Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 50. szám - Bérlet. Tervezet 1526-1581. §§ [2. r.] - A birói letét a Tervezetben [11. r.]

6 MAGÁNJOGI K.OÜIF1KÁCZIÚNK. praktikus szükség nem indokolja. Hogy miért nem ? Erről nem szól ez az indokolás. Ilyként bármelyik jogtétellel elbánhatnánk. A praktikus szempont épen az, hogy magából a tulajdonjogból a záloghitelezővel szemben csakis azok a jogok vezethetők le, a melyek a tulajdonost a birtokossal színiben megilletik. Ellenben nem vezethetők le a Tervezet 809., 813., 814, 818., 821., 822. §§-aiban foglalt jogok, holott ezek inkább az ő érdekeibe vágnak s meglehet, hogy e jogoknak érvényesítése az elzálogitónak nem is áll érdekében. S ha a törvény egy és ugvanazon jogintézményre vonatkozó szabályok egyikeben bizonyos jogokat kifejezetten két jogosítottnak enged, másikában meg csak egynek, ugy természetesen az a következtetés fog lábra kapni, hogy ez utóbbiakban csakis ez az egy a jogosítottá) De különösen sérelmesek lehetnek a Tervezet fentidézett szakaszai (ideértve a 810., 815. §§ al is) a tulajdonosra akkor, ha a zálogjog a Tervezet 804 §-a alapján szereztetett, vagyis, a mikor az elzálogitó arra való jogosultság nélkül adta a zálogot. Ezekben az esetekben a tulajdonos arra volna kárhoztatva, hogy a záloghitelező vele szóba sem áll, az elzálogitó ad vagy tagad meg beleegyezéseket oly intézkedésekhez, a melyek a tulajdonosnak vitális érdekeit érintik, összetett kézzel nézheti, mint hanyagol el az elzálogitó fontos teendőket; itt azután a kártérítés követelhetésére való jog nagyon szegényes remediummá zsugorodik. S ha még mindezekhez meggondoljuk, hogy a német javaslatot átvizsgáló 2. bizottság mily inconsequens volt az előbb idézett indokolásának, a többség határozatának követésében, ugy igazán nem mondhatjuk ajánlatosnak, hogy őket kövessük. Inconsequens annyiban, mert, míg a Tervezet a 829., 830., 833 , 834 §s-ban tudatosan és indokoltan használja a tulajdonos megemlítését az elzálogitó mellett, addig a német tvkv. a megfelelő 1253, 1255. §§ ban tulajdonost és elzálogitót, 1254. §-ban csak tulajdonost, 1223. §-ában csak elzálogitót emlit; s a 2. bizottság jegyzőkönyveiben foglalt indokolás szerint mind a kettőt emliti az 1255. §-ban: In Consequenz früherer Beschlüsse, — holott a consequentia az volna, hogy csak az elzálogitót említse4); csak a tulajdonost emliti az 1254. § ban pedig annak daczára, hogy e szakasznál (I. 1191. §.) meg azt indítványozták, hogy vétessék fel az elzálogitó is (mert, mint fennebb említettem, a javaslat az idézett szakaszokban mindenütt tulajdonost emlit)3); ez a német tvkv. előmunkálataiban található cosequentia. Javaslom tehát, hogy a 809., 810\ 813., 814., 815., 817., 818., 821 és 822. §§-ba mindenütt vétessék fel az elzálogitó mellett a tulajdonos is Az e kérdésben előadottakat azzal zárom, a mivel a Tervezet 834. §-ának vonatkozó kérdése is indokolva van az indokolás 638. lapján (II. köt.): az, hogy e szakaszban emiitett jogok és intézkedések mely esetben illetik az elzálogitót és mely esetben a tulajdonost, >olyannyira a dolog természetéből folyik, hogy felesleges volna e tekintetben tüzetes szabályokat felállítani* Inter paranthesim megjegyzem még, hogy az indokolás a 821. §. indokolásában vegyest védi a tulajdonos és az elzálogitó jogát, holott a 821. §. csak elzálogitót emlit. Dr. Németh Rudolf, segesvári kir. járásbiró. Bérlet*) (Tervezet 1526-1581. §§.) Az 1530., 1531., 1532. §. tulajdonkép egy szakaszba volna összevonandó. Mind a három szakasz ugyanis azon jogkövetkezményeket tárgyalja, melyek abból keletkeznek, ha a bérlemény tárgya egyáltalában nem vagy korlátolt mérvben használható. A német törvény 542. §. a bérleti viszony azonnali megszüntetését engedi meg a bérlőnek. A Tervezet 1530. §-a a teljes használhatatlanság esetén a bérfizetés beszüntetését, korlátolt használhatás esetén a bér aránylagos leszállítását engedi meg. Mindkét intézkedés helytelen. Teljes használhatlanság" időtartamára a bérleti szerződés amúgy is önmagától megszűnik és igy bérfizetés eo ipsonemjár. A korlátolt használhatás esetében a Tervezet végnélküli és számtalan pernek nyit kaput. *) A 2. bizottság kisebbségének érvei. *) Mugdan : i. m. III. 937. 1. *) Mugdan : i. m. III. 938. I. *) L. az elözó közleményt a 25. számban. Mi a bér aránylagos részének mérve? Mennyit vonhat le a lakó, ha csöngettyüje elromlott0 mennyit, ha a félreeső helyek vízvezetéke nem funktionál? stb , stb. Nézetünk szerint a törvénynek sohasem lehet czélja complicatiókat vinni az életbe, sőt hivatása az életviszonyokra szabályozókig, kiegyenlitőleg hatni. A bérbeadó bérbeadja a bérlemény tárgyát és ezzel kötelezi magát, hogy azt használható állapotban fogja átadni, a bérlő ezzel szemben kötelezi magát bér fizetésére és hogy a bérlet tárgyát bizonyos időn át használni fogja. Ha a bérlet tárgya használhatlanná válik, eo ipso megszűnik a bérleti szerődés s a bérbeadót terheli a kár, mely ezáltal a bérlőt éri. Ha a használhatóságon csorba esik, amennyiben az kisebbmérvű, a bérlő jogosítva van azt a bérbeadó költségén helyreállíttatni és vagy önállóan követelni, vagy a bérösszegből" levonni, nagyobbmérvü zavar esetén a helyreállításra a bérbeadót felhívni, hogy azt bizonyos határidőre állítsa helyre, és amennyiben ez meg nem történnék, a bérleti viszonyt megszüntetni. Nézetünk szerint tehát az 1530, 1531. és 1532. §-ok helyébe következő szakasz volna felveendő: 1530. §. »Ha a bérbeadott dolog oly hiányban szenved, a mely a szerződésszerű használatra alkalmatlanná teszi, a bérlő a bérleti viszonyt megszüntetheti. Ha a bérlet tárgya a szerződésszerű használatnak meg nem felel, vagy a bérlet tartama alatt a bérlő hibáján kivül ilyenné válik, a bérlő, amennyiben a hiány kisebbmérvü, azt a bérbeadó költségére helyreállittathatja és ennek költségeit vagy önállóan visszakövetelheti, vagy a bérösszegből levonhatja. Amennyiben a hiány nagyobbmérvü, a bérlő a bérbeadónak annak helyrehozására megfelelő határidőt engedélyez és amennyiben ezen idő alatt a bérlet tárgya szerződésileg használható állapotba nem hozatik, a bérleti viszonyt megszüntetheti, vagy a hiányokat a bérbeadó költségén elháríthatja. Az 1528. és" 1529. §-ok ezen esetekben is alkalmazást nyerhetnek. Az 1442. és 1443. §-ok felhívása teljesen felesleges, aminthogy ellenségei vagyunk oly kitételeknek, »hogy ezen és ezen szakaszok megfelelően alkalmazandók*. Ez lehet helyes szempont a törvényhozó kényelme tekintetében, de legfőbb forrása a gyakorlat ingadozásának és a jogbizonytalanságnak. Az 1533. §, miután az előző szakaszban az 1529. §-ra hivatkozás történik, felesleges. Nem tartjuk helyesnek az 1534. §. 2-ik bekezdését, mert mi ok sincsen arra, hogy a bérbeadó kötelezettségei alól salváltassék azért, mert valami a bérlő figyelmét elkerülte. A bérbeadó mindenesetre megsérti a szerződést, ha szerződésellenesen adja át a bérlet tárgyát, annak consequentiája alól tehát a bérlő nem kellő figyelme nem mentesítheti. Ha rosszhiszeműség terheli a bérbeadót, ennek külön sanctiója van a kártérítésben. Az 1536. §. harmadik sorában >vevő« helyett »bérlő* kitétel használandó. Az 1537. §. utolsó sora helyett »a bérletet bármikor rögtöni hatálylval felmondhatja*, mint előző czikkünkben kifejtettük, helyesebbnek tartjuk »a bérleti viszonyt azonnal megszüntetheti* kitételt. »E jogáról le nem mondhat* kitétel helyett pedig a javaslatban is elfogadott terminológiát »Az ellenkező megállapodás hatálylyal nem bir*. Dr. Szakolczai Árpád, budapesti ügyvéd. XA birói letét a Tervezetben.*) A Tervezet azonban csak akkor engedi meg a birói letételt, illetve csak akkor tekinti azt teljesítés hatályával bírónak, ha az adós a hitelező kiléte iránt „vétlen" bizonytalanságban van. Vétlen a bizonytalanság, ha nem gondatlan" Ha az adós a hitelező kilétének felkutatásában gondatlan, akkor a letétbehelyezés nem tekintetik teljesítésnek, »mert igazolhatlan gyámkodás volna — úgymond az Indokolás1) — az adós érdeke *) Előző közleményeket lásd a 38 -41., 43—47. és 49. számokban. l) Ind. III. köt. 636., 637. 11.