Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 40. szám - Harmadik személy javára kötött szerződés. Tervezet 1027-1039. §§ [2. r.]

2 MAGÁNJOGI KOD1F1KACZIÓNK.. hogy a tjkvi kitüntetés minél inkább megfeleljen a tényleges állapotnak, akkor épen tjkvi érdekből - a miért megállapítani akarjuk a minimumot — kell lemondani a minimum törvényes meghatározásáról; mert ha megállapítanék a minimumot törvényileg és a tjkv visszautasítaná mindenik esetben a minimumon alól álló bejegyzési kéréseket, azérl az emberek az élet nyomorától hajtva, mégis elpárczelláznák a földet és igy eldarabolva használnák mégis, meri hát muszáj. Sokkal jobban összebontaná ez az állapot a tjkvi ügykezelést, mint van a rendes állapotban, nem hogy segítségére jönne a hatósági ügykezelésnek. Tagositási, árverési eljárásban, a lelek akaratára nehezedő törvényes intézkedés, mely a kicserélés és az együlteladás kényszerének tűrésére szorítja az embereket, csak kivételnek tekintendő s még ennek is megvan a haszna, könnyen kimutatható. Sok egyéb argumentum hozható fel még e kérdésben, mely mind azt igazolja, hogy a szerzés korlátozását tilalmazni az ósztoztaló bírók, közjegyzők és tjkvvezetó'k kényelmi szempontjából, egyénileg és közgazdaságilag sokkal, de sokkal károsabb volna, mint a mennyit nyerhetnénk a hatósági ügykezelés megtakarításából másfelől. Parczella minimumról és birtok minimumról egyszerié csak ugy lehet szó, ha a parczellla alatt birtokot és birtok alatt viszont parczellát értünk; sőt az én dolgozatom szerint most már parczella alatt, ha külön rendszám alá került egyedül, egész jószágtest értendő. 13. §. A Tervezet a közfelfogástól oly különösen eltérő módon beszél a fődologról és járulékairól a 491—499 §§-ban, hogy megkülönböztetéseinek tjkvileg alig lehet hasznát venni; azért kénytelen voltam kiterjeszkedni ez irányban is s az általános rész határozatait itten módosítani, a tjkvi tulajdonról (tjkvi jogról) szóló fejezetben. Hogy a telek alkotó része nem egyéb, mint maga a telek és hogy a telket terhelő jog a telek alkotó részeire is kiterjed, egészen világos; de az alkotó rész és tartozék együtt, azután a dolog haszna ama keltővel és végül a fődolog mind a hárommal minő viszonyba került a Tervezet meghatározása szerint, tjkvi fölfogással megérteni nem lehet. Fát, szőlőt, épületet ugy tekinti a Tervezet, mint az ingatlan alkotó részét, pedig tulajdonképen ezek az ingatlan tartozékai ; tartozéknak veszi a gazdálkodásra rendelt eszközöket, gépeket, állatokat, vetőmagot, trágyát, holott ezek az ingatlan beruházásai; a dolog haszna alatt az évi termést érti, de már ezt nem viszonyítja a fődologhoz, nem lehet tudni, váljon a dolog alkotó- vagy csak tartozék részét képezi-e vagy talán valami más neve van és más neve és fogalma alatt valami más dolog értendő? A Tervezet az 525 §-ban és végig az egész lejezetben illetve czimben, mindenütt a tulajdonról csak mint fődologról emlékszik meg, a fődolog járulékairól alkotó rész, tartozék vagy haszon czimen nem értekezik; mindössze annyit enged meg (771. §.), hogy a tulajdonos engedelmével a birtok haszonélvezete kebeleztethető be és hogy az épület, mint épületjog, külön jószágtestként szintén tjkvi bejegyzés tárgya lehet. De hát ez is ilyen formátumban semmikép sem a fődolog járuléka egyik sem. mert a bekeblezett haszonélvezet az ingatlan birtokát, az elkülönített épületjog pedig külön jószágtestet jelent. Ennyi intézkedéssel beérni nem lehet. Az ingatlanra vonatkozó jogok magángyakorlásánál is, de főként ezen jogok peres elbírálásánál, nemkülönben végrehajtási és árverési eljárásnál okvetlenül különbséget kell hogy tegyünk fődolog és tartozék között s a mennyiben a fődolog értékének megítélésénél a tartozék ismerete és megítélése vagyoni lag fontos szerepet játszik és tjkvi kitüntetés tárgya lehet, a fődologra és tartozékára külön-külön és együttes viszonylatban szabályok alkotandók, melyek alapján a vagyoni követelések biztosítása, fedezése tjkvi rangsor biztosságával érvényesíttessenek. Ha már van tjkvünk. használjuk fel, ne legyen ok nélkül Másfelől az általános tjkvi hitel szempontjából is szükséges a fődolog mellett a tartozékot tjkvileg kitüntetni. Egy db. szőlő legfinomabb termőfu jókkal beültetve, egy db. erdő <Sfj éves tölgyfákkal felnőve, egy parczella terület 3 emeletes házzal beépítve, egészen más értéket képvisel, mint egy kipusztult szőlő, letarolt erdő és puszta telek. A fajszőlők és egészséges tölgyfák, emeletes épületek tjkvi bejegyzését elhallgatja a Tervezet; az én 2 ik §-om megengedi, hogy tjkvi bejegyzés tárgyai lehessenek, de ez se teszi kötelezővé, azonban midőn kimondja (25. §.), hogy ingatlanra tartozó jogok és korlátozások tjkvi bejegyzésének lehetőségél és föltételeit általában a tjkvi intézmény czélja szabja meg és a midőn kétségtelen, hogy az országos tjkvnek hitelét^ tartalmuk valódisága biztosítja (19. %.): kétségtelen, hogy a fődolog tartozéka tjkvi bejegyzésének előnveitől nem foszthatjuk meg magunkat csupán azért, mert a tartozékot vagy általában járulékot helytelenül alkatrésznek kereszteltük el. A mint nem alkatrésze a még le nem kaszált fü, le nem tarolt erdő sat. a területnek, mint fődolognak, épen ugy nem alkatrésze az épület sem, hanem tartozéka A terület nem vészit el ingatlan lényegéből térileg semmit, a miért levágják róla a fát, lebontják az épületei, csak értéke csökken, az áremelkedés és árcsökkenés az ingatlan értékére van befolyással, de magának az ingatlannak, mint külön jószágtestnek, mint fődolognak lényege nem változik se jogilag, se tjkvileg, mint változnék akkor, ha a telek egy része szakittatnék el. Ez az elszakított telekrész már alkatrész valójában, de a lekaszál haló fü, levágható erdő, lebontható épület stb. nem alkatrésze a teleknek, csak hozzájárult tartozéka vagy hozzátartozó járuléka. Legvilágosabban kimutatja a különbséget alkatrész és tartozék között, maga az emberi test, ámbár a jószágtesten is épen igy észlelhető, midőn számba vesszük magunkon azokat. Egy csinos testalkatú ember lényegéhez hozzátartozik a fej, láb, kéz orr sat. Egy csinos testalkatú ember öltözetéhez hozzátartozik egy kabát, kalap, gvürü, nőknél fülbevaló sat. Ha az emberi testről levágjuk a fejet, lábat, kezet, orrt sat., a test lényegét torzítottuk el, a testalkat megváltozott; ha pedig az emberi testet ruházatálól levetkeztetjük, a kabát, kalap, gyürü, fülbevaló sat. eltávolítása által a testalkat lényegében mit se változott. A fej, kéz, láb, a testalkat része; a kabát, kalap, fülbevaló az emberi tesl etiquette tartozéka. Sehogy se lehet összecserélni. (A Tervezet a német után indult.i Alkatrész a test (emberi test, jószágtest) lényegét képezi, tartozék nem képezi. Alkatrész a test épsége nélkül el nem választható. Magvar etimológia szerint legalább másként okoskodni nem lehet. Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd. X Harmadik személy javára kötött szerződés.*) (Tervezet 1027—1039. §§.;> c) Az igéretvevő jogállása. Ha a »közvetlenül« szó azt is jelentené, hogy »azonnak, — vagyis ha a kedvezményezett a szerződés megkötésével nyomban és visszavonhatatlanul megszerezné a neki szánt jogot —, akkor az igéretvevő jogállásáról nem sokat kellene beszélnünk. A kötelezettel szemben jogosítottul ott állna mindjárt a kedvezményezett; az igéretvevő — elvégezvén dolgát — mehet vala tovább. Unger csakugyan amellett van, hogy igy áll a dolog. Meg volna ezzel könnyítve nagyon a harmadik javára kötött szerződések kifejtése Am, hogy nem lehet igy, azt nagyon könnyű átlátni. Nem példátlan, hogy a kedvezményezett olyan személy, amely még csak ezután tog létre jönni. Sőt az sem lehetetlen, hogy a felek későbbi időpontra határozzák aunak a megállapítását, ki legyen a kedvezményezett. Nyilvánvaló, hogy az a kedvezményezett, aki még meg sincs vagy — ami még több — akiről azt sem tudjuk, megvan e, nincs-e, mert azt sem tudjuk, hogy kicsoda, a jogot még meg nem szerezhette. De nemcsak ezért nem lehet a szerződés megkötésének az a hatálya, hogy a harmadik eo ipso megszerezze általa a jogot. A kedvezményezett a szerződésből, mint ránézve egyoldalú Ígéretből szerez jogot. Szükséges tehát, hogy az nemcsak mint szerződés, hanem mint egyoldalú Ígéret is létezzék, hogy a kedvezményezett arról tudomást szerezzen, ami az ő értesítése által történik meg kézzelfoghatólag. Már pedig az értesítés nem megy végbe mindig szükségképen a szerződés megkötésével egyidejűleg. Igenis előfordulhat tehát olyan intervallum, amikor az ügylet még csak mint szerződés létezik, ellenben mint egyoldalú ígéret a kedvezett részére még nem, vagy csak feltételesen létezik. Az ig-érettevő már kötelezve van a szerződésben kinyilatkoztatott akarata folytán, ellenben a harmadik személy még nincs jogosítva. Pedig a kötelezettséggel jognak kell szemben állani, ami mást, mint az igéretvevőt nem illethet. Hiszen az ügylet mint szerződés már fennáll és csak mint *) L. az előbbi közleménveket a 27—28. számokban.