránypontot a Tervezet indokolása előír, t. i. hogy a gyámhatóságot jövőre is testületi szervezettel biró közigazgatási hatóságok lógják ellátni. 386. A szakasz második bekezdése azt mondja, hogy a gyámi tiszttel járó jogok és kötelességek a beiktatással kezdődnek, a mely intézkedés nézetem szerint hiányos, mert ki gondozza a kiskorú vagyonát, személyét addig, mig a gyám beiktattatik? Z. megye árvaszéke, 1001. május 31-én elhalt Steiner Farkas örököseinek 1901. július 31-én, 1901. július 30-án elhalt Szita Ferencz örökösei részére 1901. szeptember 16-án, 1901. márczius li án elhalt Farkas Ferencz árvái részére 1901. jumus