Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 47. szám - A birói letét a Tervezetben [9. r.]

ö MAGÁNJOGI KODlFlKÁCZlONk. Kereresettel nem érvényesíthető követelések csak a többiek'kielégítése után vétetnek tekintetbe.* A német törvény 366. § a pedig következőleg rendelkezik: »Ist der Schuldner dem Glaubiger aus mebreren Schuldverháltnissen zu gleichartigen Leistungen verpilichtet und reicht das von ihm (ieleistete nicht zur Tilgung sámmtlicher Schulden aus, so wird diejenige Schuld getilgt, welche er bei der Leistung bestimmt. Trifft der Schuldner keine Bestimmung, so wird zunáchst die fallige Schuld; unter mehreren falligen Schulden diejenige, welche dem Glaubiger geringere Sicherheit bietet, unter mehreren gleich sicheren, die dem Schuldner lastigere. unter gleich mehreren lástigen die ültére Schuld und bei gleichem Altér jede Schuld verhaltnissmássig getilgt.< A mint látjuk a két intézkedés némi tekintetben eltér egymástól. A két rendelkezés bevezető intézkedése egymást fedi, de nézetem szerint azon eset különös megállapítása felesleges, mert hiszen az magától értetődik, hogy ha az adós kijelentette, melyik adósságát törleszti, ezen tartozás lesz törlesztettnek tekintendő. De ha ezen intézkedés fentartatnék, ez esetben helyesebbnek tartom a német törvény szövegének megfelelőleg ezen szavak helyett »a melyre az adós felismerhetően szánta* e szavakat alkalmazni >a melyre az adós határozottan szánta*, mert a »felismerhető szándék« megállapítása sok nehézséggel járna és a perbeli bizonyítékok szabad mérlegelésénél sok kellemetlenségre is vezetne, arról nem is szólva, hogy ha a szándék kétséges, ugy is a §. további rendelkezése lesz alkalmazandó. A §. második bekezdését helyesebbnek vélném a német törvény szerint így megállapítani: "Ily akarat kijelentés hiányában első sorban a lejárt tartozás és ha több lejárt tartozás van, a lejárat szerinti régebbi tartozások, egyidőben lejáró tartozások közül a biztosított, egyenlően biztosítottak közül az adósra nézve kevésbbé terhes, egyenlően terhesek aránylagosan törlesztetnek.* A törvények intézkedéseiből kétségtelen, hogy a tárgyalt esetekben humánus szempontokból az adós javát akarják előmozdítani azt pedig inkább elérjük, ha egy időben lejáró tartozásoknál kétség esetében a biztosított tartozást, illetve követelést tekintjük törlesztettnek, mert az adósról, ki esetleg bútorát, ruháját, szükséges evőeszközét, sokszor ágyneműjét zálogosítja el, fel kell tételeznünk, hogy első sorban a fizetéssel ezen szükséges holmiját akarja felszabadítani. Mert ne feledjük el, hogy itt oly esetről van szó, midőn az adós egy hitelezőnek több rendbeli követelésével áll szemben. A tapasztalat azt mutatja, hogy ily esetekben az első tartozások rendesen biztosíték nélkül nyújtatnak és csak a későbbi hitelnyújtásnál — mert a bizalom csökkent — kénytelenittetik a szegény ember sokszor legutolsó, sokszor legbecsesebb holmiját zálogba adni. Ha már most az adós fizet, tehát a bizalmat ismét feléleszti, csak jogos és méltányos, hogy a bizalmatlanság miatt vett zálogát első sorban kapja vissza. Egészen másként áll az eset; ha zálogjogi biztosíték adatott; itt ez fentarlható, mert kevésbbé súlyos az adósra nézve. Az 1279. §. végtételét fentartandónak vélem, mert a keresettel nem érvényesíthető követelés sorozását is eszközölni kell. A Tervezet 1280. §-a a német törvény 367. § ától csak végtételében tér el, a mennyiben a német törvény az adós ellenkező rendelkezése esetére a fizetés visszautasítására jogosítja fel a hitelezőt; a Tervezet e tekintetben sokkal helyesebben intézkedik, midőn az adós ellenkező rendelkezését hatálytalannak nyilvánítja. A Tervezet 1281. és 1282. §-ai a német törvény 368. és 369. §-ainak megfelelőleg a hitelezőt az adós költségére kiállítandó nyugta kiállítására kötelezik. A német törvény 369. §. végtételében azon intézkedést is felvette, hogy »ha a követelés átruházása vagy örökösödés következtében az eredeti hitelező helyébe több hitelező lép, a nyugtázással felmerülhető több költség a hitelezőket terheli,* mely intézkedést a Tervezetbe is felvenni ajánlom, mert kétségtelen, hogy ily esetekben az adóst a több költség ok nélkül terhelné. A Tervezet 1283. §-a, melynek a német tőrvény 370. §-a megfelel, azt rendeli, hogy »a ki a hitelezőtől származó nyugtatványt mutat be az adósnak, a szolgáltatás átvételére felhatalmazottnak tartandó, ha csak az adósnak a körülményekből az ellenkezőre nem kell következtetni.* A német törvény 370. §-ának végtétele pedig így szól: sofern nicht die dem Leistenden bekannten Umstánde der Annahme einer solchen Ermiichtigung entgegenstehen.* Én a német törvény utóbbi intézkedését világosabbnak tartom, mert a Tervezet szövege igen tág tért enged, miért is ajánlanám a tervezet végtételét így felvenni: »ha csak az adós előtt ismert körülmények a felhatalmazás feltevését ki nem zárják.* A Tervezet ugyanis itt egy vélelmet állapit meg az adós részére, melynél fogva vélelmezheti, hogy az, ki a nyugtával nála jelentkezik, a hitelező meghatalmazottjaként jelentkezik, ezen vélelem azonban nem foroghat fenn azon adósnál, ki az előtte ismert körülményekből kizártnak kell hogy tekintse a meghatalmazás fenforgását, ezért én itt nem az általánosságban felhozott »körülmények«-re. hanem az adós előtt ismert körülményekre helyezem a fősúlyt. A hitelezőtől estve megszökött segéd a lopott nyugtával reggel jelentkezhetik az adósnál. A megszökés és a lopás körülményei fenforognak, de ha azokról az adós nem tudott, a fizetés jóhiszeműségéhez kétség nem férhet. A Tervezet 1284. és 1285. § ai az életből és a törvénykezési gyakorlatból merített tapasztalatok alapján igen helyesen állapítják meg, hogy a tőke nyugtázása a járulékok kiegyenlítésének vélelmét állapítja meg és hogy a későbbi részlet nvugtázása. az előbbi részletek kiegyenlítésének vélelmét is megállapítja; és igen helyes az 1285. §-ban kifejezésre jutott azon intézkedés is, hogy a jogosult által kiállított nyugtával szemben az azt kiállítónak nemcsak a teljesítés meg nem történtét, de azt is kell bizonyítania, hog' a nyugtát csak a teljesítés reményében vagy más alaptalannak bizonyult feltevésből állította ki. Dr. Weiss Ignácz, brassói ügyvéd. /( A birói letét a Tervezetben.*) A Tervezet azért nem terjeszti ki közönséges adóslevél esetére az adós letétbehelyezési jogát (T. 1286. §.). mert az 1257. szerint az átruházásról szóló értesítés megtörténtéig az adós mindig fizethet az eredeti hitelező kezeihez és az 1262. §. szerint pedig az értesítésig felmerült összes kifogásait az engedményesnek is ellenvetheti. Ez kétségkívül igaz is. És ha ezen szempontból a Tervezet kimondotta azt, hogy közönséges — vagyis nem értékpapír minőségével biró — okiraton alapuló követelésnél az adós nem követelheti a megsemmisítési eljárást a teljesítés előtt, hanem kénytelen legyen beérni hitelesített aláirásu vagy közokiratba foglalt nyugtával, ugy ezt helyesnek kell elismerni. De semmiképpen sem helyes dolog az adóst megfosztani azon jogtól, hogy a tartozás letétbehelyezésével menekülhessen a kötelem súlya alól Miért legven kénytelen az 1286. §. érthetetlen rendelkezése szerint a „saját költségén''' beszerezni a hitelesített aláirásu nyugtát, mikor elvégre is az, hogy a hitelező elvesztette az adóslevelet, nem az ő hibája, hanem a hitelezőé ? Eddigi joggyakorlatunk szerint is csak birói letétbehelyezésre kötelezhető az adós, ha a hitelező az adóslevelet visszaadni nem képes, mindaddig, mig az adóslevél megsemmisítésére vonatkozó határozat jogerőre nem emelkedett.1) Az osztr. polg. törvénykönyv 1428. §-a ugyanezen elvi álláspontot foglalja el, csakhogy az adósnak alternatív jogot adott olyképpen, hogy birói letétbe is helyezheti a tartozást, de ki is fizetheti azt a hitelező kezéhez, ide ez esetben joga van a biztosítékot kérni. »Besitzt der Glaubiger von dem Schuldner einen Schuldschein, so ist er nebst Ausstellung einer Quittung verbunden, denselben zurück zu gebén oder die allenfalls geleistete Abschlagszahlung auf dem Schuldscheine selbst absehreiben zu lassen. Der zurück erhallene Schuldschein ohne Quittung grün*) L az előbbi közleményeket a 38—41. és 43—46. száraokban. ') , Értékpapír fogalma alá nem esó közönséges kötelezvény elveszése esetében a kötelezett tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, kívánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbehelyezésére feljogosittassék." (33. sz. teljes ülési I döntvény.)