Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 50. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [14. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902. deczember 10. 50. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre . . 6 „ Tartalom: A telekkönyvi tulajdon. Irta: Bölöni László, bánffyhunyadi ügyvéd. — A tulajdonnak ügyleti korlátai. Irta : G s eb i Pog án y Virgil, lévai kir. járásbiró. - Ingó dolog mint zálog Irta : dr. Németh Rudolf, segesvári kir. járásbiró. - Bérlet. Irta : dr. S z a k o 1 c z a i Árpád, budapesti ügyvéd. - A birói letét a Tervezetben. Irta : dr. G áb o r Gyula, budapesti ügyvéd. y( A telekkönyvi tulajdon.*) (Tervezet 5:25 — 529 §§.1 46—50. §. Ezen szakaszok az ingatlannak és az ingatlan haszonélvezetének külön vagy együttes értékesítéséből folyó vételár sorozásáról gondoskodnak. A gyakorlati életben világosan különböztetni kell minden téren, különben visszaesés és károsodás a következrnény. A törvény össze is köti a fődolog sorsával a tartozék sorsát, nem is; a fődolog haszonvétele lehet a dolog tulajdonosa kezében is, lehet a máséban is. tizekre a különféle eshetőségekre szükséges a szabály distingvált rendelkezésekkel, különben ezek nélkül árfelosztáskor igazságos rangsor képződése képtelenség. 51-2. §§. Ezen szakaszok a jelzálogos követelések sorozásánál néma többi jelzálogos hitelezők követelésének létezését, hanem a követelés kifizethetésének egyéb korlátozását veszik tekintetbe és ezen korlátozások jogosultságainak tekintetbevételével állapítják meg a rangsort, tartalmukban bírják indokolásukat. 53. i Az 53. §. az igazolatlan előjegyzés joghatályát igyekszik megállapítani és ha a követelés valódiságát és fennállását — természetesen számszerű összege szerint — az érdekeltek nem kifogásolják : megengedi, hogy soroztassék az előjegyzett követelés, mielőtt az előjegyzés igazoltatott volna Hivatalosan tekintve t. i. ha a felek el nem engedik az előjegyzés igazolását vagy a felek jelen sincsenek: az előjegyzés mindig igazolandó, "mielőtt a rangsor véglegesen megállapítható lenne. 54. §. A törvény azt vélelmezi, hogy a kölcsön-szerződések állaIában per nélkül teljesedésre jutnak és csak kivételes állapot a peres eljárás. Ugy is van. Tényleg több ügylet bonyolít tátik le a felek között bíróságon kívül, mint bíróság előtt. Ebből az következik, hogv az adósok a tőke járulékát rendezték bíróságon kívül, a tjkvi hatóság előtt csak a tőke jön figyelembe, mely bekebelezve van s csak ez utaltatik ki: ha az adós késedelmes volna, hitelezője megjelent volna az árfelosztásra. 55. §. Biztosító társulatok, mint nyilvános számadásra kötelezett és közjellegü intézetek, sehogyse" számithatók a magánérdekkor azon spekulánsai közé, kikről feltételezni lehetne, hogy 3-ik személvek, respektive a jelzálogos hitelezők kárára összejátszanak" a biztosított végrehajtást szenvedővel; azért a törvény •) L. az előbbi közleményeket a 8., 27—36., 39—41., 43—46. és 48. számokban. egyenesen meg is követelheti az ilyen intézetektől, hogy a kárbiztositási összeget — ha hitelezők vannak — birói árfelosztás czéljából letétbe helyezzék, különben másodszori fizetésre szoríthatók, akár voltak a tartozékok tjkvileg kitüntetve, akár sem. 56. §. Az 56. §. azt mondja, a mit mondani se kellene, de a praktikus élet követelményeinél fogva még se lehet mellőzni a szakaszt, mert a konok perlekedők fellépésének vágja be íz út ját; a konok perlekedőket pedig e §. szerint lehet megismerni és a költségek terhelése által lehet visszariasztani. 57—8. §. Az 57. §. a rangsor hivatalos megállapítása ellen beadható kifogás elintézését szabja meg és az olyan kifogást, mely a törvén}' ellen (előnyös vagy nem előnyös tétel) vagy a hivatalos kezelés ellen (helyesen képződött-e a rangsor a tjkvi hivatalban vagy sem) irányul, per nélkül elintézendőnek mondja ki; az 58. §. pedig a distingtiót tovább fejlesztvén, a megítélt vagy meg nem itélt követelések sorozása fölötti intézkedés ellen beadott kifogásokat szabályozza és azon kifogásokat, meivek általában valamely tjkvi bejegyzés érvényességét támadják meg. índokolá*s a' tartalomban. 59. §. Ismét olyan szakaszhoz értünk,, mely a tjkvi rendszer tarthatatlanságának kimutatására és megigazitására törekszik. Külömbséget tesz ez a szakasz jogszerű bejegyzés és jogszerűtlen bejegyzés közt; azt tartja a tjkvi tulajdonos részéről jogszerű bejegyzésnek, mikor a tjkvi tulajdonos a dolognak egyúttal valódi tulajdonosa is, vagy legalább tényleges birtokosa és jogszerűtlen akkor a bejegyzés, ha tartalma valótlan, vagyis ha a tjkvileg kitüntetett tulajdonos nem tulajdonos, sőt nem is birtokos. Az első §. szerint teljes tulajdoni jog fogalma alatt, a dolog fölötti lulajdon-rendelkezés, tényleges birtoklás és a tulajdon bejegyzés együttes jelenlétét magyaráztam ki; később is kimutattam, hogy a tjkvi intézmény behozatala után a teljes tulajdoni jog — eltekintve a korábbi jogállapottól — három faktor számbavételével keletkezik, t. i. a teljes tulajdonosnak kell, hogy legyen elsősorban valódi tulajdona, azután tényleges birtoka és végül tulajdonának tjkvi bejegvzése. Az első meghatározásából az is bizonyos, hogy a bejegyzésből tjkvi tulajdon csak ugy képződik, ha a bejegyzés tartalmi valóságaként a bejegyzés alatt valódi tulajdon és tényleges birtok van, különben a bejegyzés nem képez tjkvi tulajdoni Az 1. §-nak az 59. §-al való egybevetéséből most már háromféle tulajdonost különböztethetünk meg egy ugyanazon dologra nézve, t. i. tjkvezett ingatlan dologra nézve, u. m. teljes tulajdonos, jogszerű tulajdonos és jogszerűtlen tulajdonos. A teljes tulajdonosnak van tulajdona, birtoka és tjkvi bejegyzése; a jogszerű tulajdonosnak van legalább birtoka és bejegyzése; a jogszerűtlen tulajdonosnak nincs, csak bejegvzése. Az első a franczia vagy inkább a jelen dolgozat rendszere szerinti tulajdonos (mert van mégis eltérés a kettő között); a második a német rendszer és a harmadik a tjkvi rendszer szerinti tulajdonos. Különös, a tjkvi intézmény olyan viszonyban van a birtokhoz, mint a köszörűkő a késhez: a köszörűkő nem éles és élesre csiszolja a kést; a tjkvi bejegyzés magára jogszerűtlen