Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - Pinczejog. Tervezet 785-798. §§

MAGÁNJOGI KODlFlKACZlÓXk. A 644—647. íj-okra észrevételem nincs, csak mellékesen jegyzem meg, hogy jóllehet az indokolás maga kazuistikusnak mondja a 646. §-t: nagyon szerencsésnek tartom a szövegezését. A 648. -i-t stylaris szemponthói ekként módosítanám : A viz időleges visszavonulásával, apadása- vagy áradásával a meder tulajdona nem változik meg. A 649. §-hoz is csupán stylaris szempontból van hozzászólásom így lenne szövegezendő: A 64H—647. §-ok szerint való tulajdonszerzést vagy változást az igazolásuk alapján a telekkönyvbe be lehet jegyezni. Ami a 650. § t illeti : a német ptkv. az ő ahstract dologi szerződés elvével ott van, ahova rövidebb vagy hosszaid) idő multával mi is el fogunk jutni. Ami kivált a jogczim kértlésérc vonatkozik : annak kár olyan veszedelmesen nagy jelentőséget tulajdonítani. Tetszik-e vájjon ösmerni az »átadást< mint jogczimet? Nos. én nem tudom, divatos e más vidéken: az én hazámban szokás, hogy az apa még életéhen széjjelosztogassa az ingatlan vagyonát a gyerekei közt, akik majdan megörökölnék. A falusi jegyző készít az apa és a gyermekek közt »átadási szerződést*, amely szerint az apa a gyermekeinek sem el nem adja, sem ajándékba nem adja, sem velük el nem cseréli az ingatlanát, hanem egész őszintén átadja (néha igy: »az örökségrészükbe betudandólag«) s a telekkönyvi hatóság sub titulo >átadás« bekebelezi a tulajdonjogot a gyermekek javára. A titulus és a modus szent elve igy keverékük össze a profán gyakorlatban. A telekkönyvi rendelet 81. s-ának b) pontja jogügyletet követel tudvavalóképp.) Hogy lesz ez. ha a Tervezet 650. § ában megszabott érvényes kötelezettség* kivántatódik meg az átruházáshoz:'' A kérdés — ne tessék rám neheztelni — jóformán a szerint igazodik el, hogy az illeték-szabályok megmaradnak-e a mai mivoltukban vagy sem. Az a valószínű, hogy az adásvétel és az ajándékozás után való illeték nem lesz egyforma s a szülők és a gyermekek közt történő ajándékozás után az illeték kisebb lesz, mint az adásvétel után való. Ennélfogva a Tervezet törvénynyé váltakor az ilyen »átadást< a szerződésben annak fogják megjelölni, ami: ajándékozásnak. Ha történetesen valami agrárius vagy fmancz-érdeknél fogva — semmit se lehessen előre tudni — az idegenek közt való ajándékozás után is kisebb talál lenni az illeték, mint az adásvétel után: akkor majdan adásvétel esetén is ajándékozás leszen a szerződésekben kitüntetendő jogczim s a felek közül az átruházó (eladó) el fogja ösmerni a szerződésben, hogy ő a tulajdont szerző személynek (a vevőnek) elajándékozta az ingatlant és az ajándékozás, mint »az átruházásra irányuló érvényes kötelezettség« epidemiaszerüen fog grasszálni a telekkönyvi betétek B. lapján; ugy hogy az illeték-ügy mysteriumaiban járatlan statisztikus kideritendi, hogy a magyar birtokososztály három negyedrészét tékozlás miatt gondnokság alá kell helyezni. Mert nem az a fontosabb, ami az irásba kerül, hanem az: ami valósággal megesik. A magam gyakorlatából is tudom, számos távolabbról szemlélt jogvitából is — mert az égbolt mindenütt egyformán borítja be a szemhatárt —, hogy a blanketta kedveért az adásvételi szerződések legalább felének a szövegében benne marad a vételár nyugtatványozása akkor is, amikor a vevő valósággal meg nem fizette még a vételárat. A felek nem nagyon tudják, hogy a vételárhátralékra a zálogjog után illeték nem jár ; ha tudják is : a törlési nyugtabélyeg és a kitörlési kérvény költségei zavarják őket. Ezeket mindenképp meg lehet takarítani. A fináncz ellen történik a vételár-összeg valótlaB kitüntetése is a szerződésekben. Ilyen tengernyi sok van nemkülönben. A mondó vagyok, hogy legalább 90 százalék. Senki ember fia nem kél birokra a lelkiösmeretével, ha a kincstárt kell megrövidíteni. Ámde ez nem erre a lapra tartozik. Azt akarom csak mondani, hogy a 650. §. körül folyt igazán nagyon szép vita a maga mélységével és hatalmas apparátusával sem markol az eleven életbe. De — ismétlem — akadémikus disputának igazán gyönyörű. A többiek között éppen Schwarz Gusztáv, akinek kitűnő érzéke van a gyakorlati követelések iránt, éppen ő volt az, aki azt vitatja, hogy a jogezim-megjelölés és a jogczim érvényes ségének a kutatása a felekre zaklatás-számba megy, de a "jogbiztonságnak, az anyagi igazságnak mégis ez az álláspont kedvez, holott az ingatlan forgalomban ez az utóbbi tekintet fontosabb, mint a lebonvolitás evorsasáea« (Jegyzőkönyvek 5. füz. 85. I.). *" B Hát — kérem — a jogezimnek a szerződésbe irása csöppet sem gátolja azt a gyorsaságot. Azt pedig nem értem, hogy az anyagi igazság hogyan-miképpen fonódik ehhez a kérdéshez. Kis Fái azt akarja, hogy az ő háza-földje helyett adjon neki Nagy Péter pénzt vagy cséplőgépet; vagy fizesse ki érette az adósságát; vagy tartsa el őt meg a felesegét életük fogytáiglan: Kiss Pál biztosítja is magát, hogy megkapja az ellenértéket, de a telekkönyv elé kerülő okirat jogezimét száz Kiss Pál közül kilenczven csak a vagyonátruházás olcsósága szögelletéből nézdegéli és a jogczim semmivel sem okoz nekie több gondot, mint amekkorát az abstract szerződési elv szerezne. Mindezekért pedig nem kell éppen bennünket, a gyakorlat embereit, naivaknak tartani. Bölcsen tudom én azt, hogy a jogezimnek mégis csak nagyobb a jelentősége, mint a huszárok nadrágján a zsinórnak. A vevő feje nem fáj az eladó adósságáéit, a megajándékozott éjszakai nyugalmát pedig a köteles rész is zavarja. Azt mondom én csak, hogy az eleven élet a telekkönyvi átírásra szolgáló okiratban figuráló jogezimen tulteszi magát, ha szüksége van rá. Akármilyen aprólékos pillanatnyi érdekért. A felek tudatlanságából-e; a községi jegyzők és a többi zugirászok felületességéből, járatlanságából e ; illetékmegtakaritásáért-e; a szerződés blanketlák rövidebb kitölthetésének okáért-e: mindegy. Ami a »könnyelmű, elhamarkodott* átruházás kérdését illeti (Jegyzőkönyvek V. füzet 76. L): nem látok abban ellene garancziát, ha a jogalap megjelölését kívánja is a törvény. Aki könnyelműen és elhamarkodva ruházza át a vagyonát, annak a jogczim egy szempillantásnyira sem köti meg a kezét. Ha az átruházásra való szándék megvan: éppenséggel nem törődik az átruházó vele. hogy minek keresztelik el az átruházást a telekkönyvi hatóság kedveért. Dr. Révész Ernő, szabadkai ügyvéd. X Pinczejog. (Tervezet 785—7i)8. §§.) A germánjogokban a Baurecht kétféle irányban működik: fölfelé és lefelé. Ezen az alapon egy kalap alá kerülne a fölépítmény és az alépítmény, mint a pinczejog tárgya. Az építkezés azonban nem jogi, hanem technikai functió. n,s csak ezen az uton jöttek rá, hogy a Baurecht tulajdonképen háromféle: Untergebáude, Obergebáude és Hochgebáude. Mindhárom szó maga kifejezi magyarázat nélkül, hogy mit jelent. Mindnek külön jogi jelentősége is van. Az egyik a pinczejogot, a másik a fölépitményi jogot, a harmadik az emeletek külön tulajdoni jogát fejezi ki a jogban. A magyar általános polgári törvényköny tervezetét előkészítő állandó bizottság jegyzőkönyvei szerint ezen jogok különös megvitatás tárgyává lettek kitűzve, melyek közül különösen érdekes hazai jogunk szempontjából a pinczejog. Bármennyire elterjedve volt és van is jó bortermő vidékeken, hazánkban a pinczeépitkezés, jogforrásainkban és gyakorlatunkban a pinczejogról említést mégsem találunk. Még maga Werbőczy is csak a pincernarum regalium magisterről tesz az I. 94. alatt említést mintha azzal, hogy megvan a joghatalmu pinczemester, a pinczejogot teljesen megszabályozta volna. Á germánjogokban már feltalálható lett a Kellerrecht is a fentebb emiitett jogfejlődés folyományaként, de. hogy megfelel-e ez a szó a helyes jogfogalomnak, annak amit azzal ki akarnánk fejezni, még ez is kétes. Igaz ugyan, hogy pincze alatt legtöbbször egészben a föld színe alatt lévő. vagy hegyoldalba vájt helyiséget értünk, amiben főleg bort szoktak tartani. Ujabb időben azonban a pinczéket már nemcsak a föld alá, hanem a föld színe felé is kezdik építeni. És nemcsak boros pinczékül, hanem sör, jég és élelmi szerek tartására,' városokban pedig raktárul, mosókonyhául, fűtő- és tüzelő anyagok elhelyezésére, sőt lakásul is használják. Épen Budapest az, mely a statistikai kimutatások szerint a pinczelakások tekintetében a continentalis nagyobb városok közt aránylag a legelső helyek egyikét foglalja el s igy e kérdés ez okból is igen actualis nekünk. Ha már most ezen építkezések mind a pinczejog elnevezéssel foglaltatnak össze és pinczéknek neveztetnek, ezáltal oda jutottunk, hogy pinczéknek fognak neveztetni azon nemcsak földalatti, hanem földfeletti helyiségek is, ahol emberek laknak.