Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - A gyám hatásköre. Tervezet 386-423. §§

MAGÁNJOGI KOD1HKÁCZIÓNK. hatók fel, mert Igazságtalanságokra vezethetnek5) s mert a törvény kezelését nagyon megnehezítik. Legjobb lesz mindkét §-t törölni.6 4. Á közszerzeményl kötelmi igénynek fogja fel a Tervezet (144. és következő §§.). Pedig az összes jogforrások, a szokásjog s a régebbi és ujabb irok tekintélyes részének alaposan kifejtett nézetei bizonyítják, hogy tulajdonjog a közszerzeménv. Nem fogadhatjuk el tehát azt a kijelentést, hogy ma is ugv volna, amint a Tervezel tartja.7) Igaz, hogy két vagyon van kifelé a házaséletben: a férj vagyona és a nő vagyona. De igaz az is, hogy a mi éhből a két vagyonból közszerzeménv, az tulajdona a másik házastársnak is Közgazdasági érdekek és a házastársak önálló, független gazdálkodásának folyománya csupán, hogy a közszerzeményi tulajdonjogot a házasság megszűnése előtt érvényesíteni nem lehet, de ekkor aztán hatályos lesz ipso jure. És pedig dologi hatálya lesz azonnal.8) Legjobban bizonyítja ezt a közszerzemény perenkivüli megállapítását és megosztását tárgyazó szokásjog (1 IV. 7.), amely a tulajdonjog valódi értelmét emeli érvényre.'1) 5. A 145. §. megengedi a különvagyon állagának közjegyzői okiratban való elismerését. Ez is uj dolog. A 12<S. §-ban foglalt törvényes vélelemmel szemben hézagot pótol.10) De hiszen nincs hézag, ha nincs törvényes vélelem! Ha a fél önkényt nem ad ilyen közjegyzői okiratot, pernek lesz helye. Kérdés, vájjon kivánatos-e, hogy ilyen pereket lehessen indítani ? ") Mégis fenn kell tartani a 145. § t, mert lehetnek esetek, amelyekben a felekre nézve rendkívül nagy jelentőségű anyagi szempontok javalják a különvagyon állagának constatálását. Kz az eljárás megkönnyíti továbbá a közszerzemény megosztása esetén a bizonyítást12) s elősegíti a középelmélet igazságos érvényesülését, amit épen a különvagyonból történt 5) Találóan mulatja ezt ki Sztehlo a következő példával: Egy öreg ur, aki vagyonát értékpapírokba fektette, amelyeket gyermekei előtt is gondosan elrejtett, elvesz egy fiatal nőt. Két heti nászutazás után szélhűdés éri az öreg urat, meghal Neje most kinyitja a pénzszekrényt és talál benne 200,000 korona értékű értékpapírokat, amelyeknek eredetéről és beszerzési idejéről senki sem adhat felvilágosítást A Tervezet szerint a nő megkapja az értékpapírok felét, mint közszerzeményt. Még esküvel sem lehet bizonyítani, mert a férj, aki egyedül tudja a dolog mibenlétét, meghalt. (Id. m. 58. 1.) G) Ugy látszik. Kolosvárv B. is ezt a nézetet vallja, a 128. §-t összevetvén a Terv. 111. § ával, kiemeli, hogv ebből bizonyára sok zavar támad. (Id. ni. 394 1.) Legérdekesebb azonban az. amit a 128. g. indokolása classieus rövidséggel mond: „Tartja praxisunk és helyesén Törvényes vélelem." A 137. §-nál pedig ezt irja : „A T28. §-ból önként folyó intézkedés" (Ind. 220 és 223. 1.) Ezzel szemben hivatkozunk a már idézett birói ítéletekre, amelyek szerint ilyen vélelemnek helye nincs. Ha pedig ellentétes ítéletek is volnának, de ilyent mi csak egyet tudtunk felfedezni, akkor részletesebben meg kellelt volna indokolni a Terv. álláspontját, amelynek kiválóan fontos következményei lesznek. Avagy a 127. és 137. §§-nál talán a német polg. törvénykönyv is irányadó volt, amelynek 1527. §-a igy S'ól: „Es wird vermuthet. dass das vorhandene Vermögen Gesammtgut sei." 7) Ind. 126. 1. 8) \'an a dologi jog terén hasonló eset, amikor a dologi jog eszményileg létezik ugyan, de hatályos csak bizonvos ténykörülmény folytán lesz, de akkor ipso facto. Így ha a függő termést zálogba kötelezik, ez a kötelezés czimül szolgálhat a jövendő zálogjogi nexusra olyan erővel, hogy elkülönítés után a lekötött függő termés, ipso facto beleessen a ZrilogjDsi kcUltkbi tzt tanítja Zscscd is A kozsziizcménynél nem a kötelezés, hanem a törvényes házasságban való együttélés és az ennek tartamára eső közszerzés a czim arra, hogv a közszerzeménv az esedékesség idejében, ipso facto beleessék a dologi jogi kötelékbe. •') Zsögöd ezzel szemben (Fejezetek kötelmi jogunk köréből cz. m. 40. és 177 1.) azt vitatja, hogy a „tulajdon" alatt csak azt értik a törvények, hogy nem mortis causa, hanem inter vivos igény. A közszerzemény jogi természetét különben abból az' elbánásból lehet legjobban megítélni, amelyben megosztás esetén részesül. Mutatja ezt az az esel, ha az egyik házastárs meghal gyermek nélkül, tehát a közszerzemény másik felét a hátramaradt házastárs örökli. Ebben az esetben a Terv. felfogása szerint a közszerzemény fele iránt, az életben levő házastárs magával szemben jogközösségbe bocsátást követel s aztán ugyancsak saját magával szemben felbontja a tulajdonközösséget' hogy a közszerzemény egyik felén, közszerzeménvi czimen, másik felén meg hitvestársi öröklés czimén szerezhessen kizárólagos tulajdont Kiemeli ezt Kolosváry B. is (id m 461. 1.), s helyesen hangsúlyozza Íio«v erre a groteszk eredményre vezet a Terv. Zsögöd is érzi ezt a fonák helyzetet s azzal a bon-mot-val akarja elütni, hogy ez a tanítás „jóuü kiskáté-igeu. Pedig mennyivel egyszerűbb a mai jogszokás felét ipso jure kapja a közszerzeménynek a hátramaradt házastárs, mint közszerző, a másik fele pedig rá hárul hitvestársi öröklés jogezimén. Miért kell itt kereseti igényről, jogközösségbe bocsátásról, dolo"hozi, kötelmi jogi szerzeményi közösségről beszelni, mikor olvan egyszerű, olyan tiszta, olyan világos az a másik, az élö felfogás i") Ind. 210. 1. ") Sztehlo szerint nem kívánatos. (Id. m. 6(i. I.) i!) Kolosváry B. is kiemeli ezt. s elfogadja a 145. S-t (Id. m. 400. 1.). beruházások bizonvitásának nehézsége vagy a bizonvitásnak egyszerű elhanyagolása koczkáztat több esetben.13) (i. Nem ismeri a mai jog a biztositásnak azt a módját sémii melyei a 148. czélba vesz. A »tiszta közszerzeménynyé nyilvánítás* dologi hatálvu s bejegvzésének az a jogi következménye, hogy a tulajdonos az ingatlannak vagy ingatlant terhelő jognak az állagáról csak házastársa beleegyezésével rendelkezhetik. Az ind. szerint (230. I.) a »közszerzeménvi utóhagyományjogáU kell bejegyezni a telekkönyvbe. A szerződéses biztosítás ma is lehetséges volna, de nem a Tervezet tanai szerint, hanem a közszerzeménvi jogot lehetne a B) lapon bejegyezni14), aminek ugyanaz a hatálya volna, mint a 148. S-nak. De ha a »közszerzeménji jog« bejegyzése a czélbavetl eredményi szintén biztosítja, miért kell uj fogalmat felállítani ? Miért kell az utóhagyományt, mint örökjogi intézményt, belekeverni a közszerzeniénybe. amely élők közti jogezim .' Ha tehát a 148. íj. benne maradna is a Tervezetben, nem kell complicálni analógiával, hanem ki kell egyszerűen mondani, hogy a »közszerzeményi jog« jegyezhető be s ennek az a jogi következménye van, amit fentebb kiemeltünk. Nem kell aztán az .Y27., 1874. és 1904. §§. után kutatni. Kérdés azonban, hogy szükség van-e egyáltalán erre a §-ra? Hiszen a házassági szerződésekről szóló §-ok nem zárják ki a közszerzeménvi jognak szerződéses biztosítását. v') Ezen a helyen kell szólni arról, vájjon fel kell-e venni a codexbe a közszerzemény törvényes biztosítását'.' Kz a kérdés régi már a magyar házassági vagyonjogban s közmegnyugvásra ma sincs megoldva.1'1) Mutatja ezt az a jelenség is. hogy kivált a 41. számú döntvény meghozatala előtt nagyon sok keresetet indítottak a közszerzeménvi jog biztosítása iránt Annyi kétségtelen, hogy a biztosítás csak ingatlanra vagy bekebelezett idegen dologbeli jogra nézve lehetséges.17) Hogy a codexbe a biztosítás bejöhet-e, attól függ. vájjon a középeímélet teljesen diadalt arat e ? Ha igen, akkor a biztosítás ki nem maradhat, mert az ennek az elméletnek logikai következménye. Dr. Raffay Ferencz eperjesi jogakadémiai tanár. A gyám hatásköre. (Tervezet 386-423. §§.) A Tervezet gyámsági része II. fejezetéhez hozzá szólni csak is ugy lehet, ha tisztába vagyunk azzal, ki lesz a gyámhatóság, mert akár megosztott lesz a hatáskör a gyám és a gyámhatóság közt. akár a gyámhatóság a gyámnak csak ellenőre, felügyelője lesz, mégis mindenesetben a kettő közt oly szoros összefüggés van, hogy az egyik hatáskörét a másik hatáskörének ismerete nélkül szabályozni nem lehet. Vitán kívül álló dolog, hogy a családi tanács rendszerénél, miután a tanács tagjai a gyámot úgyszólván mindig figvelemmel kisérik, a gyámnak sokkal nagyobb hatáskör adható, mint ha a német rendszert fogadjuk el s a gyámhatóság a kii'. Járásbíróság lesz. és ismét más hatáskört kell adni a gyámnak, ha a gyámhatóság a távoli megyei központban székel s igy azzal az érintkezést a távolság, az Írásbeliség, a testületi szervezet nehézkessé teszi. >3) Hasonló rendelkezést tartalmaz a német polg. törvkönyv 1372. és 1528. §-a, csakhogy ott a behozott vagyonhoz tartozó dolgok állapotját szakértők által is meg lehet állapíttatni. Az 1372. §. igv hangzik : „Jeder Ehegatte kann verlangen, dass der Bestand des eingebrachten Gutes durch Aufnahme ejnes Verzeichnisses unter Mitwirkung des anderen Ehegatten festgestellt wird. Auf die Aufnahme des Verzeichnisses fűiden die für den Xiessbrauch geltenden Vorschriften des §. 1035 Anwendung. Jeder Ehegatte kann den Zuslaud der zum eingebrachten Gute gehörenden Sachen auf seine Kosten durch Sachverstündiüc feststellen lassen." "i Jancsó kimutatta, hogy a bejegyzés a mai telekkönyvi rendtartás keretén belül is lehetséges, líd m. 768. 1 i Kolosvárv B pcdi<> kiemeli, hogy a Terv. által contemplált biztosítás teljesen megegyezik kivitele tekintetében azzal a biztosítással, amelyet Jancsó mai jogunk szempontjából is engedélyezhetönek tart. (Id m. 401. 1.) 15) Sztehlo impraklikusnak mondja ezt a §-t s szerinte az étet nem fogja befogadni (Id. m. (>!). I.) "] A biztosítás ellen van : Zlinszky, Szlehlo. Zsögöd ; mellette pedig főként Jancsó, a ki teljesen felfejtette ezt a vitás kérdést is továbbá Imling. Kolosváry, Herczegh, Vavrik, Plopu. ") Érdekes a magyar jogászegyletben Kolosvárv értekezése kan csán lefolvt vita (Jogászegyl ért. 181.1). 2. fűz... Kolosvárvnak Ti a né zele azonban, hogy az ingó közszerzemény is biztosítható lenne 'kivihetetlen.