Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [3. r.]

MAGÁNJOGI KODIF1KACZIÓNK. 3 c) indokolt volna-e az ági öröklésnek csak ingatlan vagyonra való korlátolása ? [a) Előfordult-e — a válasz-adó praxisábanl — az ági öröklési igény érvényesítése ingókra? /í) S ha igen, mily időközökben és hányszor, s mily eredménynyel? nevezetesen ha az ági igénylő vált pervesztessé, ez azért történt-e. mert az ingók ági minőségét bebizonyítani nem tudta, vagy más okból ?] d) indokolt volna-e annak kimondása, hogy a vagyon ági minősége 32 év alatt megszűnik (Tervezet 1815. §.)? e) indokolt volna-e az ági öröklésnek csak a fiágra szorítása ? f) mik volnának az esetleg javasolt egyéb megszorítások ? 2. Az ági örököst az ági vagyon természetben, vagy annak értékében illesse-e ? utóbbi esetben : a) a vagyon értékének meghatározására nézve mely időpont legyen irányadó ? b) az érték-meghatározás alapjául a forgalmi vagy a használati érték veendő-e (V. ö. az érték meghatározására nézve az 1893 : XVIII. t.-cz. 3. s k. §-ait és az 1881 : LX. t.-cz.-nek a becslésre vonatkozó §-ait) ? cl az alapul veendő érték mily adatok — bizonyítékok (kataszteri tiszta jövedelem? hagyatéki leltár? bírói becsű? adóbevallás ? magán-szakértők véleménye ? stb.) — alapján derítendő ki (V. ö. a b) alatt idézeti helyeket)? 3. A vagyon ági minőségének bizonyítása kit terheljen? 4. Miként védendők meg az ági öröklés rendszerével szemben a házastárs érdekei? 5. Egyéb esetleges javaslatok. Dr. Barna Ignácz bpesti kir. Ítélőtáblai biró. X A különvagyon és közszerzemény kodifikálása.*) (Tervezet 107-111. §§.,121—169. §§.1 Közszerzemény lesz nevezetesen a házasfeleknek közös vagy külön keresménye, az életközösség tartama alatt eszközölt minden visszterhes szerzés s mindaz, amit a házastársak, külön kikötés mellett, közszerzeménynyé nyilvánítanak. Mindkét házastárs különvagyonának jövedelme is közszerzemény, mert a közszerzemény ideális haszonélvezője a két különvagyonnak.1) Viszont a közszerzemény viseli a külön1) Zsögöd meghatározása, vagyon fentartási költségeit és közterheit. Ha azonban a különvagyon felhasználása, beruházása által támadt uj vagyontárgy, vagy a beruházás közszerzeményi jószágba történt: a beruházott érték, a különvagyon javára, terheli a közszerzeményt. Ugyanezen elbírálás alá esik a különvagyonból kifizetett közszerzeményi adósság. Ha pedig a különvagyonba ruháztak be közszerzeményi jószágot vagy fizettek ki vele különadósságot, a közszerzeménynek van igénye megtérítésre. Ez az úgynevezett középelmélet2) álláspontja. E szerint tehát a szerzés időpontja dönt a fölölt, valamelyik vagyontárgy közszerzeményi vagy külön jószág-e? További fontos alapelve a beruházások kölcsönös megtérítése. Szemben van vele a vagyonérték-elmélet,8) amely a közszerzemény kiszámitásánál a házasfelek gazdálkodásának összeredményét veszi figyelembe. Az egyes szerzések közszerzeményi jellegét tehát nem vizsgálja s a közszerzeményt akként állapítja meg, hogy a meglevő vagyonból levonja a különvagyont. A középelmélet ellen felhozták, hogy nehéz az egyes szerzési tények idejét konstatálni és nehéz a beruházott érték nagyságát bizonyítani. Ezek az ellenvetések azonban nem *) L. az előbbi közleményeket 2. és 3. számunkban. Szerk. 2) Ezt az elméletet Jancsó György állította fel és fejtette ki, valamint igazolta törvényeinkből először ild. jogászegyl. ért.). Elfogadta azt (reálelmélet néven) Zsögöd Benő is (Fejezetek kötelmi jogunk köréből cz. m. I. 173. 1.), erre fekteti rendszerét a Tervezet is, de mint alább látni fogjuk, részben eltér tőle. Zsögöd a másik elméletet értéktöbblcti elméletnek nevezi. 3) Kifejtette Zlinszky Imre (A magyar magánjog mai érvényében cz. m. III. kiadás, 542. és köv. 1.). alaposak. A középelmélet igazságos, mert nem vész el a beruházott vagyon s nem részesiti jogtalan előnyben, de nem is rövidíti meg egyik felet sem, mig a vagyonérték-elméletnél, ahol a különvagyon megtérítendő, bárhová lett, tehát akkor is, ha a tulajdonosa pl. elkártyázta, elpazarolta: a megrövidítések napirenden vannak és nem orvosolhatók semmiképen. A középelmélet tehát a helyesebb. Különben ugy a Hk. III. r. 29. cz 2. S-a, mint az 1840 : VIII. t.-cz. 8. §-a reális közszerzeményről szól s nem a különvagyon feltétlen megtérítése után mutatkozó többletnek a megosztását rendeli: tehát ez a törvényes álláspont is. A birói gyakorlat csodálatos ellentétet mutat. A közszerzemény és különvagyon állagának megállapításánál követi ugyanis a középelméletet, mikor a szerzés időpontját veszi irányadóul,4) mig a közszerzeményt a vagyonérték elmélet szerint osztja meg.5) A Curiának 41. számú döntvénye is ezen az utóbbi elméleten alapszik.0) 4. A magyar házassági vagyonjog egyik alapelve, hogy saját vagyonával mindegyik házastárs szabadon, önállóan gazdálkodik. Ez kiterjed nemcsak a különvagyonra, hanem, amint fentebb már hangsúlyoztuk, a közszerzeményre is. Ebből kifolyólag saját közszerzeményének kezelése és a felette való rendelkezési jog azt a házastársat illeti, aki épen kereste, szerezte azt. A másik házastárs csak akkor avatkozhatik bele hitvestársa gazdálkodásába, ha tékozló és pedig olyképen, hogy kéri a gondnokság alá helyezést s az egész vagyon, tehát a közszerzemény zárlat alá vételét is (1877 : XX. t.-cz. 28. §. c) pont és 1885 : VII. t.-cz. 3. és 5. §.). Ezt az alapelvet minden kétséget kizárólag követi a judicatura.7) 4) Lfi. 1324/1873. sz. : A házasság tartama alatt szerzett ingókról kétséget kizáró módon nem bizonyittatván. hogy azok az igényló által saját vagyonából szereztettek, ezen ingók közszerzeménvnek tekintendők. Dtr." 9. k. 223. sz. Lfi. 6334/1875. sz. : A házasság tartama alatt történt vetet utján szerzett birtok, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak egyike hozzájárult-e a vételhez és mennyiben és hogy a vételár ki lett-e és mikor fizetve: közszerzemény. Dtr. 15 k. 9. sz. Mi. 6998/1874. sz : Azon körülmény, hogy a házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyont az egyik házastárs saját nevére irattá, a másik házastárs közszerzeményi jogára s ennek érvényesítésére kihatással nincs. Dlr. 13. k. 1. sz. Lfi. 722Ó/1874. sz. A házasság tarlama alatt szerzett jobbágyi javak, habár azok kizárólag a férj nevére szereztetlek is, közszerzeményt képeznek. Dtr. 13. k. 1. sz. Curia 6737/1881. sz.: A volt úrbéresekre vonatkozólag a közszerzemény jogi természetének meghatározásánál döntő körülménynek csak az levén tekintendő, hogv a szerzés a házasság alatt történt stb. Dtr. Ujf. 1. k. 19. sz. Curia 7754/1885. sz. . Az adásvevési szerződéssel igazoltatván, hogy a kérdéses ház a házasság tartama alatt szereztetett slb. Dtr. Ujf. 14. k. 201 sz. Curia 368/1889. sz.. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanokat felperes és elhalt férje közös szerzeményének kellett tekinteni. Dlr. Ujf. 23. k 141. sz. Curia 7738/1898. sz. : Minthogy a vitás ingatlanbeli járandóság a házasság tartama alatt szereztetett, azt közszerzeménvnek kell tekinteni. Dtr. Ujf. 23. k. 140. sz. Curia 4321/18S8. sz.. A férj telkén a házastársak által közösen épített lakház közszerzeményi vagyont képez, a melybe fektetett beruházás (építési költségi fele értékére nézve a feleség végrendelkezési jogát megtagadni nem lehet. Dtr. Ujf. 22. k. 137. sz. Curia 663/1894. sz : A házasság tartania alatti szerzemény, közszerzeménynek tekintendő Dtr. Ujf. 38. k. 99. sz. r') Lfi. 6069/1875. sz.: Közszerzeménvnek csak az a vagyon tekinthető, mely a házasság előtt létezett vagyon értékét felülmúlja, a nélkül, hogy a szerzés ideje vagy a házasság tartama alatt felmerült bármely körülmények figyelembe lennének vehetők. Dtr. 14. k. 209. sz. Lfi. 5497/1877. sz.: Szerzemény csak az, mely az öröklött, illetve a házasság kötésekor létezett vagyon értékét meghaladja. Dtr. 18. k. 111. sz. Lfi. 11563/1878. sz.: Közszerzeménynek csak az öröklött s illetve a házasság kötésekor meglevő vagyont túlhaladó vagyonérték tekintendő s igy a közszerzeményből a házastársak különvagyonának ebbe beruházott értéke, tehát a nő hozománya is levonandó. Dtr. -20. k. 89. sz. lipesti tábla '-'1186 1883. sz. : Közszerzeménvnek csak az az érték tekinthető, mely a házasság elótt megvolt s a házastársakra a házasság alalt szüléikről vagy ezek ágáról háramlott vagvon értékét meghaladja. Dtr. Ujf. 7. k. 1(53 sz. Curia 6353/1884. sz.: Közszerzeményi azon vagyon képez, mely a házasság tartama alatt szereztetett és a házasság megszűntekor, viszonyítva a házasság előtti vagyonállapothoz, mint többlet mutatkozik. Dtr. Ujf. 11. k. 55. sz. °) Ez a döntvény igy szól : ,.A házasság tartania alatt egyik házastársnak nincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni". ') Curia l. G. 141/1896. sz.: A közszerzeményre nézve, a házasság fennállása alatt, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek akár különvagyonából, akár külön keresményéből az származott Azonos: Curia I. G. 108/1895., 104/1896. és 160/1896. sz. Budapesti tábla I. G. 200/1896. sz.