Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 41. szám - Közösség. Tervezet 1731-1744. §§ [2. r.]

MAGÁNJOGI KODlr 1KACZ1ÚNK. 3 kívánónak felajánlja és vagylagosan egyidejűleg, ugyanazon vagy azzal arányos áron, a közösség megszüntetést kívánónak hányadát átvenni és készpénzül kifizetni kész. (4*) E tekintetben kényszer-kielégitésnek van helye. (5*) Ezen eljárásba az előző szakasz szerinti kárpótlási eljárás, esetleges előzetes birói becsű mellett bele foglalható. (6*) A közös dolog egy részére a közösség nem szüntethető meg. (7*) A közös dolog egészére terjedő zálogjogos használati idő tartama alatt, a közösség megszüntetése tekintetében, a tulajdonos társakat egymással szemben kereseti jog nem illeti meg. (8*) Határidőhöz kötött ily használati jog utolsó 3 évének tartama alatt, a közösség tényleges megszüntetése iránti eljárásnak helye van, de a megszüntetés ténylegesitése csak a 3 év letelte utáni időre joghatálvos. (9*) A közösség megszüntetésnek minden szükséges költsége a tulajdonosokat hánvad aránylag terheli. (10*) Változtatásaimnak indokolása: 1* A közösség megszüntetést időszerütlenség okából a végtelenségig elhúzni a törvény nem engedheti meg, mert ez a tulajdon rendelkezési szabadságnak — nem indokolható — megszorítása volna. Akkor, midőn időszerütlenség okából a társtulajdonosoknak egyszeri elhalasztási jog adatik, a törvény már elég méltányosságot gyakorol. Az ez iránti eljárásban nincs akadálya annak, hogy azon valószínű idő meg ne vitattassék és bíróilag meg ne határoztassék, a mely idő alatt feltehetőleg az időszerütlenségi ok elmúlik. (2*) Ugyanaz. (3*) oNyomós okból» oly tág meghatározás, a mi a legnagyobb bizonytalanságra és zűr-zavarra ad tápot, pedig kézen fekvő, hogy csakis oly ok vehető figyelembe, ha megszűnik vagy lényegében megingattatik azon alapfeltétel, amelyet a vagyonközösség létrehozatala szolgálni hivatva volt. (Két személynek egymást kiegészítő munka-vállalkozása, bányának a víz általi müvelhetlenné tétele s. a. t.) (4*) Mindennapi, hogy valamely megoszthatlan dolog részesei viszályokba, érdekellentétbe s így perbe jutnak, s valamely részes boszu érzetétől és igy nem tárgyilagos, hanem jogosulatlan személyi motívumok által vezettetve kivánja a közösség megszüntetést. Mindarra a mi a természetben megosztható, — a tulajdon szentségének okából — nem lehet a részest azon jogától elütni, hogy a természetbeni felosztást követelje; ellenben, ha a dolog természetben megoszthatlan, ugy a közösség megszüntetést kívánó részes, már a társtulajdonosok tulajdon és birtokjogát sérti a közösség megszüntetési kényszerrel, s igy ezek joggal várhatják, hogy tényleges szükség nélküli zaklatás ellen a törvény őket védelmébe" vegye az ellen, hogy a dologtól — esetleg például családi tűzhelyüktől, lakhelyüktől, - valódi szükség esetét kivéve megfoszthatok ne legyenek. Okszerű tehát, hogy ily esetben a törvény megvédelmezze azon részest, ki a dolog eladásának veszélye és a peres eljárás költségei és kellemetlenségei kikerülése okából, azon ajánlatot teszi és ennek megtörténtét bizonyítja, hogy a közösség megszüntetést kívánó, bizonvos — esetleges perenkivüh bírói becsüvel is támogadható, —"áron a viszonyokhoz mért záros idő alatt vagy adja át illetőségét, vagy ugyanazon áron a részes illetőségét vegye át. Ezzel a közösség megszüntetést kívánónak anyagi érdeke megsértve egyáltalában nincsen, és főleg a szegény néposztályban igen sokszor előforduló házközösség megszüntetésének nagyon egyszerű és olcsó módját képezné. Ezen eljárás egyszerű felszólítás és birói letétbe helyezéssel megtörténhetik, mert ha a közösség megszüntetést kívánó ennek daczára pert indit, ugy a biró a per kárát, veszélyét és költségeit az ajánlatot visszautasitóra fogja hárítani. Egyébiránt a törvénytervezet szövegének 1741. 2-ik bekezdése pénzbeli kielégítést szinte rendel, de oly alakban, a melyet én el nem fogadhatok. 5*) Per esetén mi akadálya sincs annak, hogy a bíróság a letétet kényszer kielégítési összeg jellegével ruházza fel. 6*) Természetes folyamánya a tulajdonos társat az 1738. §. 4-ik bekezdése szerint megillető kárpótlási igénynek. 7*) A közös dolog egészben képez egy jogi egészet, a jogbiztonság érdeke követeli tehát, hogy a részes csakis akkor legyen háborgatás tűrésére kötelezve, ha a közösség az összdologra kívántatik megszüntettetni. 8*) Mindennapi, hogy a dolgok, főleg ingatlanok, például haszonbérbe vannak adva, vagy például özvegyi haszonélvezet alatt állanak, s igy a használati jog idegen 3-ik személyé; a mindennapi tapasztalat továbbá mutatja, hogy haszonélvezettel vagy használati joggal terhelt ingatlanok, árverésen, potom áron szoktak kelni a használati jog megszűntének bizonytalan ideje miatt, s ez temérdek megkárosítást és visszaélést von maga után Ha a használati jog az ingatlan egészére terjed ki, akkor az az összdolgot terheli, s igy az összdolog egyes résztulajdonosai jogilag korlátolva vannak rendelkezési szabadságukban kölcsönösen, minélfogva a részesek elleni jogtalanság volna megengedni, hogy az ingatlan ily lekötött állápotban elprédáltassák. Ha a használati jog a dolognak csak egy részére vonatkozik, akkor viszont egy résznek lekötöttsége a többi részes érdekeire káros kihatással nem lehet s igy ez esetben a közösség megszüntetésének helye van. 9*) Ugyanez az eset a használati jognak határidőhöz kötöttsége esetén, mégis a határidő lejárta előtt 3 évvel már okszerű a feleket feljogosítani a közösség megszüntetési eljárás folyamatba tételére, mert e tekintetben sokszor szükség van 3 évre az eljárás lefolytathatása czéljából, s a részesek károsodnának, ha az eljárást előzetesen nem, hanem csakis a határidő lejárta után tehetnék folyamatba. 10*) A jogközösség megszüntetése közös érdek lévén, a megszüntetés költségei a közös érdeket szolgálják, s igy az osztó igazság elve szerint hányadaránylag viselendők. Kimondható az is, hogy ez a tulajdonosokat, és nem a hányad erejéig a dolgot terheli, mert a jogközösség létrehozása kötelmen alapul, amelynek jogkövetkezményéért a tulajdonostárs személyében is felelős. Egyébiránt is sokszor egyes hányad záloggal túlterhelve van, s ez esetben magából a dologból a hányadköltség ki nem kerül. 1740. §. Tervezet eredeti szövege: A közös tárgy kezelését (1*) és használását (2*) szabályozó intézkedést kizáró megállapodás, a jogutódokkal szemben is hatályos. (3*) Általam javasolt szövegezés : l*-hoz beszúrandó »fentartását*. 2*-hoz beszúrandó »hasznosítását*. 3*-hoz beszúrandó »a közös dolog egy részének közeladás utján történt eladása esetén is>. Változtatásaimnak indokolása: 1*) és 2*) indokolása az 1736. §. 2*)-ánál foglaltatik. 3*) Közös dolog egy részének közárverési vevője a jogelődnek a birtoklásban a többi részesekkel szemben engedményese, ki is ugyanazon kötelezettségeket tűrni, viszont ugyanazon jogokat is gyakorolni annál inkább jogosultnak tekintendő, mert a többi részes jogait az e részben történt változás nem érinti. Szükséges azonban kifejezni azt is, hogy a közeladás utjáni vevő is hasonelbánás alá esik, mert különben jóhiszemű harmadik jog esetleg nyilvánkönyvi jogszerzőként, személyes kötelmi természetű jogviszonyokból folyó kötelmek alul, magát felmentve vélhetné. 1741. §. Tervezet eredeti szövege: A közösség megszüntetésének módja tekintetében első sorban a részesek megállapodása határoz. Általam javasolt szövegezés :