Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 40. szám - A birói letét a Tervezetben [3. r.]

MAGÁNJOGI KOD1F1KACZIÓNK. De a rövid elévülési határidőt még egyéb megfontolás is indokolja. Ezen apró-cseprő kiadások gyakorta, rendszerint szabályos időszakonkint visszatérnek, ha azonnal vagv aránylag rövid idő multán törlesztetnek, az ember meg sem érzi." De ha pl. 10 évig gyülemleni és szaporodni hagyjuk, akkor a gutta cavat lapidem elvénél fogva egész gazdasági existentiánk alapját képesek megrendíteni. Vagy mint az Indokolás mondja, meg akarja gátolni »a hátralékok gazdaságilag káros felszaporodását.* Ugyanazon legislativ eszmét kívánja a törvény megvalósítani, melyei ujabb gyakorlatunk a törvénytelen gyermek tartása iránti perekben követ, rendszerint nem ítéli" meg a tartási dijat a kereset indítását megelőző hosszabb időre, mivel az így összegyülemlett összegeknek egyszerre való lefizetése a természetes apa vagyoni viszonyait alapjaiban megrendíthetné. Ezen szempont bizonyos sociális háttérrel bir, intentiója félreismerhetetlenül a kis existentiák lehető kímélését czélozza. Es ezen sociális szempont találta megvalósítását az 1838. évi márczius 31-ki porosz törvényben, mely a vélelem álláspontját feladta és így a fentjelzett eskü kínálását mellőzte. A porosz törvényhozás különben sohasem idegenkedett ama bizonyos olajcsepptől, sőt az 1881. évi november 17 ki korszakalkotó császári üzenet óta nemcsak a porosz, de a német törvényhozás is oly mértékben van sociális olajcseppektől saturálva, hogy a német jog legelső ismerője, Gierke azon axiómát állíthatta fel: »Deutsches Recht ist GemeinschaftsRechU Az 1838-ki porosz törvényt a legtöbb német állam áthonositotta. Ezen második szempont tehát szintén az adós érdekeinek szolgál. Egy látszik tehát, hogy ezen intézkedés csakugyan a szabadelvüség rovására írandó, a törvényhozó tán túlzott agrárius velleitásból a kereskedőket és iparosokat kívánja sújtani és őket a legrövidebbre mért határidő alatt jogos igényük kereseti érvényesítésétől megfosztani. De mit látunk ? A német polgári törvénykönyv 196. §-ában az 1328 §-ban szabályozott esetekre rendszerint 2 évi elévülési határidőt szab. A kereskedők és iparosok érdekkörei erélyes agitátiót fejtettek ki a német javaslatbán contemplált 2 évi határidő ellen, de nem azért, mert azt csekélylették, mint dr. Rosenfeld ur nyomán képzelhetnők, hanem ellenkezőleg még a két évet is sokalták és az egy évi elévülési határidő mellett kardoskodtak. (L. Denkschrift zum Entwurf des Bürgerlichen Gesetzbuches. 32. 1.) Hogy magyarázhatjuk ezen jelenséget? Hogy állhat a kereskedőknek és iparosoknak érdekében, hogy oly rövid idő alatt, mint egy év, jogos igényeik kereseti érvényesítésétől megfosztassanak ? A válasz igen egyszerű. A rövid elévülési határidő még jobban kedvez a hitelező, mint az adós érdekének. E tekintetben ezen rendelkezés valóságos eszménye a bölcs, méltányos és igazságos intézkedéseknek. Az egymással szemben álló érdekeket teljes pártatlansággal ugv kiegyenlíti, hogy egyik fél sem veszt, sőt mindkettő csak nyer. A német kereskedők és iparosok legnagyobb része már élvezetében vala ezen valóban áldásos rendelkezésnek. Számos adós, kivált, ha valódi vagy képzelt ur, megbotránkozik, ha szabója, czipésze. szállítója számlákkal előhozakodni merészel. Olyik személyes sértésnek venné az ily insolens tolakodást. Már most képzeljük, hogy az elévülés végső határideje 2 év. Mily erős tromfot kapott a hitelező a kezébe, ha pár héttel az elévülési határidő lejárta előtt kéri számlájának kiegyenlítését, hiszen tovább a legjobb akarattal sem várhat, különben követelése teljesen elvész, a tartozás ajándékozását pedig az adós csak nem kívánhatja, sőt ilyen feltevést megbontránkozással visszautasítana. A rövid elévülési határidő tehát, praktikusan véve a dolgot, a hitelezés teljes tilalmazását jelenti az elévülési határidőn tul. Azért kardoskodtak, lelkesedtek és agitáltak a német kereskedők és iparosok az 1 évi határidő mellett. A rövid elévülési határidő tehát, mint látjuk, ideálja az igazságos, méltányos és bölcs törvényes rendelkezésnek. Valóságos Columbus-tojás ! Sociális, gazdasági, sőtethikai szempotnból is üdvös hatású. Takarékosságra szoktat, az adósságcsinálást korlátozza, az indolentiát — mondhatjuk a lomposságot — a háztartásban megszünteti. Vajha hasonló ingeniosus specificumot lehetne a nálunk féktelenül grassáló pumpolási és váltógirálási járványellen találni, az üdvösebb eredményeket érlelne, mint tiz kivándorlási kongressus. Én a magam részéről ellentétben dr. Rosenfeld úrral, a három évi határidőt is tulnagynak tartom, de miután a 10 év jogunkban nagyobbára már meghonosodott, az egységes határidőt pedig az egyszerűség, világosság és praktikabilitás tekintetéből fontos, sőt döntő momentumnak tartom, az 1328. §. változatlan fentartását javasolom. Sőt tekintetbe véve, hogy a Tervezet 1910. előtt alig léphet életbe, az 1838. porosz törvény módjára igen igen is czélszerünek tartanám, ha az 1328. §. önálló tényképp mielőbb életbe léphetne. Egy egész generatio élvezhetné üdvös hatását. Dr. Klein Ede, szepsii ügyvéd. birói letét a Tervezetben.*) A letétel helyére nézve a Tervezet 1292. §-a intézkedik és pedig megegyezően a német polg. törv. kv. 374. §-ával.1) A letétel a teljesítési hely bíróságánál eszközlendő. Ha az adós más hazai bíróságnál eszközli, a hitelezőnek ebből eredő káráért felelős. Külföldön eszközölt letétel, ha a teljesítési hely belföldön van, hatálytalan.* Eszerint nem hatálytalan azon birói letét, melyet az adós nem a teljesítési hely bírósága előtt eszközöl, hanem csupán a hitelező kárának megtérítésére kötelezi az adóst. Hogy mi tekintendő a teljesítési hely bíróságának, azt a perrendtartás határozza meff, s hogy mi tekintendő teljesítési helyuek, azt az anyagi jogok szabályozzák. Azt ugyan nem mondja meg a Tervezet, hogy mel\ ik bíróság előtt teljesíthető a letétel, ha több teljesítési hely van, de önként értendő, hogy ha több teljesítési hely között szabadon választhat az adós, akkor azok bármelyikének bírósága előtt szabadon eszközölheti a letételt is. A Tervezet mellőzte a német polg. törvénykv 375. §-ának rendelkezését: »Ist die hinterlegte Sache der Hinterlegungsstelle durch die Post übersendet worden, so wirkt die Hinterlegung auf die Zeit der Aufgabe der Sache der Post zurück.« Ha ezen szabályt a Tervezet csak azért mellőzte, mert a letétkezelési szabályokban akar felőle intézkedni, akkor érthető. De ha teljesen mellőzni akarta ezt a szabályt, akkor kénytelen vagyok ezt őszintén sajnálni, mert a német polg. tkv intézkedésének elfogadása minden tekintetben indokolt, idő és költségkímélés czéljából nagyon üdvös dolog volna. Vegyünk csak egy concrét példát. Valaki budapesti lakos létére, pereskedik a rétsági kir. jbiróság előtt, melynek adóhivatala Balassagyarmaton van. A letétel eszközölhetése végett kénytelen az adós Budapestről valakinek beküldeni a letéti kérvényt és a pénzt. Ez a valaki a pénzt beviszi az adóhivatalba, reávezetteti a nyugtát a kérvényre és ugy küldi tovább a nyugtázott kérvényt a járásbírósághoz. Ez bizony hosszas és költséges eljárás. A postai közvetítés pedig a lehető legegyszerűbb. A posta a feladott összegről olyan téritvényt állit ki, a mely az összegnek X. adóhivatalhoz birói letétül való átvételét ismeri el, ezt a téritvényt ráragasztjuk a kérvény hátára és igy közvetlenül küldhetjük a kérvényt a bírósághoz. Egyszerű, olcsó eljárás és nyert az adós 4 napot a pénz megszerzésére, mert a teljesítési határidő utolsó napján is van ideje postára tenni a tartozás összegét. Az eszme különben nem is uj. Minden kincstári tartozás kellő időben lefizetettnek tekintendő, ha a teljesítési idő utolsó napján a postára feladatott; a váltókifogások kellő időben beadottaknak tekintetnek, ha az utolsó napon postára adattak2) IV. Az adósnak érdekében áll, hogy kötelezettsége alól szabadulni tudjon akkor is, ha a hitelező személyében fekvő ok miatt lehetetlen Ezen czélra szolgál a birói letét. Ámde gyakori eset, hogy az adósnak nemcsak kötelezettsége, de egyszersmind viszontszolgáltatáshoz való jogigénye is van a hitelezővel *) L. az elóbbi közleményeket a 38. és 39. számokban. i) Német polg. tkv. 374. §. ..Die Hinterlegung hat bei der Hinterlegungsstelle des Leistungsortes zu erfolgen ; hintertegt der Schuldner bei cinci- andereii Stelle. so hat er dem Glaubigcr den daraus enlstehenden Schaden zu crsetzen." 3) Váltó clj. 16. §. ut. bek.