Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 47. szám - Elbirtoklás. Tervezet 633-642. §§ [2. r.]

MAGÁNJOGI KOD1F1KACZIÓNK. 3 ragadás a legtöbb esetben nem egyéb, mint szemfényvesztő móka. Ha például arról van szó, hogy a repülő madarat, vagy azl a dolgot kerítsem hatalmamba, melylyel a tolvaj éppen menekül, ebben az esetben akaratom elhatározása nem elég az üdvösségre, mert az akadályok leküzdése nélkül hatalomra nem tehetek szert. Ha azonban például házat veszek, s az eladó annak a jeléül, hogy azt nekem átengedi, kiköltözik, mire való a külön elfoglalás, holott nincs mit leküzdeni, s hatalmam gyakorlásának semmi sem áll útjában. Az elfoglalást ilyen esetben kötelezővé tenni, annyit jelentene, mint mikor Geszler elrendelte, hogy kalapjának köszönni kell. Az üres formaságok zsarnokságának ideje lejárt. A nyűgöt egészen le kell rázni. Az előadottak szerint tehát a kézről-kézre való átadás, megragadás és elfogadás a tényleges hatalom megszerzéséhez csak akkor szükséges, ha az akaratelhatározás akadályokkal áll szemközt, s ezeket az akadályokat meg kell szüntetni. Ezt az álláspontot az uralkodó felfogás is igazolja azzal a szabályával, mely szerint az örökhagyó birtoka átszáll az örökösre. A létező hatalom megszűnése" minden különös eljárás nélkül is okul szolgálhat más hatalom keletkezésére. A mi a már megszerzett tényleges hatalom gvakorlását illeti, ennek megállapításánál is a "legszabadelvübb félfogásnak kell érvényesülnie. Minthogy a dolog nem lehet állandóan olyan helyzetben, melyből a "hatalom fennállása kitűnjék, igazságtalan zaklatás volna azt követelni, hogy a ki a hatalmat megszerezte, ennek megtarthatása czéljából igyekezzék állandóan nyilvánvalóvá tenni. A megszerzett tényleges hatalmat mindaddig, mig megszűnése minden kétséget kizáró módon kimutatva nincsen, létezőnek kell tekinteni. Abból a körülményből, mely szerint a megszerzett tényleges hatalom gyakorlásának jelei nem láthatók, annak megszűnésére következtetni nem lehet. A szabály eszerint ugy szól, hogy a megszerzett tényleges hatalom fennállását vélelmezni kell, ellenben a hatalom" megszűnését vélelem nem támogatja. A tényleges hatalom különböző nemei. A személy és dolog összeköttetésének egyes eseteit vizsgálva lényeges különbségeket lehet felfedezni. A cseléd hatalma például nem önálló, hanem a gazda uralmának egyik ága, mely csak a kezelésre szorítkozik. A kezelés fogalma teljesen visszatükrözteti a cseléd hatalmának tartalmát. A bérlő és haszonbérlő tényleges hatalma a használatban és haszonvételben, valamint az erre vonatkozó őrizetben nyilvánul, de ennél tovább nem terjed, s nem foglalja magában a ténvleges hatalom összes eszközeit. A zálogos hitelező tényleges hatalma arra irányul, hogy a dolog követelésének biztosítására és esetleg kielégítésére szolgáljon. A zálogban tartás sem meríti ki a dolog felett lehetséges hatalom egész erejét. A terjedelemben és minőségben rejlő különbség a tényleges hatalom egyéb nemei közt is létezik. Ezeket a különbségeket vizsgálva azt találjuk, hogy a tényleges hatalom öt alakból áll, nevezetesen a használat, haszonélvezet, kezelés, őrizet és rendelkezés Ezek az alakok együtt és külön-külön is alkothatják a tényleges hatalmat. A használat és haszonélvezet jelentősége olyan határozott, hogy félreértésre nem adhat okot. Az őrizet, kezelés és rendelkezés fogalmát azonban nem árt körülírni. Őrizet alatt a dolognak a személyhez való olyan viszonyát kell érteni, melynélfogva mások elől a dologhoz való hozzáférkőzés el van zárva. A kezelésnek az az értelme, hogy más helyett gyakoroljuk a tényleges hatalomnak valamely nemét. A tényleges hatalomból kifolyó rendelkezés a tulajdonban foglalt hasonló jogosítványtól annyiban különbözik, hogy nem vonatkozik a dolog jogi helyzetére, hanem csak külső állapotára. E rendelkezés kihat: a dolog megsemmisítésére, alakjának, helyzetének megváltoztatására és rendeltetésének megszabására. Ezeket a czélokat csak tényleges hatalom kifejtésével lehet megvalósítani. A felsorolt alakok a tényleges hatalom egyes nemeinél többféle változatban fordulnak elő. A képviselő, a megbízott kezel. A kezelés terjedelmét a képviselet és a megbízás tartalma határozza meg. A bérlő használ, a haszonbérlő haszonélvez. Ezenkívül a használatra és haszonélvezetre vonatkozó őrizet és a kezeltetés is megilleti. A zálogos hitelező, a becsületes megtaláló tényleges hatalma az őrizetre és az erre vonatkozó kezeltetésre szorítkozik. A letét is az őrizet hatalmán alapszik. A zárgondnok hatásköre az őrizetre, használatra, haszonélvezetre és kezeltetésre terjed ki. A superficies és emphyteusis a tényleges hatalom összes alakjait felöleli. A praecarium olyan, mint a bérlet és haszonbérlet. Az őrizet, használat, haszonélvezet, kezeltetés és rendelkezés a superficies és emphyteusis esetén kivül csak akkor összpontosul egy személyben, ha az, a ki a tényleges hatalmat mat gyakorolja" a dolgot magáénak tartja. A tolvajt is ide kell számítani, mert a lopás bevégzése után a dolgot magáénak tartja. Ha a tényleges hatalom meg van osztva, a rendelkezés hatalma mindig annak a kezében van, a ki a dolgot magáénak tartja. Minthogy a tényleges hatalom megoszlása esetében a dolog csak kivételképpen nincs annak az őrizetében, a ki azt magáénak tartja, ennélfogva azt kell vélelmezni, hogy az, a kinek a dolog őrizetében van, teljes hatalmat gyakorol. A tényleges hatalom egyes nemei nemcsak a minőség és terjedelem, hanem a védelem és joghatály tekintetében is különböznek. A tényleges hatalom védelme három alakban nyilvánul, nevezetesen az önhatalom gyakorlásában, a sommás visszahelyezésben és a tényleges hatalomhoz való jog vélelmezésében. Ez a vélelem a tényleges hatalom minden nemével együtt jár. Az önhatalmú visszafoglalás csak akkor illeti a tényleges hatalmat, ha az, a ki gyakorolja, jó hiszemben van. A sommás visszahelyezésben, vagyis a birói oltalomban is csak az részesülhet, a ki jóhiszemű. A jóhiszeműséget vélelmezni kell. A kezelésre vonatkozó tényleges hatalom magában véve nem szolgálhat alapul sommás visszahelyezésre. A mi a joghatályt illeti, elbirtokláshoz csak annak a tényleges hatalma vezethet, a ki a dolgot jóhiszeműen a magáénak tartja. Valamely dolog fölött tehát a tényleges hatalmat nemcsak egy, hanem több személy is gyakorolhatja. 1. Egy személy. Az őrizet, használat, haszonélvezet és rendelkezés egy kézben összpontosul. Kezelésről nincs szó. 2. Két személy. a) Az egyik őriz, használ, haszonélvez és rendelkezik, a másik pedig kezel. b) Az egyik őriz, a másik használ, haszonélvez és rendelkezik. c) Az egyik őriz, használ, haszonélvez, a másik rendelkezik. 3. Három személy. Külön van egyrészről az őrizet, használat, haszonélvezet, továbbá külön a rendelkezés és külön a kezelés. Alföldy Ede, nagy-becskereki klr. járásbiró. X Elbirtoklás. (Tervezet 633-642. §§.) 1. A Tervezet 633. íjának törvénynyé váltával háromféle elbirtoklás számára kell alkalmazást találnunk : a rendes három éves, a rendkívüli tizenkét éves és a leghosszabb harminczkét éves számára. Az első csoportnak az ingyenes jóhiszemű dologszerzés terére szorítandó szűkítése mellett szót emeltünk a mult közleményünkben, a másodikat hiába próbáljuk a Tervezet adta alapokra építeni, az bizony kártyavárnak mutatkozik. Ki legyen ugyanis a tizenkét éves elbirtokló? A tolvaj vagy rabló nem lehet, mert — bár a 633. §. 3. bekezdése oly szerencsétlenül van elhelyezve, hogy csakis a három éves elbirtoklás előfeltételeként látszik megkívánni a jóhiszemet,1) az Indokolás (II. k. 337. 1.) arról biztosit, hogy a tizenkét év is csak jóhiszemű birtokost juttat tulajdonhoz. A birtokban maradt találó szintén nem jóhiszemű, mert ő a találáskor, — ez volna a 617. § 3. bekezdése által megkívánt szerzés időpontja, — tudta vagy legalább is súlyos gondatlanságból nem tudta2) az 598. és 599. szakaszokat, melyek világosan megszabják, hogy >) Meg kell-e ennek igy maradnia "> *) Error juris nem menthetó !