Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - A birói letét a Tervezetben [8. r.]

8 MAGÁNJOGI KOD1K1KÁCZ1ÓNK. A birói letét a Tervezetben.*) (Die Zivilprozessordnung für das Deutsche Reich : 777. § )*). Hasonló védelme az adósnak tehát okvetlenül felveendő lesz a végrehajtási törvénybe, de már a polgári törvénykönyvbe is ajánlatos volna olyan intézkedés felvétele, hogy minden esetben, midőn a zálogtárgy pénzzé vált. legyen joga az adósnak a Tervezet 815. §-ában közölt jogot gyakorolni. III. A Tervezet egyébként a letétbehelyezés intézményétől meglehetősen vonakodni látszik. Eltérőleg a német polg. törvénytől, mely több helyütt megengedi a letétbe helyezés által való teljesítést ugy, hogv azt a hitelező elfogadni köteles, a Tervezet a letétbe helyezést mellőzte. Igv a Tervezet 1110. §-a kimondja, hogy: Az ados ellen vezeteti végrehajtás folyamán mindenki, aki az árverés által elesnék a lefoglalt dolgon való valamely jogától, vagy a lefoglalt dolog birtokától, jogosítva van a hitelezőt — esetleg beszámítás utján is — követelésére nézve kielégíteni.« A Tervezet tehát ^kielégítést* kiván, ez pedig letétbehelyezés által nem, hanem csupán fizetés vagy beszámítás által történhetik meg. Ezzel szemben a német polgári törv 2(38. §-a értelmében a jelen esetben a harmadik személy részéről való kielégítés »letétbe helvezés« által is megtörténhetik.2) A Tervezet különben nem indokolja meg. hogy miért nem engedi meg harmadik személvnek, hogy letétbehelyezés sel teljesítsen, s illetve a hitelezőt kielégíthesse, de nyilván consequens akart maradni az 1109. s-hoz, mely szerint: >Az adós helyett harmadik személy is teljesítheti a kötelezettséget, hacsak az a jogviszony természeténél, vagy külön kikötésnél fogva személyesen nem teljesítendő.« Miután tehát a Tervezet harmadik személytől feltétlenül >teljesitésU követel, megköveteli ezt azon harmadik személytől is. kinek a Tervezet 1110. § a szerinti valamely joga veszélyeztetnék. Nem szorul azonban sok magyarázatra, hogy a német polg. tkv. sokkal liberálisabb és harmadik személyek érdekében sokkal többet tett, midőn a letétbe helyezést, mely bizonyos körülmények között könnyebb a teljesítésnél, teljesítési eszközül elfogadta. Különben meg kell jegyeznem, hogy a német polg. törvénykönyv kommentátorai nincsenek ezzel a kérdéssel egészen tisztában. így Planck, az »authentica interpretatio* szerzője a n. polg. tkv, 268 §-ához fűzött megjegyzések között azt mondja :8) »4. Die Befriedigung des Gláubigers erfolgt durch Bewirkung der geschuldeten Leistung. Durch §. 268. Abs. 2. wird das Recht des Dritten aber dahin erweitert, dass er den Glaubiger auch durch Hinterlegung, sowie durch Aufrechnung befriedigen kann.« Itt tehát Planck ugy állítja elénk a n. polg tkv. 268. §-át, melyben a harmadik személynek az adós helyett való teljesítési joga kiterjesztetik.*) Azonban nyomban, ugyanazon pontban, egy sorral alább azt mondja: »Ob die Hinterlegung zulassig ist . . . . bestimmt sich nach den §§. 372. ff.« Ámde a 372. §. szerint akkor van helye a letétbe helyezésnek, ha a hitelező késedelemben van az elfogadás tekintetében.'') Csakhogy ezen esetben semmi kiterjesztésről nem beszélhetünk a 268. Jí-ban, mert hiszen, ha a hitelező késedelemben van, akkor az adós letéttel teljesíthet s miután ez esetben a ••Hinterlegung^ egyenlő a »Leistung< -gal természetes, hogy ezt, t. i a letételt, a hitelező harmadik személytől is köteles elfogadni, minden külön kiterjesztő törvényszakasz nélkül *) L. az előbbi közleményeket a 38—41. és 43-45. számokban. ') Az O. P. T. 465. §-a is hasonló elvet állit fel: »In wie fern ein Pfandglaubiger sich an sein Pfand zu haltén schuldig ; oder, auf ein anderes Vermögen seines Schuldners zu greifen berechtigt sei, bestimml die Gerichtsordnung." 2) „Betreibt der Gláubiger die Zwangsvollstreckung in einen dem Schuldner gehörenden Gegenstand. so ist Jeder, der Gefahr lauft, durch die Zwangsvollstreckung ein Recht an dem Gegenstande zu verlieren, berechtigt, den Gláubiger zu befriedigen. Das gleiche Recht steht dem Besitzer einer Sache zu, wenn er Gefahr lauft, durch die Zwangsvollstreckung den Besitz zu verlieren. Die Befriedigung kann auch durch Hinterlegung oder durcli Aufrechnung erfolgen (N. p. tk. 268. §.) 3) Planck : id. m. II. köt. 40 I. Ji Sőt kiemeli, hogy a „teljesités"-t tárgyaló 267. §-ból ez nem következnék önként. 5) „Wenn der Gláubiger im Verzuge der Annahme ist." is, és így a lervezet 1110. §-a szerinti harmadik személv által való kielégítés is történhetik letétbe helyezéssel, ha a hitelező elfogadási mórába esett, daczára annak, hogy ez külön kiemelve nincsen — mert hisz ez a Tervezet 1109. §-ának szükségszerű folyománya. Egészen analóg eset forog fenn a Tervezet 870. § ánál. <>A tulajdonos jogosítva van a jelzálogos hitelezőt kielégíteni, a mikor a követelés ő irányában, vagy a személyi adós irányában lejárt.' A Tervezet tehát itt is a »kielégítés* jogát adja meg csupán a tulajdonosnak. Ezen kielégítés jogának kiterjesztése oly értelemben, hogy ez letétbe helyezéssel is történhessék, egyedül az esetben van megengedve, ha a hitelező, nem ugyan elfogadási késedelemben van — hanem törlésre alkalmas nyugtát adni vonakodik. Ezen rendelkezés a T. 871. §-ában következőképpen van kimondva: »A tulajdonos a jelzálogos hitelező kielégítése fejében oly nyomtatvány átadását követelheti, a mely a jelzálogjog teljes hatályú telekkönyvi törlésének alapjául alkalmas. Ha a jelzálogos hitelező ily nyugtatványt át nem ad, a tulajdonos fizetés helyett a kielégítő összeget birói letétbe helyezheti.* A Tervezet tehát csupán ezen egy esetre szorítja a letétbe helyezés jogát, de általánosságban nem mondja azt ki. Éppen megfordítva áll a dolog a német polg. tvkv-ben, mely a letétbehelyezést az 1142. §-ban általánosságban megengedi0) s nem emeli ki külön az 1144. Ü nál, mely a tulajdonos azon jogát tárgyalja, hogy a jelzálogos hitelezőtől teljesítés ellenében törlési engedélyt stb. követelhet.7) A Tervezet szerint tehát nincs helye letétbehelyezésnek akkor, ha a teljesítés ellenében a jelzálogos hitelező a törlésre alkalmas nyugtát ad, de megtagadja a kötelezvény, vagy váltó kiadását, vagy ha azt kiadni nem képes. Ezen rendelkezés még megerősítést is nyer a Tervezet 1286. S-ában: >A teljesítés nyugtatványozásán kivül az adós, ha a követelésről adóslevél van kiállítva, annak visszaadását is követelheti. Ha a hitelező erre képtelennek jelenti ki magát, a nyugtatványt az adós kívánatára hitelesített aláirásu vagy közokirat alakjában köteles kiállítani és költségét maga viseli.* De miért ez a megszorítás0 Miért nem adjuk meg a tulajdonosnak s általában minden adósnak magának is azon jogot, hogy ily esetekben lelétbe helyezhesse a tartozás összegét? Mi biztositéka van a fizetni köteles adósnak, ha kap is nyugtát a hitelezőtől, de a kötelezvénye vagy váltója a hitelező kezében maradt ? És különösen szembeötlő ezen rendelkezésnek az adóssal szemben való kegyetlensége, ha figyelembe veszszük, hogy a Tervezet maga is gondol azon eshetőségre, hogy az adós fizet, de az adóslevél a hitelező kezében marad s azután harmadik kezére kerül, aki az adóstól másodszori fizetést követel! Nagyon természetes, hogy a harmadik jóhiszemű személyek szerzett jogait csorbítani nem szabad s azért a Tervezet 1288. §-a kimondja, hogy: »Az adós, a ki az 1287. § esetében tartozását kifizeti, a nélkül, hogy az okiratot visszakapta, vagy hogy az bíróilag megsemmisíttetett volna, oly harmadik személyivel szemben, aki az okiratot jóhiszemben kötött visszterhes jogügylet alapján tulajdonul megszerezte vagy zálogba vette, a történt fizetésre nem hivatkozhatik. Ugyanez áll megfelelően az adósnak a követelés megszüntetésére vagy megváltoztatásra irányuló egyéb jogügyleteiről.* Dr. Gábor Gyula, budapesti ügyvéd. ) „Der Eigenthümer ist berechtigt, den Gláubiger zu befriedigen, wenn die Korderung ihm gegenüber faliig geworden oder wenn der persönliche Schuldner zur Leistung berechtigt ist. Die Befriedigung kann auch durch Aufrechnung erfolgen" (N. p. tkv. 1142. §.) ) A fentebb előadott kétely természetesen ide is vonatkozik. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz, budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, B dapest, V., Báthory-utcza 20.