Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 41. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [8. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902. október 8 41. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-uteza 98 a A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre . . 6 „ Tartalom: Nyilt levél a Szerkesztőhöz. Irta: dr. Hattyuffy Dezsó, Fejérvármegye árvaszékének elnöke. — A telekkönyvi tulajdon. Irta : B ö 1 ö n i László, bánffy-hunyadi ügyvéd. — Közösség. Irta : V e öreös Jenő, gyóri ügyvéd. — Egyezség. Tartozás-elismerés Utalvány. Előmutatóra szóló és"igazoló papírok, lila : dr. Sichermann Bernát, kassai ügyvéd. — A bírói letét a Tervezetben. Irta: dr. Gábor Gyula, budapesti ügyvéd. Nyilt levél a Szerkesztőhöz. Hazai magánjogi kodifikácziónk terén az igazságügyministerium kebelében, kifejtett kiváló tevékenység eredménye «a polgári törvénykönyv Tervezete*, mely nagyszabású munka még a múlt év folyamán közzététetett, hogy annak minden egyes részlete a szakemberek alapos kritikája tárgyául szolgáljon. A kritika megkezdette alapos működését s különösen e lap specialiter a kritikával foglalkozik — mondhatom — kiváló eredménynyel. A törvénytervezet, tudomásom szerint, megküldetett a bíróság összes szerveinek, ügyvédi kamaráknak, stb., egyszóval mindazoknak az igazságszolgáltatás kiterjedt terén, kik elméletileg, vagy gyakorlatilag joggal vagy jogi kérdésekkel foglalkoznak. A polgári törvénykönyv-tervezet 183—484. §-aiban foglalt jogszabályok által szabályozott ügyekkel jelenleg a gyámhatóságok, illetve a gyámhatóságot gyakorló árvaszékek foglalkoznak. A gyakorlati életben tehát e téren a jogszolgáltatást egyedül ők folytatják s csak igen kevés kérdés tartozik birói jurisdictio alá. Ha tehát a Tervezet ezen igen tekintélyes része árvaszéki funkczió körébe tartozik, váljon midőn a törvénytervezet szövege a kritika tárgyául közrebocsáttatik, s midőn a jogszolgáltatás egyéb ágaival foglalkozó faktorokkal a Tervezet és indokolása közöltetik, — nem lett volna-e helyes dolog a Tervezetet és indokolását az árvaszékekkel is közölni ? Ezek teljesítvén a jogszolgáltatást, leginkább ők hivatottak nyilatkozni s véleményt mondani arra nézve, a gyakorlati életben kifejtett tevékenységük alapján, hogy a törvénytervezetben concipiált elvek és nézetek mennyiben felelhetnek meg a viszonyoknak, mennyiben lennének változtatandók vagy kiegészitendők. Egyszóval az árvaszékeknek — ép ugy, mint más birói testületeknek — a Tervezet s indokolása közlésével alkalom lenne nyújtandó annak tanulmányozására, véleményük és nézeteik nyilvánitására. Miután az árvaszékek eddig e tekintetben mellőzve lettek, s miután, azt hiszem, ezt tisztán tévedés okozta: szükségesnek tartom e kérdést itt felhozni, s egyúttal az illetékes körök figyelmét oda irányítani, hogy a törvénytervezetet s indokolást a hazai gyámhatóságokkal szintén közöljék. Tudom azt, hogy a codifikáczió kiváló vezetősége csak elnézésből felejtkezett meg rólunk, — s azt hiszem, hogy jogos felszólalásom indokait méltányolni fogja. Dr. Hattyuffy Dezső, Fejérvármegye árvaszékének elnöke. X A telekkönyvi tulajdon.*) (Tervezet 525-529. §§.) A mezőgazdasági beruházás pedig beruházás, melylyel lehet fokozni az ingatlan jövedelmét, de el is maradhat, semmi esetre sem az ingatlan tartozéka. Hogy is képzelhető a 498. §. ') L. az elóbbi közleményeket a 8., 27—36. és 39—40. számokban. szerint az ingatlan tartozékának mindazon hasznos beruházás — haszonbér esetében —, melyet a bérlő fektetett be s mely a bérlő tulajdonát képezi ? Fődolog és tartozéka határozott jogfogalom szerint egy tulajdonos tulajdona: a kié az erdő azé a fa is; ellenben fődolog és beruházás külömböző tulajdonosok között oszolhatik meg. A további indokolást önmagában rejti a szakasz. Tjkvi tekintetben általában egyedül praktikus distinctió a tartozékra nézve, hogy vélelem szerint csak addig osztozik a fődolog sorsában, esetleg felek akarata szerint csak addig képezheti bejegyzés tárgyát, mig a fődologtól el nem választatott, azután ingósággá változik és tjkvi figyelembe nem jön; mint tartozék, megtarthatja ugyan tartozéki minőségét azután is, sőt bizonyos ideig mint törvényes zálog szerepelhet, de elválasztás után jelzálog nem lehet. 14., 15. §. A 13. §. meghatározza a tartozék lényegét; a 14., 15. §. a tartozék természetét és pedig a 14. §. az aktiv jellegű, a 15. §. a passiv jellegű tertozékra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. A szakasz rendelkezése természetes, hosszabb indokolásra nem szorul. 16., 17. §. A 16. és 17. §. még az ősiségből fennmaradt rendezetlen birtokviszonyokkal foglalkozik. Mindaddig mig országosan befejezve nem lesz a községek határrendezése, evvel együtt a volt úrbéresek közös illetményének kihasitása s az úrbéresek egymás között egyéni részesedésének tjkvi kitüntetése — mindig szükség lesz e két szakaszra, de ha ezen határrendezés ily módon egyszer teljesen befejeztetik s az ősiségi birtokviszonyok ezen utolsó maradványa is eltűnik, e két szakasz csak a jogtörténet számára tartja meg értékét; addig azonban szükség van reá. 18. §. A 18. § egy kivételt tartalmaz, arra nézve, hogy mi módon lehet valamely jószágtestnek a tartozéka ismét külön jószágtest. E szakaszt benne találtam a Terveztben (azért mondom, mert sok nincs a tervezetben), de nem tudtam mostanáig se kellőleg elhatározni magam, hogy váljon be illik-e, szükséges-e ezen törvényes intézkedés vagy sem, különösen ilyen formában. Itt a következő kérdések fölötti distinctiókra van előzetesen szükségünk: kié a föld, melyen áll az épület ? kié a ház, mely a földre építtetett? egy személyben egyesül a két dolog tulajdona vagy sem ? egy személyben egyesül-e a két dolog használata vagy sem? A milyen feleletet adunk e kérdésekre, a szerint lehet a jószágtest többi tartozéka is ismét külön jószágtestté, nem csak az épület, vagy nem lehet egyik sem. Ha a föld tulajdona a Pálé, a rajta emelt épület tulajdona a Péteré és ennek lehetőségét, pláne tjkvi kitüntetését igy megengedjük, visszaállítjuk az 1848 előtti taxás viszonyt, melynek szándékos uolsó megszüntetése és nem tűrése czétjából a legújabb időben is törvényt hozott az ország (1896. évi 25. t.-czikk). Az osztott tulajdon nem egy dolog az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek elbírálásánál a tulajdon közösségével. Közös tulajdon létezését, tjkvezését, megengedi az 1848 utáni irányzat is, de az osztott tulajdon szankcziónálása ellen folytonosan agitál. Közös tulajdon a jószágtest fizikai megosztását, osztott tulajdon pedig a jószágtest fölötti rendelkezés jogi tartalmának megosztását invoválja, 1848 előtt sok vesződség volt az úrbéri javak osztott tulajdonából származó