Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 3. szám - A kötelmek megszünése teljesités utján. Tervezet 1275-1304. §§ [2. r.]

8 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. dig össze a bíróság székhelyével, ennélfogva az adós gyakran nincs abban a helyzetben, hogy a letételt kellő időben foganatosítsa. A német polgári törvénykönyv ennek a hátránynak elhárításáról következően intézkedik: „Js< die hinterlegte Sache der Hinterlegungssiette dureh die Post übersendet worden, so wirkl die Hinterlegung auf die Zeit der Aufyabe der Sache znr Post zuriick". Ez az intézkedés azonban hiányos, mert abból a leglényegesebb meghatározás kimaradt. A póstáraadás csak akkor tekinthető egyenlő értékűnek a letétellel, ha a teljesítés helyén történik. Az 1292. §. módosításra és kiegészítésié szorul. A letételnek a teljesítési heh/ bíróságánál kell történnie. Más bíróságnál csak abban az esetben lehet a szolgáltatás tárgyát érvényesen letenni, ha az adós, a teljesítési hely holléte iránt, vétlen bizonytalanságban van. Ha a letétel a teljesítés helyén abból az okból nem foganatosítható, mert az illetékes bíróság másutt van, s az adós a letét tárgyát póstán küldi, ebben az esetben a letételt a póstáraadás időpontjában kell megtörténtnek tekinteni. Az 1293. §. feljogosítja az adóst annak kikötésére, hogy a viszontszolgáltatásra kötelezett hitelező a letét felvétele előtt a viszonos kötelezettség teljesítését igazolja. Kzzel az intézkedéssel összefügg az 1296. §., mely a hitelezőnek ad jogot arra. hogy az adóstól a letét felvételéhez esetleg szükséges nyilatkozat kiállítását követelhesse. Azok az esetek, melyekre ez a két S. vonatkozik, ritkák. Ellenben az 1291. íi. életbevágó intézkedést tartalmaz. ..1294. §. A megtörtént letétekről a hitelező és a kik a letét tárgyára nézve érdekeltek, a bíróság által értesitendök. Szeméig szerint nem ismert vagy ismeretlen helyei/ tartózkodó érdekeltek részére ügygondnok rendelendő ki. Mihelyt az értesítés bárcsak egyetlen érdekelttel szemben is megtörtént, az adós a letétet egyoldalúan többé nem veheti vissza." Hogy a hitelezőt a letételről értesíteni kell, az kétségtelen. Csak az a kérdés, hogy a bíróságra vagy az adósra kell-e az értesítést bízni. Az értesítés jogok megóvása és károsodás megelőzése végett szükséges. Ugy az adósnak, mint a hitelezőnek érdekében áll, hogy a hitelező a letételről, miheztartás végett, minél előbb értesüljön, nehogy oly lépéseket tegyen, melyek a letétel folvtán feleslegesekké váltak. Minden pillanat, mely a letétel és az értesítés közt eltelik, veszélyt rejt magában. Ezt a veszélyt a lehető legkisebb mértékre kell leszorítani. A hivatalos eljárás, gyorsaság tekintetében, még akkor sem versenyezhet a magánosok dolgával, ha a tökély legmagasabb fokára emelkedik. A magánosok eljárásának ezt az előnyét nem szabad értékesítés nélkül hagyni. Ennélfogva a letétről való értesítést az adós kötelességévé kell tenni. Ezzel azonban nem válik feleslegessé a bíróság értesítése, hanem csak annyiban vészit jelentőségéből, hogy nem anyagi, hanem alaki jogszabálynak kell tenni s ennélfogva meghatározása az eljárási szabályok közé tartozik A hitelezőn kivül más érdekeltek értesítésének szabályozása sem tartozik az anyagi jog körébe, s ennélfogva az 1294. §. így módosul: A letételről az adós hitelezőjét haladéktalanul értesíteni tartozik, s e kötelességmulasztásából eredő kárért felelős. Az értesítés elmaradhat, ha az adós a hitelezőnek kilétét, vagg tartózkodási helyét véletlenül nem ismeri. Az előadottak következményeképen az 1295. §. sem maradhat meg változatlanul. 1295. §. Az értesítés megtörténte után is visszakövetelheti az adós a letétet, ha a letétel a törvényes előfeltételek hiánya miatt hatálytalan. Harmadik személynek a hitelezővel szemben a letétre szerzett jogai a letét visszaadását ez esetben nem gátolják. Mennyiben követelhető vissza a letét alaptalan gazdagodás okából az 1762—1771. §-ok szerint ítélendő meg. Minthogy a hitelező értesítésének a letétel után haladéktalanul meg kell törlénni, s minthogy a kötelem megszűnése a letétel időpontjában következik he, kétségtelen, hogv az adós a letét tárgyára vonatkozó rendelkezési jogát, a letételkor rendszerint elveszti. Eszerint az általános szabály csak akkor lehet kifogástalan, ha ugy szól, hogy az adós a letétet egvoldaluan vissza nem veheti. Érthetetlen ennélfogva a német polgári törvénykönyvnek a 376. §-ban foglalt az az álláspontja, mely az adós visszavételi jogát általános szabályként állítja fel s ezt a jogot csak kivételképen korlátozza Á német polgári törvénykönyv indointézkedik. kiloszól : letétel kolása nem tartalmaz erre vonatkozóan megnyugtató magvarázatot. Visszavételnek csak abban az esetben lehet helye, ha s letétel joghatálya megszűnik vagy be sem következett. A joghatály megszűnéséi előidézheti a felek megegyezése, bírói ítélet és bontó feltétel bekövetkezése. Joghatályra egyáltalában nem lesz szert a letétel, ha a törvényes kellékeket nélkülözi Az 1295. ^-t így kell szövegezni : Az adós a hitelező beleegyezése nélkül csak akkor veheti vissza a. letétet, ha ez a törvényes kellékek hiánya miatt hatálytalan, továbbá akkor is, ha az az ok, mely a letételt szükségessé tette, bírói határozat folytán vagy egyébként megszűnt. Á tervezet 129."). íj ának második és harmadik bekezdése felesleges, mert az ezekben foglalt szabályok komolyan nem vitásak, s ennélfogva törvénybeigtatásra nem szorulnak Az 1297. §., mely a letétel költségeiről intézkedik, gástalan. Az 1298. S- a letétre vonatkozó jogok elévüléséről „1298. §. A hitelezőnek a letétre való joga elenyészik, ha a időpontjától számított husz év alatt nem kéri a kiutalványozást, vagy ha kérelme sikertelensége esetében a fenti határidő lejáratától számított tiz év alatt a letétre való jogának elismerése iránt keresetet nem indít. Ha a részére kiutalványozott letétet fel nem veszi, az államkincstár ellen támasztható követelése a kiutalványozó végzés jogerőre emelkedésétől számított husz év alatt évül el. Ezen határidők eltelte után a természetben őrzött letéti tárgyak az államkincstár tulajdonába mennek át.u Az elévülésre vonatkozó általános szabályok a birói letételre és őrizetbeadásra vonatkozó alkalmazásukban hiányosoknak bizonyulnak. Nevezetesen kétséget hagynak fenn az iránt, hogy az elévülés kinek a javára szolgál és hogy mikor kezdődik. Az általános szabályok e helyütt különleges kiegészítésre szorulnak. A törvénytervezet 1298. S-a csak a hitelező jogainak elévüléséről szól, holott az adósnak és még másoknak is lehet közük a letéthez. Az elévülési idő tartamát e helyütt nem lehet szóvá tenni, mert ennek csak az elévülésre vonatkozó általános szabálvok bírálatánál van helye. Az 1298. S-t következően lehet helyettesíteni: Ha a letétre vonatkozóan a hitelező felvételi jogát, az adós pedig visszavételi jogát a letételtől számított . év alatt nem érvényesítik, ezek a jogok elévülnek. Harmadik személynek a letétre vonatkozóan szerzett joga. ennek keletkezésétől számított . . . év alatt szintén elévül. A letétre vonatkozó jogok elévülése következtében a letéti tárgyak az állam tulajdonába mennek át. Hátra van még a birói őrizet szabályozása. Erről a törvénytervezet 1299. § a ugy intézkedik, hogy a birói őrizetbe adott ingó dolgokat a bíróság zárgondnokkal, vagy közraktárban őrizteti, s hogy a birói őrizetre a birói letét szabályai megfelelően alkalmazandók. A birói letét szabályai azonban a birói őrizetre csak némi eltéréssel alkalmazhatók s ennélfogva az eltérést meg kell határozni. Bármily tökéletesek lesznek is az őrizetbeadásra nézve megalkotandó eljárási szabályok, az őrizetbeadás foganatosítása sokszor még sem fog kellő időben végbemehetni. Ebből hátrányok keletkezhetnek, melyek azonban az adós terhére nem róhatók. Ennélfogva ki kell mondani, hogy: A haladéktalanul foganatosított őrizetbeadás visszahat arra az időpontra, melyben az adós az örizetbeadás iránt az eljárást megkezdette. A törvénytervezetnek 1300—1304. §-ai, melyek a birói letétbehelyezés és őrizetbeadás szabályainak kiegészítését tartalmazzák, lényeges kifogásra nem szolgállatnak anyagot. A birói letétekre nézve érvényben levő szabályok sok tekintetben hézagosak és hasznavehetetlenek. A gyakorlatban lépten-nyomon érezhető a baj s a nehézségek és fonákságok megszüntetése égetően szükséges Minthogy azonban ezek a kóros állapotok főkép az eljárás terén mutatkoznak, ennélfogva az orvoslásról nem ezen a helyen, hanem az eljárási szabályok szerkesztése alkalmával kelí gondoskodni. * Alföldy Ede nagybecskereki kir. járásbiró. Felelős szerkesztő és kiadó-lulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. ítélőtáblai bíró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatolt Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest V., Báthory-utcza 20.