Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [3. r.]

4 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. Ebből folyik azután logikai szükségszerűséggel az i a tétel, hogv a házassági együttélés tartama alatt egyik házastárs sem követelheti a közszerzemény megosztását. Kimondta ezt a 41. szánni döntvény s azóta a birói gyakorlat következetesen ezen az állásponton van. Kiemelendő azonban, hogy előbb épen ellenkező volt a judicatura felfogása. E szerint mindegyik hitvestársnak joga van a házasság tartama alatt is a közszerzeményi vagyonból reá eső tele reszt követelni, birtokolni, használni, sőt a szerzeménvi közösséget megszüntetni is. Ez a tulajdoni elmélet,8) amelynek ma már csak jogtörténeti fontossága van. A 11. számú döntvény azonban azt is tartalmazza, hogy a közszerzeményt a házasság fennállása alatt biztosítani sem lehel s jelenleg a biztosítás ki is van zárva. A házastársak vagyoni önállóságának következménye, hogy saját vagyona kezelését bárkire, tebal házastársára is bizhatja, ugy a férj, mint a (eleség. A kezelési jog azonban bármikor visszavonható. Rendesen ugy szokott lenni, hogy a férj kezeli a nő különvagyonát és közszei zeniényét is. de a kezelési jogra semmiféle tételes szabály nincs, Még a judicaturában sem akadunk idevágó jogesetekre. Ugy látszik, a házastársak közt nem igen támad vitás kérdés ebből a kezelésből. 5. A közszerzemény tanában legnehezebb a megosztás kérdése. Érdekes, hogy ebben a tekintetben tételes törvényeink részletes rendelkezést nem tartalmaznak s az idevágó szabályokat részben a birói gyakorlatból kell levonni. A megosztást halál, holttányilvánitás, a házasság felbontása, ágytól és asztaltól való elválás és a házasság érvénytelenné nyilvánítása esetén lehet kérni.11) A közszerzemény megosztásánál az egész vagyontömeg elbírálás alá jön,10) mert csak igy lehet megállapítani, hogy mi a különvagyon és mi a közszerzemény ? Ha ez meg van állapítva, következik a tulajdonképeni megosztás. Ennek módjára nézve szabály az. hogy a megosztás első sorban természetben történik s csak ha ez nem lehetséges, adandók el árverésen a közszerzeményi javak s a vételár felezendő meg. A közszerzemény megosztási módja tekintetében a birói gyakorlat igen kevés használható anyagot nyújt, mert mint láttuk, nem vezérli egységes szempont, nincs rendszer a felfogásában. Különösen megnehezíti az igazságos és mégis egy8) Az elnevezés Jancsótól származik (Id jogászegyl. ért.). A tulajdonelmélet szerint tanított Georch 241. §. és 274. §., Cholnoky 283. §. Wenzel és Frank elitélték ezt az irányt, mert úgymond, veszélyes tanítás az, hogy a keresménynek fele már ura életében az asszonvt illeti s azt adhatná el, ami neki tetszik s ezt adhatná esetleg pazarló rokonának vagy épen titkos bűntársának. Hétszem. tábl. 606/868. sz. : A házasság ideje alatt, amennyiben az 1840 : VIII t.-cz. értelme alá esnek, mindkét házastársat egyaránt illetvén, a férjtől törvényesen el nem választott nőnek a házasság alatt szerzett ingatlan tele, mint közszerzemény, oda Ítéltetik. Lfi. 8195/1871 sz : Ha a közszerzeményi ingatlanra vonatkozó tulajdonjog kizárólag a férj nevére kebeleztetett be, a nó jogosítva van követelni, hogy annak fele a nő nevére Írassék, illetve a telekkönyv ily értelemben kiigazittassék. Dtr. G. k. 53 sz. Lfi 5841/1874. sz. : A házasság tartama alatt szerzett vagyon, amennyiben az ellenkező be nem bizonyittatik, közszerzeménynek tekintendő és a házasfelek mindegyike a házassági viszony tartama alatt is jogosítva van a reá eső fele rész birtoklására és használására még azon esetben is, ha a kereseti ingatlan nincs is a felek nevére telekkön3'vezve és az egyik házasfél által egyedül birtokoltatik. Dtr. 12. k. 158. sz. Lfi. 2241/1874. sz. Közszerzemény czimén a házastárs a telekkönyv kiigazítását a házasság fennállása alatt is követelheti. Dtv. 12. k. 1Ö3. sz. — Azonos: Lfi. 5093/1874., 4441/1877. sz. Curia 3054/1884. sz.: A közszerzeményi vagyon fele részének természetbeni kiadására irányzott keresetnek helye van. Ha a közszerzeményi vagyon ingatlan, követelhető a közös birtoklásba bocsátás és a jogerőre emelkedett ilélet alapján a pernyertes fél tulajdonjogának bekebelezését jogosítva van kérni. 9) A birói gyakorlat szerint megszűnik a szerzeményi közösség abban az esetben is, ha a házassági életközösség tartósan megszakad. Ebből azonban nem vonta le az azt a természetszerű következtetést, hogv t i. ekkor is kérni lehessen a közszerzemény megosztását. Minthogy a közszerzemény megosztása nemcsak halál esetén követelhető, ezért mondják rá, hogy a közszerzemény élők közti és nem öröklési jogezim. 10j Ebből is folyik, hogy a házassági együttélés tartama alatt szerzett egyes vagyontárgy külön keresettel nem igényelhető, hanem az egész közszerzeményi vagyon osztandó és osztható csak meg, activáival és passiváival együtt. Mindaddig tehát, mig megosztásra nem kerül a sor, szóval mig az egész causa nem vizsgálható, a közszerzeményi tulajdonjog sem érvényesíthető, mert sértené a házastárs vagyoni önállóságát. Egyes vagyontárgyak megosztása e mellett igazságtalanságokra is vezethetne, mert a cselekvő vagyonból kapna az illető s a közszerzés további folyamán előállható passivákat esetleg a másik fél viselné csupán ; ha t. i. az előre kiadott vagyontárgy már nem lenne meg s a házastársnak e.yyéb vagyona sem volna. szerű felosztást az adósságok és beruházások megtérítésének a kérdése. A judicatura ezen is átsiklott, azzal, hogy a vagyonérték-elméletet fogadta el a megosztás alapjául.11) ü. Ha valaki közszerzeményi jogot érvényesít, bizonyítania kell, hogy az igényelt vagyon közszerzemény. Nincs tehát vélelem arra, hogy valamely vagyontárgy különvagyon-e vagy közszerzemény. Ez a bizonyítás nem nehéz, mert csak azt kell igazolni, hogy a szerzés az életközösség tartama alatt történt.12! 7. Érdekes tünet végül az. hogy sem a Tervezet indokolása, sem jogi Íróink nem vették figyelembe a közszerzemény megosztásának perenkivüli eseteit. I'edig ezek fordulnak elő leggyakrabban s a gyakorlati jogélet terén szerzett közvetlen tapasztalataim alapján állithatom, hogy az ezekben alkalmazott megoldási módok talán a leghelyesebbek s a nép jogszokását leghívebben tüntetik fel. Mi történik tehát a közszerzeménynyel azokban a legtöbbször előforduló esetekben, ha a házasság halál által szűnik meg? Első teendő ekkor a haláleset felvétele után a leltározás. És a közszerzeményt már itt szokták legtöbbnyire megállapítani, egyszerűen, józan észszel. Először felveszik az ingókat, de nem" egészen, hanem minden egyes darabnál kitüntetik, hogy a fele tartozik csak a hagyatékba, fele pedig a túlélő házastársé, mint közszerzemény. Az ingatlanoknál sincs sok baj. Általános szokás ugyanis: a tisztesség, a becsület hozza magával, hogy a közszerzeményt közösen irják a férj és feleség nevére, felveszik tehát a hagyatékba az ingatlanoknak azt a felét, amely az elhunyt nevén van. Ha pedig olyan közszerzeményi ingatlan volna a nevén, amelyre nézve az életben levő házastárs nem tulajdonos, vagy megfordítva; avagy ha a közszerzeménybe saját »jussát«, vagyis különvagyonát fektették be valamelyik házastársnak: ezt is kitüntetik s a fele ingatlan jut az életben levő félnek, mint közszerzemény, a másik felét pedig a hagyatékba veszik fel; végül a beruházás felét megtérítik, illetve javára irják annak, akinek a különvagyonából eredt. Ugyanezen szempont alá esik a különvagyonba a közszerzeményből eszközölt beruházás. Végül beírják a követelések és adósságok felét a hagyatékba. Mindezt olyan szépen kiszámítják a felek maguk ; a jegyző csak leltárba veszi. A leltárt a kir. járásbíróság az iratokkal együtt a kir. közjegyzőnek adja ki tárgyalás végett, ahol nagybölcsen és kitűnő jogi érzékkel fejtik meg, legtöbbször egyszerű földmivesek, a tudós jogászok előtt oly kemény diónak látszó problémát : a közszerzemény megosztását és pedig abban az értelemben, amint a leltározás ismertetésénél röviden jeleztem. Ha szükséges, a gyámhatósághoz megy azután az iratcsomó s végül a kir. járásbíróság fejezi be az eljárást: átadja a hagyatékot, a közszerzemény megosztására való tekintettel. Dr. Raffay Ferencz eperjesi jogakadémiai tanár. u) Mint alább látni fogjuk, a Tervezet is átsiklik rajta, mert szerinte minden adósságot ki kellene fizetni s a közszerzeményt mindig tisztán kellene megosztani. 12) Lfi. 6998/1874. sz : Azt, hogy a házasság tartama alatt szerzett vagyon nem közszerzemény, az ezt állitó fél köteles bizonyítani. Dtr. 13. k. 1. sz. Curia 1472 1883. sz.. Aki valamely vagyont közszerzemény czimén igénvei, az az illető vagvon közszerzeményi eredetét igazolni tartozik. Dtr Ujf. 5. k. 95 sz. Curia 1372/1883 sz.: Azon körülmény, hogy valamely ingatlanra egyedül a férj van tulajdonosként bekebelezve, nem gátolja annak feleségét abban, hogy azon ingatlan közszerzeményi minőségét bizonvitsa, a közszerzeményi eredet kimutatása azonban az azt állitó feleséget terheli. Dtr. Ujf. 5. k. 94. sz. Bpesti tábl. 25247/1884. sz.: A közszerzeményi minőség bizonyításának az ingatlan ellenkező telekkönyvi állása ellenében is helye van. Dtr. üjf 13. K. 177. sz. Bpesti tábl. 34425/1885. sz.: Tekintve, hogy a zárlati kérvényhez csalóit házassági szerződés azon pontja, hogy „a mivel házasságunk alatt vagyonunkat szaporitandjuk, az mindegyikünket hasonfélben illetendő, a zárlatot kérőnek igényét csakis a házassági együttélés tartama alatt szerzett vagyonra nézve igazolná s ugvanó beismeri, hogv a házassági együttélésük megszűnt a becsatolt telekkönyvi kivonatok tanuságaként pedig panaszlott, ingatlan vagyonának legnagvobb részét, ezen idő után szerezte. Jancsó, id. m. 785. 1 Curia 368/18M9. sz.: A szerzési okiratok és a telekkönyvi kivonatok tanúsítása szerint a házasság tartama alatt szerzett ingatlanok, habár azok a férj nevén állanak is. közszerzeményt képeznek és ezek felére a feleség közszerzeményi joga megállapítandó. Dtr. Ujf 23. k. 141. sz Ellenkező: Lfi. 5841 1874. sz.: A házasság tartama alatt szerzett vagyon, amennyiben az ellenkező nem bizonyittatik, közszerzeménvnek tekintendő. Dtr. 12. k. 108 sz.