Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [3. r.]

MAGÁNJOGI KODIF1KACZIÓNK. 3 c) indokolt volna-e az ági öröklésnek csak ingatlan va­gyonra való korlátolása ? [a) Előfordult-e — a válasz-adó praxisábanl — az ági öröklési igény érvényesítése ingókra? /í) S ha igen, mily idő­közökben és hányszor, s mily eredménynyel? nevezetesen ha az ági igénylő vált pervesztessé, ez azért történt-e. mert az ingók ági minőségét bebizonyítani nem tudta, vagy más okból ?] d) indokolt volna-e annak kimondása, hogy a vagyon ági minősége 32 év alatt megszűnik (Tervezet 1815. §.)? e) indokolt volna-e az ági öröklésnek csak a fiágra szo­rítása ? f) mik volnának az esetleg javasolt egyéb megszorítások ? 2. Az ági örököst az ági vagyon természetben, vagy an­nak értékében illesse-e ? utóbbi esetben : a) a vagyon értékének meghatározására nézve mely időpont legyen irányadó ? b) az érték-meghatározás alapjául a forgalmi vagy a hasz­nálati érték veendő-e (V. ö. az érték meghatározására nézve az 1893 : XVIII. t.-cz. 3. s k. §-ait és az 1881 : LX. t.-cz.-nek a becslésre vonatkozó §-ait) ? cl az alapul veendő érték mily adatok — bizonyítékok (kataszteri tiszta jövedelem? hagyatéki leltár? bírói becsű? adóbevallás ? magán-szakértők véleménye ? stb.) — alapján de­rítendő ki (V. ö. a b) alatt idézeti helyeket)? 3. A vagyon ági minőségének bizonyítása kit terheljen? 4. Miként védendők meg az ági öröklés rendszerével szemben a házastárs érdekei? 5. Egyéb esetleges javaslatok. Dr. Barna Ignácz bpesti kir. Ítélőtáblai biró. X A különvagyon és közszerzemény kodifikálása.*) (Tervezet 107-111. §§.,121—169. §§.1 Közszerzemény lesz nevezetesen a házasfeleknek közös vagy külön keresménye, az életközösség tartama alatt eszközölt minden visszterhes szerzés s mindaz, amit a házastársak, kü­lön kikötés mellett, közszerzeménynyé nyilvánítanak. Mindkét házastárs különvagyonának jövedelme is köz­szerzemény, mert a közszerzemény ideális haszonélvezője a két különvagyonnak.1) Viszont a közszerzemény viseli a külön­1) Zsögöd meghatározása, vagyon fentartási költségeit és közterheit. Ha azonban a különvagyon felhasználása, beruházása ál­tal támadt uj vagyontárgy, vagy a beruházás közszerzeményi jószágba történt: a beruházott érték, a különvagyon javára, terheli a közszerzeményt. Ugyanezen elbírálás alá esik a kü­lönvagyonból kifizetett közszerzeményi adósság. Ha pedig a különvagyonba ruháztak be közszerzeményi jószágot vagy fizettek ki vele különadósságot, a közszerze­ménynek van igénye megtérítésre. Ez az úgynevezett középelmélet2) álláspontja. E szerint tehát a szerzés időpontja dönt a fölölt, valamelyik vagyon­tárgy közszerzeményi vagy külön jószág-e? További fontos alapelve a beruházások kölcsönös megtérítése. Szemben van vele a vagyonérték-elmélet,8) amely a köz­szerzemény kiszámitásánál a házasfelek gazdálkodásának össz­eredményét veszi figyelembe. Az egyes szerzések közszerze­ményi jellegét tehát nem vizsgálja s a közszerzeményt akként állapítja meg, hogy a meglevő vagyonból levonja a külön­vagyont. A középelmélet ellen felhozták, hogy nehéz az egyes szerzési tények idejét konstatálni és nehéz a beruházott érték nagyságát bizonyítani. Ezek az ellenvetések azonban nem *) L. az előbbi közleményeket 2. és 3. számunkban. Szerk. 2) Ezt az elméletet Jancsó György állította fel és fejtette ki, vala­mint igazolta törvényeinkből először ild. jogászegyl. ért.). Elfogadta azt (reálelmélet néven) Zsögöd Benő is (Fejezetek kötelmi jogunk köréből cz. m. I. 173. 1.), erre fekteti rendszerét a Tervezet is, de mint alább látni fogjuk, részben eltér tőle. Zsögöd a másik elméletet értéktöbblcti el­méletnek nevezi. 3) Kifejtette Zlinszky Imre (A magyar magánjog mai érvényében cz. m. III. kiadás, 542. és köv. 1.). alaposak. A középelmélet igazságos, mert nem vész el a be­ruházott vagyon s nem részesiti jogtalan előnyben, de nem is rövidíti meg egyik felet sem, mig a vagyonérték-elméletnél, ahol a különvagyon megtérítendő, bárhová lett, tehát akkor is, ha a tulajdonosa pl. elkártyázta, elpazarolta: a megrövidí­tések napirenden vannak és nem orvosolhatók semmiképen. A középelmélet tehát a helyesebb. Különben ugy a Hk. III. r. 29. cz 2. S-a, mint az 1840 : VIII. t.-cz. 8. §-a reális köz­szerzeményről szól s nem a különvagyon feltétlen megtérítése után mutatkozó többletnek a megosztását rendeli: tehát ez a törvényes álláspont is. A birói gyakorlat csodálatos ellentétet mutat. A közszer­zemény és különvagyon állagának megállapításánál követi ugyanis a középelméletet, mikor a szerzés időpontját veszi irányadóul,4) mig a közszerzeményt a vagyonérték elmélet sze­rint osztja meg.5) A Curiának 41. számú döntvénye is ezen az utóbbi elmé­leten alapszik.0) 4. A magyar házassági vagyonjog egyik alapelve, hogy saját vagyonával mindegyik házastárs szabadon, önállóan gaz­dálkodik. Ez kiterjed nemcsak a különvagyonra, hanem, amint fentebb már hangsúlyoztuk, a közszerzeményre is. Ebből kifolyólag saját közszerzeményének kezelése és a felette való rendelkezési jog azt a házastársat illeti, aki épen kereste, sze­rezte azt. A másik házastárs csak akkor avatkozhatik bele hitvestársa gazdálkodásába, ha tékozló és pedig olyképen, hogy kéri a gondnokság alá helyezést s az egész vagyon, tehát a közszerzemény zárlat alá vételét is (1877 : XX. t.-cz. 28. §. c) pont és 1885 : VII. t.-cz. 3. és 5. §.). Ezt az alapelvet minden kétséget kizárólag követi a ju­dicatura.7) 4) Lfi. 1324/1873. sz. : A házasság tartama alatt szerzett ingókról kétséget kizáró módon nem bizonyittatván. hogy azok az igényló által saját vagyonából szereztettek, ezen ingók közszerzeménvnek tekinten­dők. Dtr." 9. k. 223. sz. Lfi. 6334/1875. sz. : A házasság tartama alatt történt vetet utján szerzett birtok, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak egyike hozzá­járult-e a vételhez és mennyiben és hogy a vételár ki lett-e és mikor fizetve: közszerzemény. Dtr. 15 k. 9. sz. Mi. 6998/1874. sz : Azon körülmény, hogy a házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyont az egyik házastárs saját nevére irattá, a másik házastárs közszerzeményi jogára s ennek érvényesítésére kihatással nincs. Dlr. 13. k. 1. sz. Lfi. 722Ó/1874. sz. A házasság tarlama alatt szerzett jobbágyi javak, habár azok kizárólag a férj nevére szereztetlek is, közszerzeményt ké­peznek. Dtr. 13. k. 1. sz. Curia 6737/1881. sz.: A volt úrbéresekre vonatkozólag a közszer­zemény jogi természetének meghatározásánál döntő körülménynek csak az levén tekintendő, hogv a szerzés a házasság alatt történt stb. Dtr. Ujf. 1. k. 19. sz. Curia 7754/1885. sz. . Az adásvevési szerződéssel igazoltatván, hogy a kérdéses ház a házasság tartama alatt szereztetett slb. Dtr. Ujf. 14. k. 201 sz. Curia 368/1889. sz.. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanokat felperes és elhalt férje közös szerzeményének kellett tekinteni. Dlr. Ujf. 23. k 141. sz. Curia 7738/1898. sz. : Minthogy a vitás ingatlanbeli járandóság a házasság tartama alatt szereztetett, azt közszerzeménvnek kell tekinteni. Dtr. Ujf. 23. k. 140. sz. Curia 4321/18S8. sz.. A férj telkén a házastársak által közösen épített lakház közszerzeményi vagyont képez, a melybe fektetett beru­házás (építési költségi fele értékére nézve a feleség végrendelkezési jogát megtagadni nem lehet. Dtr. Ujf. 22. k. 137. sz. Curia 663/1894. sz : A házasság tartania alatti szerzemény, köz­szerzeménynek tekintendő Dtr. Ujf. 38. k. 99. sz. r') Lfi. 6069/1875. sz.: Közszerzeménvnek csak az a vagyon tekint­hető, mely a házasság előtt létezett vagyon értékét felülmúlja, a nélkül, hogy a szerzés ideje vagy a házasság tartama alatt felmerült bármely körülmények figyelembe lennének vehetők. Dtr. 14. k. 209. sz. Lfi. 5497/1877. sz.: Szerzemény csak az, mely az öröklött, illetve a házasság kötésekor létezett vagyon értékét meghaladja. Dtr. 18. k. 111. sz. Lfi. 11563/1878. sz.: Közszerzeménynek csak az öröklött s illetve a házasság kötésekor meglevő vagyont túlhaladó vagyonérték tekin­tendő s igy a közszerzeményből a házastársak különvagyonának ebbe beruházott értéke, tehát a nő hozománya is levonandó. Dtr. -20. k. 89. sz. lipesti tábla '-'1186 1883. sz. : Közszerzeménvnek csak az az érték tekinthető, mely a házasság elótt megvolt s a házastársakra a házas­ság alalt szüléikről vagy ezek ágáról háramlott vagvon értékét meg­haladja. Dtr. Ujf. 7. k. 1(53 sz. Curia 6353/1884. sz.: Közszerzeményi azon vagyon képez, mely a házasság tartama alatt szereztetett és a házasság megszűntekor, viszo­nyítva a házasság előtti vagyonállapothoz, mint többlet mutatkozik. Dtr. Ujf. 11. k. 55. sz. °) Ez a döntvény igy szól : ,.A házasság tartania alatt egyik házas­társnak nincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény meg­osztását avagy biztosítását követelni". ') Curia l. G. 141/1896. sz.: A közszerzeményre nézve, a házasság fennállása alatt, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek akár különvagyonából, akár külön keresményéből az származott Azonos: Curia I. G. 108/1895., 104/1896. és 160/1896. sz. Budapesti tábla I. G. 200/1896. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents