Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 47. szám - A kötelmek megszünése. Teljesítés. Tervezet 1275-1304. §§ [1. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. 5 A német szövegbe felvett -hitelező kezéhez, szavakat feleslegesnek tartom, mert az magától értetődik, hogy a teljesítés a jogosult kezéhez kell hogy történjék. Az 1275. §. második bekezdése azt rendeli, hogy »nem jogosult személy kezéhez való teljesítés 1026. §. eseteiben érvényessé válik*; az 1026. §. pedig azt mondja, hogy >nem jogosult személynek valamely tárgy iránti rendelkezése hatályossá válik, ha a jogosult személy a rendelkezést jóváhagyja, a jóváhagyás a 944. §. harmadik bekezdésének korlátai között visszahat a rendelkezés időpontjára*, továbbá, hogv »hatályossá válik a rendelkezés akkor is, ha a rendelkező a tárgyat "vagy a rendelkezési jogot utóbb megszerzi* és végül, hogv »ezekben az esetekben, ha egymással ellenkező több rendelkezés történt, csak a korábbi válik hatályossá.* A 944. §. harmadik bekezdése szerint pedig »az utólagos hozzájárulás (jóváhagyás) ellenkező kikötés hiányában visszahat a szerződés megkötésének időpontjára, de nem érinti a jóváhagyó fél saját előző rendelkezéseinek vagy az ő jogán végrehajtási vagy csődeljárásban tett rendelkezéseknek hatályát.* A német törvény 362. s-ának második bekezdése így rendelkezik: »\Yird an einen Dritten, zum Zwecke der Erfüllung geleistet, so finden die Vorschriften des 185. Anwendung.* A 189. §. pedig azt rendeli, hogy »eine Verfügung die ein Nichtberechtigter über einen Gegenstand Irifft, ist wirksam, wenn sie mit Einwilligung des bereehtigen erfolgt,* és -die Verfügung wird wirksam, wenn der Berechtigte sie genehmigt oder wenn der Verfügende den Gegenstand erwirkt, oder wenn er vom Berechtigten beerbt wird und dieser für die Nachlassverbindlichkeiten unbeschrankt haftet. In den beiden letzteren Fallen wird. wenn über den Gegenstand mehrere mit einander nicht in Einklang stehende Verfügungen getrofíen worden sind, nur die frühere Verfügung wirksam.* Nagyjában a két törvény majdnem szószerint azonos, némelyekben azonban egymástól eltörnek. Mig ugyanis a magyar I'ervezet a jogosultnak csak utólagos jóváhagyását emliti, a német törvény a jogosultnak előleges beleegyezését is —- igen helyesen — e helyen hozza fel; mig másrészről igen helyes az a Tervezet részéről, hogy »a tárgy vagy jog utóbb való megszerzését* is felvette, mert a német törvénv a »jog« megszerzéséről csak mint örökösödés utján való megszerzésről szól, holott kétségtelen, hogy a tárgy, de a jog is másként is megszerezhető, a megszerzés módja mit sem változtathatván a megszerző intézkedésének hatályán. Azt, hogy a Tervezet nem emeli ki itt, hogy ily esetben a rendelkező rendelkezésének hatálya attól függ, hogy az öröklött hagvaték tartozásaiért feltétlenül felelős, nem tartom hiánynak, mert ez iránt a Tervezet az örökösödési jog szabályozásánál intézkedik. Szükségesnek tartanám azonban, hogy a Tervezet is, mint a német törvény, intézkedjék azon esetről, ha a harmadik rendelkezőnek a jogosult válik örökösévé és viszont, ha megfordítva a rendelkező válnék a jogosult örökösévé és ha mindkét esetre kimondaná a harmadik által tett rendelkezés hatályosságát, mert ha hatályossá válik a harmadik rendelkezése, ha a jogosult lesz a rendelkező örökösévé és pedig tekintet nélkül arra, hogy a jogosult előleges vagy utólagos jóváhagyása hozzájárult, csak természetes, hogy a rendelkező harmadik rendelkezésének hatály biztosíttassák azon esetben is, ha ez lesz a jogosult örököse^ mert hiszen saját ténykedésének felelősségét kell viselnie. Az 1026. §. végtételét, mely az ellentétes több rendelkezés közül, a korábbinak tulajdonit hatályt, nem tartom egész világosnak és ezen zavart csak emelik az -ezekben az esetekben* szavak. A Tervezet szövege szerint ugyanis csak az ott említett két esetben, t. i. a jogosult személy jóváhagyása vagy a tárgynak vagy jognak a rendelkező részéről történt megszerzése esetében felmerülhető ellenkező rendelkezések alkalmából lenne a korábbi rendelkezés hatályos A zavar onnan ered. hogy e szavak -ezekben az esetekben*, a német törvény 185. §-a végtétele e szavainak »in den beiden letzteren Falién*, akart megfelelni. Ámde a német törvényben a két utóbbi eset alatt csak az értendő, hogy -ha a rendelkező a tárgyat megszerezte vagy a jogosult a rendelkező örököse lett«, de nem az az eset is, ha a jogosult a rendelkezést jóváhagyta, a mi természetes is, mert ez esetben, ha a rendelkező bármennyi eltérő intézkedést tett is, csak a jóváhagyott lehet hatályos De nem tiszta a hivatott intézkedés azért sem. mert nem mondja ki határozottan, hogy a szabáh ózott esetben csakis a harmadik rendelkező ellentétes intézkedését tárgyazza-e és igy okot ad azon feltevésre, hogy itt azon esetekről is szó van, ha a harmadik rendelkező és a jogosult tesznek több ellentétes intézkedést, mely eset egyáltalában nincs szabályozva, habár előfordulhat. Tekintve azt, hogy ezen esetek különféle alakban jelentkezhetnek, nem lesz czélszerütlen azokra itt reámutatni. Ha a harmadik rendelkező rendelkezett és azután a jogot vagy tárgyat megszerezte vagy a jogosult örököse lett, avagy ha a jogosult lett a rendelkező örököse, a rendelkezés hatályossá válik, ez természetes. Ha a harmadik rendelkezett és azután a tárgyat vagy jogot megszerezve, ujabb eltérő intézkedést tesz, avagy ha ugyanezt teszi miután a jogosult örököse lett, nemkülönben ha a harmadik intézkedett és a jogosult ennek örökösévé válván, eltérő intézkedést tesz, — ezen esetekben a korábbi rendelkezés lesz hatályos, ez is természetes. Ha azonban a harmadik intézkedett és mielőtt a jogosult a harmadiknak örököse lett, a jogosult ellentétesen intézkedett, avagy ha a harmadik intézkedett és mielőtt ez a jogosult örököse lett, a jogosult ellentétes intézkedést tett, mely intézkedés lesz ezen esetekben hatályos? Én azt hiszem, hogy az első esetben a jogosult eltérő intézkedése, tehát nem a harmadik — korábbi — intézkedése lesz hatályos, mert a jogosult eltérő intézkedése a jóváhagyás hiányát documentálja; és a második esetben ugyanez áll. mert itt is a jogosult intézkedése a mérvadó. A Tervezet 1275 §-ának az 1026. §-ra való hivatkozása helyes, de az 1026. §-nak a 944. §-ra való hivatkozása jelen esetben zavarólag hathat. Az 1026. §. második bekezdésében azt mondja, hogy »a jóváhagyás a 944. §. harmadik bekezdésének korlátai között visszahat a rendelkezés időpontjára*, a 944. § ban pedig a korlátozások tekintetében az áll, hogy a hozzájárulás -nem érinti a jóváhagyó fél saját előző rendelkezéseit vagy az ő jogán időközben végrehajtási vagy csődeljárásban tett rendelkezéseknek hatályát*. Hát ez értelemzavaró intézkedés. Mert ha a jogosult a harmadik rendelkezőnek rendelkezése előtt, ezen rendelkezéssel ellentétes rendelkezést tett, ezen rendelkezés hatályát kell, hogy veszítse, ha a jogosult a harmadik rendelkező ellentétes rendelkezéséhez utólag hozzájárult; másrészt, ha a jogosult joga tekintetében végrehajtás vagy csődeljárás következtében a harmadik intézkedésével szemben ellentétes intézkedés tétetett, kétségtelen, hogy itt már a jogosult a harmadik intézkedéséhez hozzá nem járulhat és hogy ez hatálytalan lesz. A Tervezet 1276. § a — mely részben a német törvény 326. §-ának felel meg, nemkülönben a Tervezet 1277. §-a, mely a német törvény 363. § ának felel meg — igen helyes intézkedéseket tartalmaznak és pedig jobb és szerencsésebb, mert érthetőbb fogalmazásban, mint a német törvény, e mellett mind a két intézkedés uj is, mert eddig nálunk ezen esetek szabályozva nem voltak. Az 1276 §-nak második részét azonban igy fogalmaznám: a hitelező az utóbbinak adott eme meghatalmazást, ha a szolgáltatás tárrjiját nála veszélyeztetettnek tartja, visszavonhatja, de az adósnak a visszavonásból eredhető kárát megtéritni köteles. A -veszélyeztetés* fenforgása igy nem tétethetnék vitássá per esetén a hitelező és az adós között. A Tervezet 1277. §-ának második bekezdése a meg nem felelő vagy hiányos teljesítést tárgyazó értesítésről intézkedik igen helyesen, de a szöveg e szavai után -ha csak a hitelező* még e szavakat tartanám szükségesnek beszúrni -haladéktalanul vagv«,mert minden esetben kell idő a tényállás felismeréséhez. A Tervezet 1278. sj-ának első bekezdése, mely a német törvény 364. §-ának szószerint megfelel — egészen correct fogalmazásban helyes intézkedést állapit meg. Ugyanez áll az 1278. ^. második bekezdéséről, mely a német törvény 365. §-ának felel meg. A l'ervezet 127'.). §-a, mely a német törvény 366. §-ának kellene hogy megfeleljen, a következőleg rendelkezik: >Több kötelem alapján basonnemü szolgáltatásokra kötelezett adósnak oly szolgáltatása, a mely nem fedezi a hitelező irányában fennálló összes tartozásait, más megállapodás hiányában arra a tartozásra számítandó, a melyre az adós felismerhetően szánta. Ily akaratkijelenlés hiányában a követelések lejáraluk sorrendjében törlesztetnek, cgyidőben lejáró követelések közül pedig elsősorban a kevésbbé biztosított, azután az adósra nézve terhesebb. Ha e tekintetben is egyenlők, a szolgáltatás valamennyit aránylagosan apasztja.