Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 41. szám - Közösség. Tervezet 1731-1744. §§ [2. r.]

2 MAGÁNJOGI KOD1K1KACZIÜNK. zavarok miatt, ennek mindenáron való elkerülését akarja az uj irány : kritikus tehát, hogy váljon helyet adunk-e ismét az osztott tulajdonnak uj polg. törvénykönyvünkben. De az általános irányzat követelményein kivül fontolóra kell vegyünk még egy nagyon lényeges kérdést e tekintetben. Igaz, hogy a tjkvbe is bevezethető a jószágtest tartozéka mint külön jószágtest és az így keletkezett 2. jószágtest tulajdonosaként bevezethetünk két különböző személyt, a papír megtűr mindent; ámde próbálja valaki értékesíteni az ilyen tulajdont, próbálja rendesen forgalomba bocsátani, kínálja valakinek a házat. Kell a tűznek! ez a felelet a kínálatra, hiszen a más talaján áll. Kínálja a földet, kell a pusztaságnak, hiszen a más épülete van rajta, más használja Mit jelent ez a helyzet? és ez valóságosan igy azt, hogy mind a teleknek, mind az épületnek tetemesen alászáll a becsértéke, az osztott tulajdon fenn hagyása közgazdaságilag káros. A Tervezet 785. S-ának azon intézkedése, mely az épületjog átruházható és átörökíthető voltál megállapítja — osztott tulajdont létesít; a Tervezet 788. §-ának azon intézkedése pedig, mely 50 évre korlátozza az épületjog idejét — régi módi zálog jellegével bír. Ötven évre zálogba teszi a telkét oly módon, hogy másnak épületjogot enged a telekre s ezáltal önmagát kizárja a telek (vagy egy része) használatából; erről a jogáról bizonyosan nem ingyen mond le a telektulajdonos, fizet neki az épületjog tulajdonosa. Ha az épületjog tulajdonosa sajátjából emelte az épületet a telekre, köteles a telektulajdonos az épületjog lejártakor az építmény értékét a jogosultnak megfizetni. Eljött az 50. év: a telek tulajdonosának (vagy jogutódának) nincs pénze a megváltáshoz, azt mondja a 788. §.: a jogot meglehet ujitani. Kényszerűségből bele megy a telektulajdonos az ujjitásba, ekkor nem kell fizetnie, még ő kap bizonyos összeget (auctió) s vár az uj jitott lejáratra. Ez a régi zálogos viszony hű képe, mikor nem volt szabad tulajdonjoggal átruházni a nemesi javakat (kir. jóváhagyás nélkül) és a nemesek zálogba csapták azokat e miatt. Az épületjog se ad örökös jogot az épülethez, habár átörökölhető is, csak ideiglenes jogot épen mint a zálog tulajdona a zálogtartónak; és auctióval vagya nélkül megujjitható a viszony itt is. Ámde az uj lejáratkor se szűnik meg a viszony, egy vagy más okból tart a bizonytalanság tovább. Ebből a bizonytalanságból súrlódások támadnak és e miatt életre kelnek ismét a régi zálogvisszaváltó perek egy kis formakülönbséggel. Ha a Tervezet III. Rész hatodik czimének rendelkezéseit más szemüvegen vizsgáljuk és ugy ítéljük meg, hogy ez az intézkedés az épületjoggal nem akar egyebet, minthogy a telek tulajdonosa meghatározott időre bérbe adja a telkét, hogy azt a bérlő tetszése szerint használhassa, tehát épületet is emelhessen reá, csakhogy lejáratkor in integrum restitutiót létesítsen : e fogalom és meghatározás kapcsán az ingatlan egvéb tartozékát t. i. az ingatlan haszonélvezetét is, mely az illető jogosult kenyér és ruhabeli szükségleteinek fedezésére szolgál, épen ugy külön joggá minősíthetjük és ezt tjkvileg kitüntethetjük, mint az épületjogot, mely az illető lakását biztosítja ; annyival is inkább, mert az ingatlan haszonvételének átruházásakor épen ugy tehet beruházásokat a bérlő, mint épületet emelhet az épületjog tulajdonosa a telekre. Ezen felfogás szerint az ingatlan tartozékai egyformásitva vannak és épen olyan tartalmúnak lehet tekinteni a bér és haszonbéri jogot, mint az épületjogot vagy viszont: a haszonbéri jogot is föl lehet tjkvileg jegyeztetni. Valóban nincs különbség a kétféle jog között. Most már az a kérdés, hogy ha lényegére, tartalmára nézve nincs különbség a haszonbéri jog és az épületjog között, tjkvi kitüntetés alalmával mindeniket külön jószágtestként jegyezzük-e be és a jogok gyakorlását cként szervezzük-e, vagy egyik se lehessen külön jószágtest ? Vagy csak az épületjog vétessék be, mint tartozék külön jószágtestnek, a haszonbéri jog pedig maradjon ugy, a hogy eddig volt ? és miért tegyük meg ezt a különbséget ? A tjkvi intézmény lényege és czélja, valamint a tulajdonjog általános fogalma, nemkülönben a jószágtest meghatározása szerint (11. §.) a tulajdonjog lehet közös is megosztható is tényleg, de nem lehet megosztható tartalmilag ugy, hogy e megosztás külön tjkvbe juthasson. A mint tiltja az én dolgozatom azon megállapodás tjkvi kitüntetését, mely szerint ugyanazon dologra nézve külön jegyeztetnék be a tjkvbe Pál részére a valódi tulajdonjog. Péter részére a tjkvi tulajdonjog, — épen ugy meg nem engedhető, hogy bejegyeztessék azon tjkvi kitüntetés, melynek tartalma azt jelentené, hogy ugyanazon dolog tulajdona a Pálé, tényleges birtoka pedig a Péteré legyen állandóan mint külön jószágtest. Minden törekvésünk oda irányul, hogy a tjkv hitelét megteremtsük és ezt másképen elérni nem is gondoljuk, minthogy ingatlanra vonatkozó teljes tulajdoni jog oszthatatlan legyen, vagyis a valódi tulajdon, a birtok és tjkvi kitüntetés egy személy javára szóljon feltétlenül, állandóan és hogy ezen teljes jognak csak tjkvi korlátozását engedjük meg, megosztását pedig tiltsuk el. Jószáglest nem képezhető birtokból és bejegyzésből külön, sem tulajdonból és bejegyzésből külön ugy, hogy a birtokosnak sohase legyen tulajdonjoga, a tulajdonosnak pedig sohase legyen birtokjoga. Ezek alapfogalmak axiómák e téren, ezek ellen véteni nem szabad. A tjkvi intézmény lényegének és czéljának figyelemben tartása mellett azon megosztás, mely a telek tulajdona felett függőleges irányban rendelkezik, nem egyéb mint a teljes tulajdonjog-megosztás, a mi meg nem engedhető oly értelemben, hogy ez által külön tjkvi jószágtestet képezzünk; a telek tulajdona feletti rendelkezés, mely vízszintes irányban hat, nem egyéb mint a jószágtest megosztása, ami korlátlanul szabad, és minden osztás után külön jószágtestet képezünk. A volt urbésesek közös erdő-legelő illetménye mint tartozék térileg külön választatván a fődologtól, mindenütt külön jószágtestként lett kitüntetve, a jószágtestek ilyen tartozékából alkotunk ismét más jószágtestet és ezen megosztás után is teljes tulajdona jegyeztetett be a tjkvbe mindkét jószágtestnek, a réginek is, az újnak is. Ilyen megosztás szabad és lehetséges, de hogy egy jószágtestre nézve maga a jog osztassák meg, az tjkvileg nem lehetséges, ellenkezik a tjkvi intézmény lényegével és czéljávai. Tjkv szerint csak a tulajdon közössége (ez is határozott arányban) és korlátozása engedhető meg, de megosztása tiltva van, ezt követeli a jószágtest fogalma, tjkvi lényege. Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd. Y\ Közösség.*) (Tervezet 1731-1744. §§.) 1739. §. Tervezet eredeti szövege : Általam javasolt szövegezés : Bármelyik részes követel- „ _ ., heti a közösség megszünteté- . .huz,en ™ye&1, elfogadom £t alábbi pótlásokkal: Ha a közösség megszüntetése nem időszerű, a körülményekhez mért méltányos elha- de csak naptárilag meghatárolasztást lehet követelni. zandó időig. (1*) Egyszernél többször elhalasztásnak helye nincsen. (2*) Oly megállapodás, amely a közösség megszüntetését kizárja, 32 éven tul nem hatályos. Nyomós okból (3*J a kö- Ezen szöveget elfogadom, zösség megszüntetését annak az időtartamnak eltelte előtt is lehet követelni, a melyre azt a megállapodás kizárta. Ezen szövegből csak az első két szót: »Nyomós okból« nem fogadom el, s e két szó helyett a következő szöveget ajánlom: — »Ha azon alapfeltétel megszűnik vagy lényegében megingatva van, a melyet a vagyonközösség létrehozatala szolgálni hivatva volt, akkor* (3*) Az ezekkel ellenkező meg- Ezen szöveget elfogadom, állapodás semmis. Valamely dolog természetbeni megoszthatlanságának ese tén, a közösség megszüntetésének nincs helye, ha a közösségmegszüntetést kívánó részes azon megváltási árt el nem fogadja, a melyért valamely tulajdonostárs az ő saját hányadát a közösség megszüntetést *) L. az elóbbi közleményt a 39. számban.