Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - Pinczejog. Tervezet 785-798. §§

MAGÁNJOGI KODlFlKACZ'üNK. 3 s viszont nem fognak pinczéknek neveztetni azon helyiségek, amelyek tényleg pinczékül használtainak. Kitűnik ebből is eléggé, hogy miért fontos annak meghatározása, hogy mi tekintessék pinczének, habár tényleg lakásnak használtatik is és hogy mi tekintessék lakásnak, habár tényleg pinczének használtalik is. Fontos lenne ez azért is, mert a bizottság az a része, a melyik a pinczejogot akarja, hogy bevétessék törvénykönyvünkbe, ugyanaz a része a fölülépitésjogot nem akarja szabályoztatni. És még azért is kívánatos a definitio, mert pinczék pinczék felett, felülépitések felülépitések felett keletkezhetnek, s ha összeomlik az alsó, bedül a felső is, pedig lehet az alsó értéktelen, mig a felső tetemesebb értékű. A tárgyalás folyamán a bizottság egyhangúlag szükségesnek találta a pinczejog szabályozását, a vélemények csak abban tértek el, hogy egyik önálló, a másik nem önálló ingatlannak kívánja azt tekinteni. Egyik vélemény az, hogy a pincze vagy alkotó része legyen annak a teleknek, amelyen a pincze bejárata van, vagv a bejárata helyén lévő külön ingatlan legyen. Ks ezt ugy kellenék megkülönböztetni, hogyha a pinczének és a teleknek, melyen a pincze bejárata van, egy a tulajdonosa, akkor lenne a pincze alkotó része annak a teleknek. Ha pedig a tulajdonosok különbözők, akkor a pincze külön ingatlant képezzen. Mások véleménye meg az. hogy a pinczejogra is olyan szabályozás lenne behozható, mint a felülépitményi jogra. Vagyis ép ugy lehet önálló külön telekkönyvi bekebelezés tárgya a felülépitmény joga és a pinczejog, mint a bányaművelési jog. Mindenik véleményben jogi hiba van. Az első szerint oly alternativitáshoz van kötve a pinczejog léte, vagy nem léte. amit a tulajdoni jog fogalma meg nem tür. sőt kizár. Hogy a pincze mikor lehessen külön birtoktest és mikor ne lehessen külön birtoktest, ezt nem lehet a pincze akaratától függővé tenni. Vagyis attól, hogy a pinczének egy-e a tulajdonosa meg a teleknek, vagy nem egy. Mert ma lehet egy, holnap nem egy. Ha egy ingatlant, ami ma egy, holnap két parczellába lehet, két tulajdonos részére, két önálló ingatlannak alakítani, miért ne lehetne a pinczét is a háztól különálló ingatlanná alakítani. S viszont ha külön tulajdonosa van is a pinczének meg a teleknek ma. holnap lehet az egy tulajdonosé. Sőt egy pinczéből is lehet két birtoktestet alakitani. A lejegyzés és hozzájegyzés, a telekegyesités és a telekelkülönités objectiv tana nem tűri azt a subjectiv irányt, hogy valamely dolog és annak alkotó része aszerint határoztassák meg, amint annak tulajdonosai különbözők, vagy nem különbözők. Mert ami valaminek az alkotó része, az mint ilyen sohasem lehet külön jognak, vagy különböző személyek jogainak a tárgya. Épugy, mint az, ami külön jognak, vagy különböző személyek jogainak a tárgya, mint ilyen nem lehet egyszersmind valamely más dolognak az alkotó része is. Az" hogy egy dolognak a tulajdoni joga több személyt illet, vagy az" hogy több dolognak a tulajdoni joga egy személyt illet, a jog fogalmához tartozik. Ellenben a dolog fogalma nem tartozik a. jog fogalmához, hanem attól teljesen külön álló fogalom. Nem lehet tehát a pinczét a tulajdonosok személvének többségétől, vagy egységétől feltételezetten önálló dolognak, vagy alkotó résznek tekinteni, mivel ezen esetben a tulajdonosok egységének, vagy többségének léte lenne az oka a pincze külön ingatlant, vagy alkotó részt képező voltának, mint okozatnak. Vagyis ha a causalis nexus a pincze önálló léte vagy nem léte között a személyek egységének vagy többségének a léte vagv nem léte döntené el, subjectiv alapon lenne ezen objectiv "kérdés megoldva Subjectiv ok tenné kettővé azt az objectumot, ami tényleg egy. Subjectiv ok tenné egygyé azt az objectumot, ami ténvleg kettő. Ellenkezik ez "a felfogás a telekkönyvi jószágtest jogi természetével, valamint a telekkönyvi tulajdonostársak jogi minőségével. Amaz abból áll, hogy mindenik jószágtest önálló egy egészet képez. Emez abból áll, hogy a társtulajdonosok egv személynek tekintetnek. " Amint" tehát külön telekkönyvi testté való alakítás nélkül külön ingatlant a pincze a telektől nem képezhet akkor sem, ha különbözők is a tulajdonosok, szintúgy külön telekkönyvi testté való alakítás mellett nem lehet a pincze alkotó része a teleknek akkor sem, ha egy azoknak a tulajdonosa. Más megkülönböztető criteriumai vannak tehát annak, amit a törvényelőkészítő bizottság tudós juristái bizonynyal ki fognak találni. II. A tárgyalások folyamán nyilvánult másik vélemény a pinczejogot a felülépitményi joggal akarja azonos módon szabályozni. Ez első sorban is fogalmi lehetetlenség. Mert ami felülépitmény, az nem lehe' pincze. Mért továbbá ami pincze. az nem lehet felülépitmény. Az egyik tűz, a másik viz. Ez amiben lényegileg különböznek. Amiben pedig megegyeznek ez az, hogy mindkettő építmény. Mindkettőnek a föld felülete is képezi anyagát. Es pedig a felűlépitménynek egészben. A pinczének pedig azon részében, ahol annak bejárata van. A szabályozás ezen módjára nézve azonban a bizottság egyhangú véleménye az, hogy ennek jogi alakba öntésénél az elmélet és tudománv követelményeinek teljesen megfelelő eredmények eléréséről íe kell mondani. Hogy lehessen tehát a pinczejognak alakjául oly conceptiót elfogadni, amely a jogtudomány követelményeinek meg nem felel, mikor létezik oly megszerkesztési mód is. ami ugy az elméleti, mint a gyakorlati jogtudomány igényeinek teljesen megfelel. Amire a bizottság jogtudósai bizonyosan rá fognak jönni. Annak elméleti meghatározásáról, hogy mii} en jog a felülépités és a pinczejog, az lett mondva, hogy legjobban megközelíti elméletileg a lényegei az, ha azt mondjuk, hogy ezen jog nem más, mint dologi jog ingatlan természetével felruházva. Ez azonban nem tökéletes. Mert a dologi jog általános kifejezés, aminek három alakja van, úgymint a jus in re proprio és jus in re aliena közös és ugyanezek különös alakja. Ezen jogok constructiója külön jogintézmény alakjában szándékoltatik, holott hasonló jogokat a szolgalmi jogok közt is találunk. Eredete ezen intézményeknek is azokkal azonos. Szükségök amint az embereknek van, hogy egymásnak mindenféle szolgálatot tegyenek, ami nélkül meg nem élhetnénk egymás mellett, szintúgy az egymás mellett lévő telkeknek is szükségök van, hogy egyik a másiknak szolgálatára legyen. Azon tény, hogy a pinczejog jus in re aliena, mint a fölülépitésjog is, amellett szól, hogy ezen jogok a szolgalmi jogok keretébe tartoznak. Mert csak a servitus jus in re aliena. S igy minden ami jus in re aliena: servitus. A pinczejog és a felülépitésjog servitutes personarum, és nem servitutes praediorum. Amennyiben azonban a személyes szolgalmak csak meghatározott személyek javára szolgálnak és sem élők között át nem ruházhatók, sem az örökösökre át nem szállanak, ellenben a pinczejog és fölülépitésjog ilyen átruházás és átszállás tárgyát képezik, ezek ennyiben különböznek a személyes szolgalmaktól. Ez az egy körülmény azonban nem igényeli, hogy ezek külön jogintézményként construáltassanak a törvényben Különösen, ha azon lényeg vétetik tekintetbe, hogy ez is csak ususfructus, mint a személyes szolgalmak és a telki szolgalmak. Egyik a személyek, másik a telkek, harmadik a tulajdonosok ususfructusa. De meg az idegen dolog használatának a jogát is lehet dologi jogként construálni, akkor is, ha nem telek, hanem személy javára szolgál, s a kötelem constituálása értelmében élők között és halál esetére is átruházhatóvá tehető az. Ami pedig az igazságügyminiszter urnák a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság első teljes ülésén tartott megnyitó beszédének ama kijelentését illeti, hogy ugy akarja a magyar jogot megíratni Werbőczy módszere szerint, amint az az évszázadok alatt a magyar nép életéből és szükségleteiből kifejlődött, megtisztítva attól, ami benne idegen, — ebből az tűnik ki, hogy a miniszter ur éber kritikai szelleme nemcsak nem keres uj és merész jogi alkotásokat s kellő értékére fogja tudni leszállítani a helyes határokon tulfcsapongó képzelet önkényes constituátióií, hanem ezen kívül még a történetíró multat és jövőt látó éles szemével akar e nagy nemzeti mü szellemébe belelátni s elvetni ebből mindent, ami idegen jogok utánzása, ami nem történeti foganatu. A pinczejog s vele kapcsolatban a fölülépités és magasépítés és örökhaszonbér is legjobban beleilleszthetők a szolgalmi jogok közé. Kunfalusy István, nyíregyházi kir. törvényszéki biró.